Brókerbotrány - Folytatódtak az egyeztetések a Bankszövetség és az NGM között
Folytatódtak az egyeztetések a Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium között a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztését érintő módosításokról, valamint a Quaestor vállalatcsoport tevékenységének károsultjaihoz kapcsolódó parlamenti javaslatról - tájékoztatta a szaktárca közleményben az MTI-t hétfőn.
A megbeszélésen a bankok képviselői nem zárkóztak el a brókerbotrány miatt beterjesztett egyes módosításoktól, illetve a Quaestor kártalanítási alap felállítását kezdeményező javaslattól. A Bankszövetség ugyanakkor jelezte a Quaestor-törvénnyel kapcsolatos aggályait.
Az egyeztetésen megállapodtak arról, hogy a Beva nagy összegű kártalanítása nyomán a befektetési szolgáltató szektorban kialakult helyzetről a gazdasági tárca jelentésben tájékoztatja a kormányt.
A megbeszélésen szóba került a bankadó közeljövőben várható fokozatos csökkentése és a cserébe elvárt hitelezési aktivitás is. A részletek további egyeztetéseken dőlnek el véglegesen, amely azonban nem befolyásolja a két indítvány parlamenti megvitatását - jelezte az NGM a közleményben.
A szaktárca emlékeztet arra, hogy Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke, és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten kezdett egyeztetést a kérdésekben.
Rogán Antal (Fidesz) péntek este benyújtotta törvényjavaslatát a parlamentnek a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról.
A törvényjavaslat hatálya azokra az ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a Quaestor Financial Hrurira által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél ezzel kapcsolatban az ellenérték fizetési kötelezettségének eleget tett, függetlenül attól, hogy az ügylet érvényesen létrejött-e, illetve teljesítették-e.
Az indoklás szerint az indítvány egy követeléskezelő, kárrendező alap felállításáról rendelkezik, amely - a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt – 30 millió forintig kielégíti az ügyfelek igényeit. Ez feltételezhetően lényegesen nagyobb arány, mint amihez egy egyedi perben, illetve a felszámolási eljárásban az ügyfelek reálisan juthatnának.
A külön törvény megalkotására az előterjesztő szerint azért is szükség van, mert a károsultak nagy számára tekintettel az egyedi igényérvényesítés rendkívüli nehézségekkel járna. A bíróságok számára jelentős kihívást jelentene, ha a károsultak egyenként érvényesítenék igényüket.
Az alap kárrendezése a Beva által kifizetendő kártalanítást meghaladó követelésre vonatkozik, annak összege személyenként nem haladja meg a Quaestor Financial Hrurira, illetve a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. tagjaival szemben fennálló követelések összegét, legfeljebb azonban a Beva által fizetett kártalanítással együtt a harmincmillió forintot. A harmincmillió forintot meg nem haladó összegű követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni.
A törvényjavaslat szerint a kárrendezést kérelmezni kell. A kérelem benyújtásakor a jogosultnak igazolnia kell az értékpapír-számláján nyilvántartott kötvények mennyiségét, a követelés összegét.
A kérelmet az alap által rendszeresített űrlapon, az alap kárrendezési szabályzatában meghatározott módon és helyen, vagy a kijelölt kormányablakon keresztül nyújthatják be. Ha a kérelmet a kormányablakon keresztül adják be, azt az alap részére haladéktalanul továbbítani kell.
A kérelmeket 2015. május 6. és 2015. június 5. között nyújthatják be a károsultak, a beadási határidő jogvesztő.
MTI
A megbeszélésen a bankok képviselői nem zárkóztak el a brókerbotrány miatt beterjesztett egyes módosításoktól, illetve a Quaestor kártalanítási alap felállítását kezdeményező javaslattól. A Bankszövetség ugyanakkor jelezte a Quaestor-törvénnyel kapcsolatos aggályait.Az egyeztetésen megállapodtak arról, hogy a Beva nagy összegű kártalanítása nyomán a befektetési szolgáltató szektorban kialakult helyzetről a gazdasági tárca jelentésben tájékoztatja a kormányt.
A megbeszélésen szóba került a bankadó közeljövőben várható fokozatos csökkentése és a cserébe elvárt hitelezési aktivitás is. A részletek további egyeztetéseken dőlnek el véglegesen, amely azonban nem befolyásolja a két indítvány parlamenti megvitatását - jelezte az NGM a közleményben.
A szaktárca emlékeztet arra, hogy Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke, és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten kezdett egyeztetést a kérdésekben.
Rogán Antal (Fidesz) péntek este benyújtotta törvényjavaslatát a parlamentnek a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról.
A törvényjavaslat hatálya azokra az ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a Quaestor Financial Hrurira által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél ezzel kapcsolatban az ellenérték fizetési kötelezettségének eleget tett, függetlenül attól, hogy az ügylet érvényesen létrejött-e, illetve teljesítették-e.
Az indoklás szerint az indítvány egy követeléskezelő, kárrendező alap felállításáról rendelkezik, amely - a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt – 30 millió forintig kielégíti az ügyfelek igényeit. Ez feltételezhetően lényegesen nagyobb arány, mint amihez egy egyedi perben, illetve a felszámolási eljárásban az ügyfelek reálisan juthatnának.
A külön törvény megalkotására az előterjesztő szerint azért is szükség van, mert a károsultak nagy számára tekintettel az egyedi igényérvényesítés rendkívüli nehézségekkel járna. A bíróságok számára jelentős kihívást jelentene, ha a károsultak egyenként érvényesítenék igényüket.
Az alap kárrendezése a Beva által kifizetendő kártalanítást meghaladó követelésre vonatkozik, annak összege személyenként nem haladja meg a Quaestor Financial Hrurira, illetve a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. tagjaival szemben fennálló követelések összegét, legfeljebb azonban a Beva által fizetett kártalanítással együtt a harmincmillió forintot. A harmincmillió forintot meg nem haladó összegű követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni.
A törvényjavaslat szerint a kárrendezést kérelmezni kell. A kérelem benyújtásakor a jogosultnak igazolnia kell az értékpapír-számláján nyilvántartott kötvények mennyiségét, a követelés összegét.
A kérelmet az alap által rendszeresített űrlapon, az alap kárrendezési szabályzatában meghatározott módon és helyen, vagy a kijelölt kormányablakon keresztül nyújthatják be. Ha a kérelmet a kormányablakon keresztül adják be, azt az alap részére haladéktalanul továbbítani kell.
A kérelmeket 2015. május 6. és 2015. június 5. között nyújthatják be a károsultak, a beadási határidő jogvesztő.
MTI
Hozzászólások