Az adótanácsadóknak és könyvelőknek nincs szükségük az MKIK szolgáltatásaira
A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének felmérése szerint az egyesületi tagok többségének nincs szüksége a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szolgáltatásaira munkája végzéséhez, a kamarai nyilvántartási díjat adónak tekintik - közölte az egyesület kedden az MTI-vel.
A közlemény ismerteti: a szervezet márciusban felmérést készített tagjai körében arról, hogy mennyire találják hasznosnak az MKIK szolgáltatásait. Az egyesület ugyanis már évek óta harcol a kötelező gazdasági kamarai nyilvántartási hozzájárulás eltörléséért. A most kapott eredmények alátámasztják eddigi véleményüket: az iparkamarai nyilvántartásra a tagok 84 százaléka szerint nincs szükség, és azzal, hogy a vállalkozásoknak nyilvántartási hozzájárulást kell fizetniük, csak a tagok 4 százaléka ért egyet.
Ez az egyesület szerint egyáltalán nem meglepő annak fényében, hogy a megkérdezettek milyen arányban használják a kamara által nyújtott szolgáltatásokat. A legtöbben a Széchenyi hitellel kapcsolatos segítséget vették igénybe, amivel a tagok 6 százaléka legalább évente egyszer élt, de 79 százalékuk ezt a szolgáltatást sem használta még soha. Pénzügyi, gazdasági tanácsot a megkérdezettek 2 százaléka kért legalább egyszer egy évben. A legkevesebben üzleti partner keresésére használták az MKIK-t, a tagok 95 százaléka még soha nem próbálkozott ezzel.
Megvizsgálták azt is, hogy az iparkamarai nyilvántartást milyen gyakran használják, és mennyire tartják hitelesnek a tagok, és összehasonlították más adatbázisok (NAV, e-beszámoló, e-cégjegyzék, fizetős üzleti szolgáltatások) használatával. Minden adatbázist egy ötfokú skálán értékeltek a válaszolók, a maximális pontszám 3030 lehetett.
A használati skálán a NAV adatbázisai lettek az elsők 2690 ponttal, a válaszadók 68 százaléka minden nap használja ezeket, miközben az iparkamara nyilvántartását, mely 756 ponttal az 5. helyen végzett, csak a megkérdezettek 2 százaléka veszi igénybe rendszeresen. Ennél még a fizetős adatbázisokat is egy nagyságrenddel többen használják, 20 százalék veszi igénybe napi rendszerességgel, 1315 ponttal a 4. helyre kerültek.
A tagok 58 százaléka egyáltalán nem bízik az MKIK nyilvántartásainak hitelességében, 1099 ponttal ebben a kérdésben is az utolsó helyen végzett. Az első a NAV lett 2786 ponttal, utána az e-beszámoló következik 2700, majd az e-cégjegyzék 2623 ponttal. Az utolsó előtti helyre e tekintetben is a fizetős szolgáltatások kerültek 2061 ponttal.
Az MKIK csak a válaszolók 2 százaléka szerint végez társadalmilag hasznos tevékenységet, ugyanennyien gondolják úgy, hogy a vállalkozók érdekeit védi a kamara. Ezzel szemben a tagok 81 százaléka pusztán adónak tekinti a nyilvántartási díjat, amelyért cserébe nem kapnak semmilyen értékelhető viszonzást.
Az egyesület ugyanakkor felhívja a figyelmet: a 2016. évi hozzájárulást március 31-ig most is fizetni kell, mert egyébként az adóhatóság külön felhívás nélkül -a behajtás költségét is felszámítva - adók módjára behajtja.
MTI
A közlemény ismerteti: a szervezet márciusban felmérést készített tagjai körében arról, hogy mennyire találják hasznosnak az MKIK szolgáltatásait. Az egyesület ugyanis már évek óta harcol a kötelező gazdasági kamarai nyilvántartási hozzájárulás eltörléséért. A most kapott eredmények alátámasztják eddigi véleményüket: az iparkamarai nyilvántartásra a tagok 84 százaléka szerint nincs szükség, és azzal, hogy a vállalkozásoknak nyilvántartási hozzájárulást kell fizetniük, csak a tagok 4 százaléka ért egyet.
Ez az egyesület szerint egyáltalán nem meglepő annak fényében, hogy a megkérdezettek milyen arányban használják a kamara által nyújtott szolgáltatásokat. A legtöbben a Széchenyi hitellel kapcsolatos segítséget vették igénybe, amivel a tagok 6 százaléka legalább évente egyszer élt, de 79 százalékuk ezt a szolgáltatást sem használta még soha. Pénzügyi, gazdasági tanácsot a megkérdezettek 2 százaléka kért legalább egyszer egy évben. A legkevesebben üzleti partner keresésére használták az MKIK-t, a tagok 95 százaléka még soha nem próbálkozott ezzel.
Megvizsgálták azt is, hogy az iparkamarai nyilvántartást milyen gyakran használják, és mennyire tartják hitelesnek a tagok, és összehasonlították más adatbázisok (NAV, e-beszámoló, e-cégjegyzék, fizetős üzleti szolgáltatások) használatával. Minden adatbázist egy ötfokú skálán értékeltek a válaszolók, a maximális pontszám 3030 lehetett.
A használati skálán a NAV adatbázisai lettek az elsők 2690 ponttal, a válaszadók 68 százaléka minden nap használja ezeket, miközben az iparkamara nyilvántartását, mely 756 ponttal az 5. helyen végzett, csak a megkérdezettek 2 százaléka veszi igénybe rendszeresen. Ennél még a fizetős adatbázisokat is egy nagyságrenddel többen használják, 20 százalék veszi igénybe napi rendszerességgel, 1315 ponttal a 4. helyre kerültek.
A tagok 58 százaléka egyáltalán nem bízik az MKIK nyilvántartásainak hitelességében, 1099 ponttal ebben a kérdésben is az utolsó helyen végzett. Az első a NAV lett 2786 ponttal, utána az e-beszámoló következik 2700, majd az e-cégjegyzék 2623 ponttal. Az utolsó előtti helyre e tekintetben is a fizetős szolgáltatások kerültek 2061 ponttal.
Az MKIK csak a válaszolók 2 százaléka szerint végez társadalmilag hasznos tevékenységet, ugyanennyien gondolják úgy, hogy a vállalkozók érdekeit védi a kamara. Ezzel szemben a tagok 81 százaléka pusztán adónak tekinti a nyilvántartási díjat, amelyért cserébe nem kapnak semmilyen értékelhető viszonzást.
Az egyesület ugyanakkor felhívja a figyelmet: a 2016. évi hozzájárulást március 31-ig most is fizetni kell, mert egyébként az adóhatóság külön felhívás nélkül -a behajtás költségét is felszámítva - adók módjára behajtja.
MTI
Hozzászólások