Adótörvények - Tiltakoznak a vasasok is
A Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint a kormány az állami többletbevételeket ismét a munkavállalók rovására, a munkáltatói terhek növelésével kívánja megteremteni, ráadásul az érdekegyeztetés teljes mellőzésével, a szervezet ezért felszólítja a kabinetet: vonja vissza a béren kívüli juttatások tervezett adónövelési tervét, "ne tegyen további terheket a munka világa szereplőire sem cafeteria adó, sem internetadó formájában" - közölte Balogh Béla, a szövetség elnöke az MTI-vel csütörtökön.
Emlékeztetett arra, hogy a " Fidesz-kormány által a béren kívüli juttatások adójának emelése megtörtént 2012-ben, amikor a 10 százalékos egészségi hozzájárulás bevezetésével annak adóterhe 30,94 százalékra nőtt, 2013-ban a 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást 14 százalékra emelték, így tovább nőtt az adóteher 35,7 százalékra".
Hozzátette, hogy ma sok család költségvetésének nélkülözhetetlen részét képezik a cafeteria-juttatások.
"Így a magát család- és munkavállaló-barátnak mondó kormány és parlament ismét szorítani fog egyet azokon, akik jövedelme alig, vagy el sem éri a létminimum összegét, akik számára az étkezési utalvány vagy a beiskolázási támogatás nélkülözhetetlenné vált" - fogalmazott Balogh Béla.
Az MTI-t korábban a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) arról tájékoztatta, hogy az internetadó bevezetése és a cafeteria adójának emelése ellen tiltakozó akcióegység szervezését kezdték meg.
A szövetség szerint az új adócsomag és az annak hatására kialakult társadalmi feszültség miatt elengedhetetlenül szükség van az adókról egyeztető Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT), valamint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) rendkívüli összehívására. A VDSZ továbbá azt is szorgalmazza, hogy határozott javaslat is szülessen a megoldásra.
A szakszervezet tájékoztatása szerint a cafeteria megemelt adójának áthárítása évente átlagosan nettó 120 ezer forint jövedelem kiesést jelenthet a dolgozóknak, a cafeteria egykor nagyon fontos társadalompolitikai célok - mint például nyugdíjtakarékosság, egészségi ellátás javítása, meleg étkeztetés - támogatásáért született.
MTI
Emlékeztetett arra, hogy a " Fidesz-kormány által a béren kívüli juttatások adójának emelése megtörtént 2012-ben, amikor a 10 százalékos egészségi hozzájárulás bevezetésével annak adóterhe 30,94 százalékra nőtt, 2013-ban a 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást 14 százalékra emelték, így tovább nőtt az adóteher 35,7 százalékra".Hozzátette, hogy ma sok család költségvetésének nélkülözhetetlen részét képezik a cafeteria-juttatások.
"Így a magát család- és munkavállaló-barátnak mondó kormány és parlament ismét szorítani fog egyet azokon, akik jövedelme alig, vagy el sem éri a létminimum összegét, akik számára az étkezési utalvány vagy a beiskolázási támogatás nélkülözhetetlenné vált" - fogalmazott Balogh Béla.
Az MTI-t korábban a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) arról tájékoztatta, hogy az internetadó bevezetése és a cafeteria adójának emelése ellen tiltakozó akcióegység szervezését kezdték meg.
A szövetség szerint az új adócsomag és az annak hatására kialakult társadalmi feszültség miatt elengedhetetlenül szükség van az adókról egyeztető Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT), valamint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) rendkívüli összehívására. A VDSZ továbbá azt is szorgalmazza, hogy határozott javaslat is szülessen a megoldásra.
A szakszervezet tájékoztatása szerint a cafeteria megemelt adójának áthárítása évente átlagosan nettó 120 ezer forint jövedelem kiesést jelenthet a dolgozóknak, a cafeteria egykor nagyon fontos társadalompolitikai célok - mint például nyugdíjtakarékosság, egészségi ellátás javítása, meleg étkeztetés - támogatásáért született.
MTI
Hozzászólások