Devizahitelek - Elemzők: egyelőre nem lehet számszerűsíteni a bankszektorra vonatkozó terheket
Egyelőre nem lehet számszerűsíteni a bankszektorra vonatkozó terheket a Kúria hétfői jogegységi döntése nyomán - mondták az MTI által megkérdezett piaci elemzők.
Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője elmondta: a Kúria az árfolyamrést tisztességtelennek minősítette, ami egybevág a múlt héten a Kásler-ügyben hozott döntésével. Az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében született döntésével viszont a legfelsőbb bírói fórum nem hozott egységes, minden szerződésre automatikusan kiterjedő döntést.
Ugyanezen az állásponton volt Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője is, aki szerint a fő kérdést nyitva hagyta a Kúria azzal, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségét nem állapította meg, de a módosítás lehetőségét nagyon szigorú feltételekhez kötötte. Hozzátette, hogy ez akár kedvező is lehet a bankokra nézve, bár véleménye szerint a feltételeknek csak nagyon kevés devizahiteles szerződés felel meg teljes mértékben, vagyis az ügyfelek eséllyel támadhatják meg azokat a bíróságon.
Mindkét elemző hangsúlyozta: most a kormányon van a sor, a kérdés, hogy mi lesz a válasza a Kúria döntésére.
"Szűkült a megoldási horizont, de még mindig nem lehet számszerűsíteni, hogy ez a bankszektorra milyen többletterhet jelent" - fogalmazott Kuti Ákos. Hozzátette: így nem lehet még tudni azt sem, hogy kellenek-e tőkeemelések, vagy a meglévő forrásaikból a bankok ki tudják termelni a szükséges összeget.
Az elemző szerint azzal, hogy a legfelsőbb bírói fórum az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében nem hozott egységes döntést, a bizonytalanság ezeket illetően nagyobb lett, mert a döntés értelmében a szerződéseket egyedileg kell megvizsgálni. Hozzátette: egy adott bankkal megkötött devizahitel szerződésnek bankon belül is számos változata volt, devizanemtől vagy futamidőtől függően. Kuti Ákos szerint ezek sem feltétlenül vethetőek össze egymással, vagy nem azonos jogi tartalmúak.
Az Equilor elemzője szerint az a következő megálló, hogy a kabinet milyen lépéseket kezdeményez az új helyzetben. Véleménye szerint ez a következő hetekben-hónapokban rendeződik.
A Buda-Cash Brókerház elemzője is azt hangsúlyozta, most a kormányon van a sor, hogy változtasson a szerződések feltételeit előíró jogszabályokon, megelőzve ezzel az esetleges tömegesen induló pereket. Véleménye szerint korrektebb árképzési szabályt lehetne rákényszeríteni a bankokra, például a kamatok referenciakamathoz kötésével, illetve maximált kamatfelár meghatározásával. Ezeket a szabályokat ugyanakkor vélhetően csak a jövőre nézve lehetne alkalmazni, visszamenőlegesen nem.
Az árfolyamrést érintő döntés alapján viszont, amennyiben visszamenőleg is kell alkalmazni a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát a folyósított összegre és a törlesztő részletekre, az az elemző számítása szerint mintegy 80-100 milliárd forint veszteséget okozhat a bankszektor egészének.
Az árfolyamkockázat viseléséről hozott döntés Réczey Zoltán véleménye szerint a korábbi bírósági határozatoknak felel meg, vagyis megerősíti azt az álláspontot, hogy ha a bank megfelelően tájékoztatta az ügyfelet, akkor jogosan hárította át ezt a kockázatot. Azonban ezt is csak egyedileg lehet vizsgálni, vagyis ez alapján sem lehet általános módosítást végrehajtani a szerződéseknél - fűzte hozzá.
MTI
Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője elmondta: a Kúria az árfolyamrést tisztességtelennek minősítette, ami egybevág a múlt héten a Kásler-ügyben hozott döntésével. Az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében született döntésével viszont a legfelsőbb bírói fórum nem hozott egységes, minden szerződésre automatikusan kiterjedő döntést.Ugyanezen az állásponton volt Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője is, aki szerint a fő kérdést nyitva hagyta a Kúria azzal, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségét nem állapította meg, de a módosítás lehetőségét nagyon szigorú feltételekhez kötötte. Hozzátette, hogy ez akár kedvező is lehet a bankokra nézve, bár véleménye szerint a feltételeknek csak nagyon kevés devizahiteles szerződés felel meg teljes mértékben, vagyis az ügyfelek eséllyel támadhatják meg azokat a bíróságon.
Mindkét elemző hangsúlyozta: most a kormányon van a sor, a kérdés, hogy mi lesz a válasza a Kúria döntésére.
"Szűkült a megoldási horizont, de még mindig nem lehet számszerűsíteni, hogy ez a bankszektorra milyen többletterhet jelent" - fogalmazott Kuti Ákos. Hozzátette: így nem lehet még tudni azt sem, hogy kellenek-e tőkeemelések, vagy a meglévő forrásaikból a bankok ki tudják termelni a szükséges összeget.
Az elemző szerint azzal, hogy a legfelsőbb bírói fórum az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében nem hozott egységes döntést, a bizonytalanság ezeket illetően nagyobb lett, mert a döntés értelmében a szerződéseket egyedileg kell megvizsgálni. Hozzátette: egy adott bankkal megkötött devizahitel szerződésnek bankon belül is számos változata volt, devizanemtől vagy futamidőtől függően. Kuti Ákos szerint ezek sem feltétlenül vethetőek össze egymással, vagy nem azonos jogi tartalmúak.
Az Equilor elemzője szerint az a következő megálló, hogy a kabinet milyen lépéseket kezdeményez az új helyzetben. Véleménye szerint ez a következő hetekben-hónapokban rendeződik.
A Buda-Cash Brókerház elemzője is azt hangsúlyozta, most a kormányon van a sor, hogy változtasson a szerződések feltételeit előíró jogszabályokon, megelőzve ezzel az esetleges tömegesen induló pereket. Véleménye szerint korrektebb árképzési szabályt lehetne rákényszeríteni a bankokra, például a kamatok referenciakamathoz kötésével, illetve maximált kamatfelár meghatározásával. Ezeket a szabályokat ugyanakkor vélhetően csak a jövőre nézve lehetne alkalmazni, visszamenőlegesen nem.
Az árfolyamrést érintő döntés alapján viszont, amennyiben visszamenőleg is kell alkalmazni a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát a folyósított összegre és a törlesztő részletekre, az az elemző számítása szerint mintegy 80-100 milliárd forint veszteséget okozhat a bankszektor egészének.
Az árfolyamkockázat viseléséről hozott döntés Réczey Zoltán véleménye szerint a korábbi bírósági határozatoknak felel meg, vagyis megerősíti azt az álláspontot, hogy ha a bank megfelelően tájékoztatta az ügyfelet, akkor jogosan hárította át ezt a kockázatot. Azonban ezt is csak egyedileg lehet vizsgálni, vagyis ez alapján sem lehet általános módosítást végrehajtani a szerződéseknél - fűzte hozzá.
MTI
Hozzászólások