Devizahitelek – Másodfokon is elutasították a Pannon Takarék Bank keresetét (2. rész)
Helybenhagyta a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pannon Takarék Bank ügyében, amely kimondja, hogy a pénzintézet szerződéses feltételei tisztességtelenek.
A csütörtökön Budapesten kihirdetett ítélet indoklásában a bíró közölte: egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével és jogi indokaival is, amelyekhez néhány kiegészítést tett.
Ellentétben a Fővárosi Törvényszék ítéletével, az ítélőtábla szerint kizárt a részleges érvényesség, illetve érvénytelenség megállapítása, mert a per alapját képező törvény szerint csak az általános szerződési feltételekre (ászf) vonatkozó kereset egészét lehet elutasítani vagy érvényességét megállapítani.
Az ítélőtábla megvizsgálta, hogy szükség lehet-e az Alkotmánybíróság (Ab) megkeresésére, amelyet a felperes bank indítványozott. A bíró közölte: nem észleltek olyan alkalmazandó jogszabályt a perben, ami alkotmányossági szempontból aggályos lenne. Hozzáfűzte: a bíróság teoretikus kéréssel az Ab-hez nem fordulhat.
Az ítélőtábla álláspontja szerint a felperes pénzintézet alaptalanul sérelmezi, hogy az elsőfokon eljáró bíróság figyelmen kívül hagyta az általa csatolt és hivatkozott általános üzletszabályzatok és hirdetmények rendelkezéseit. Elmondta: az elsőfokú bíróság csak a kereseti kérelemben megjelölt ászf-ről dönthetett. Az fel sem merülhetett, hogy a hirdetmények is részei az ászf-nek, mert ha ezt a bank így gondolta volna, akkor csatolnia kellett volna az összes ilyen dokumentum szövegét is a mindenkori ászf-ek mellé.
A bíró kiemelte: mellőzi az elsőfokú ítélet indoklásából azokat a részeket, ahol az elsőfokú bíróság egyes szerződési kitételekről megállapította, hogy valamely követelménynek megfelelnek, mivel az ászf-et csak egészében lehet vizsgálni.
MTI
A csütörtökön Budapesten kihirdetett ítélet indoklásában a bíró közölte: egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével és jogi indokaival is, amelyekhez néhány kiegészítést tett.Ellentétben a Fővárosi Törvényszék ítéletével, az ítélőtábla szerint kizárt a részleges érvényesség, illetve érvénytelenség megállapítása, mert a per alapját képező törvény szerint csak az általános szerződési feltételekre (ászf) vonatkozó kereset egészét lehet elutasítani vagy érvényességét megállapítani.
Az ítélőtábla megvizsgálta, hogy szükség lehet-e az Alkotmánybíróság (Ab) megkeresésére, amelyet a felperes bank indítványozott. A bíró közölte: nem észleltek olyan alkalmazandó jogszabályt a perben, ami alkotmányossági szempontból aggályos lenne. Hozzáfűzte: a bíróság teoretikus kéréssel az Ab-hez nem fordulhat.
Az ítélőtábla álláspontja szerint a felperes pénzintézet alaptalanul sérelmezi, hogy az elsőfokon eljáró bíróság figyelmen kívül hagyta az általa csatolt és hivatkozott általános üzletszabályzatok és hirdetmények rendelkezéseit. Elmondta: az elsőfokú bíróság csak a kereseti kérelemben megjelölt ászf-ről dönthetett. Az fel sem merülhetett, hogy a hirdetmények is részei az ászf-nek, mert ha ezt a bank így gondolta volna, akkor csatolnia kellett volna az összes ilyen dokumentum szövegét is a mindenkori ászf-ek mellé.
A bíró kiemelte: mellőzi az elsőfokú ítélet indoklásából azokat a részeket, ahol az elsőfokú bíróság egyes szerződési kitételekről megállapította, hogy valamely követelménynek megfelelnek, mivel az ászf-et csak egészében lehet vizsgálni.
MTI
Hozzászólások