Megsemmisítette az Ab a Kúria előtti demonstráció megtiltásáról szóló döntéseket
Alaptörvény-ellenesnek találta, ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak azt a végzését, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak azt a közigazgatási határozatát, amelyben megtiltották, hogy a Kúria épülete előtt, a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos jogegységi tanácsüléssel egy időben, demonstrációt tartsanak - derül ki az Ab honlapján megjelent, hétfőn meghozott határozatból.
A dokumentumban felidézték: a gyülekezési jogról szóló törvény alapján a fővárosi Markó utca 25. szám előtti járdaszakaszra 2014. június 16-ára rendezvényt jelentettek be. A demonstráció a bankok tevékenységére hívta volna fel a figyelmet, a Kúria elnöke ugyanis aznapra jogegységi tanácsülést hívott össze a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos egyes kérdések eldöntésére. A rendezvény megtartását a rendőrség megtiltotta, a rendőri határozat elleni kérelmet pedig a bíróság elutasította.
Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az indítványozó alkotmányjogi panaszát. Az alkotmánybírák döntésükben elvi éllel hangsúlyozták, hogy az eljáró bíróságnak fokozott figyelmet kell fordítania a törvényi indokolási kötelezettség megfelelő teljesítésére.
Az Ab az egyeztetési eljárás lefolytatásának elmulasztását a gyülekezéshez való alapjogra kiható, olyan súlyos jogszabálysértésként értékelte, amely a bírósági felülvizsgálat során sem kapott orvoslást. A bíróság ugyanis az Ab szerint tévesen értelmezte az egyeztetési eljárás alkotmányos célját, és nem vette figyelembe annak alapjogot védő, garanciális jellegét.
A határozathoz Kiss László, Salamon László, Stumpf István, Szalay Péter és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla különvéleményt csatolt.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet keddi, az Ab-határozatra reagáló közleményében felhívta a figyelmet: a döntés legfontosabb eredménye az, hogy mostantól a rendőrség nem teheti meg, hogy a szervezőkkel történő egyeztetés nélkül tiltson meg egy tüntetést.
A TASZ felidézte: az általuk képviselt panaszos bejelentését arra hivatkozva tiltotta meg a rendőrség, majd hagyta ezt helyben a bíróság, hogy a rendezvény súlyosan veszélyeztette volna az igazságszolgáltatás zavartalan működését. A békés gyülekezés jogának szükségtelen korlátozása miatt a tüntetés bejelentőjének képviseletében a TASZ fordult az Ab-hez. A szervezet közleménye szerint az Ab jórészt osztotta az álláspontjukat.
A TASZ kiemelte: a "bíróságok zavartalan működésének súlyos veszélyeztetése" ritkábban alkalmazott indoka a tüntetések megtiltásának. Az Ab-döntés alapján önmagában a békés demonstrációkat nem lehet illegitim nyomásgyakorlásként értelmezni - tették hozzá. Értékelésük szerint az Ab megerősítette: a tüntetések elengedhetetlen részei a demokratikus közéletnek, függetlenül attól, hogy szinte mindegyik okoz bizonyos zavart, és nem ritkán ellenérzést is kelt - ezért nem elegendő például a szóban forgó tiltási okot kizárólag a tüntetés címzettjének, jelen esetben a Kúriának a nyilatkozata alapján megállapítani.
A TASZ szerint az Ab világossá tette, hogy az a szabály, amely szerint a tiltó határozat meghozatala előtt a rendőrségnek egyeztetést kell lefolytatnia a bejelentővel annak érdekében, hogy a tiltás elkerülhető legyen, nemcsak formális tájékoztatási kötelezettséget jelent, hanem garanciális jelentőségű Annak ellenére, hogy ezt a szabályt nem a törvény, hanem a végrehajtási rendelet írja elő, az egyik biztosítéka annak, hogy a joggyakorlás legsúlyosabb korlátozása ne legyen önkényes - fogalmaztak közleményükben.
MTI
A dokumentumban felidézték: a gyülekezési jogról szóló törvény alapján a fővárosi Markó utca 25. szám előtti járdaszakaszra 2014. június 16-ára rendezvényt jelentettek be. A demonstráció a bankok tevékenységére hívta volna fel a figyelmet, a Kúria elnöke ugyanis aznapra jogegységi tanácsülést hívott össze a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos egyes kérdések eldöntésére. A rendezvény megtartását a rendőrség megtiltotta, a rendőri határozat elleni kérelmet pedig a bíróság elutasította.
Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az indítványozó alkotmányjogi panaszát. Az alkotmánybírák döntésükben elvi éllel hangsúlyozták, hogy az eljáró bíróságnak fokozott figyelmet kell fordítania a törvényi indokolási kötelezettség megfelelő teljesítésére.
Az Ab az egyeztetési eljárás lefolytatásának elmulasztását a gyülekezéshez való alapjogra kiható, olyan súlyos jogszabálysértésként értékelte, amely a bírósági felülvizsgálat során sem kapott orvoslást. A bíróság ugyanis az Ab szerint tévesen értelmezte az egyeztetési eljárás alkotmányos célját, és nem vette figyelembe annak alapjogot védő, garanciális jellegét.
A határozathoz Kiss László, Salamon László, Stumpf István, Szalay Péter és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla különvéleményt csatolt.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet keddi, az Ab-határozatra reagáló közleményében felhívta a figyelmet: a döntés legfontosabb eredménye az, hogy mostantól a rendőrség nem teheti meg, hogy a szervezőkkel történő egyeztetés nélkül tiltson meg egy tüntetést.
A TASZ felidézte: az általuk képviselt panaszos bejelentését arra hivatkozva tiltotta meg a rendőrség, majd hagyta ezt helyben a bíróság, hogy a rendezvény súlyosan veszélyeztette volna az igazságszolgáltatás zavartalan működését. A békés gyülekezés jogának szükségtelen korlátozása miatt a tüntetés bejelentőjének képviseletében a TASZ fordult az Ab-hez. A szervezet közleménye szerint az Ab jórészt osztotta az álláspontjukat.
A TASZ kiemelte: a "bíróságok zavartalan működésének súlyos veszélyeztetése" ritkábban alkalmazott indoka a tüntetések megtiltásának. Az Ab-döntés alapján önmagában a békés demonstrációkat nem lehet illegitim nyomásgyakorlásként értelmezni - tették hozzá. Értékelésük szerint az Ab megerősítette: a tüntetések elengedhetetlen részei a demokratikus közéletnek, függetlenül attól, hogy szinte mindegyik okoz bizonyos zavart, és nem ritkán ellenérzést is kelt - ezért nem elegendő például a szóban forgó tiltási okot kizárólag a tüntetés címzettjének, jelen esetben a Kúriának a nyilatkozata alapján megállapítani.
A TASZ szerint az Ab világossá tette, hogy az a szabály, amely szerint a tiltó határozat meghozatala előtt a rendőrségnek egyeztetést kell lefolytatnia a bejelentővel annak érdekében, hogy a tiltás elkerülhető legyen, nemcsak formális tájékoztatási kötelezettséget jelent, hanem garanciális jelentőségű Annak ellenére, hogy ezt a szabályt nem a törvény, hanem a végrehajtási rendelet írja elő, az egyik biztosítéka annak, hogy a joggyakorlás legsúlyosabb korlátozása ne legyen önkényes - fogalmaztak közleményükben.
MTI
Hozzászólások