Iskola után kötelező egészségbiztosítási járulékot fizetni! - a mulasztás bírságot von maga után
Aki befejezte az iskolát, az fizessen! Egészségbiztosítási járulékot. Az mindegy, hogy az a végzett diák keres-e állást vagy sem, a kötelezettség elmulasztása bírságot és késedelmi kamatot is von maga után.
De mit is jelent ez?
Azok a diákok, akik akár középiskola, akár főiskola után befejezték tanulmányaikat, tehát nem tanulnak tovább, de munkát sem találnak, kötelesek a biztosításuk lejárta előtt a NAV-nál regisztrációt tenni. A biztosítási jogviszonyuk a tanulmányok befejeztével, tárgyév október 31-ig tart, azt követően még 45 napig él a biztosítás, tehát december 16. az a határidő, amíg a bejelentést kötelesek megtenni. Ezt követően január elsejétől egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük, ami havi 6390 Ft. Aki nem fizeti, annak visszamenőleg megállapíthatják az elmaradást, illetve további 50%-ig terjedő bírsággal is sújthatják, az elmaradásért pedig késedelmi kamatot számolhatnak fel!
Joggal háborog az ember lelke, mert miből fizesse az a személy az egészségbiztosítási járulékot, akinek mondjuk nincs is jövedelme? Miért nem lehet egyszerűen csak „elveszíteni” a biztosítási státuszt? Miért? Azért mert a legtisztább „adó” az, amiért nincs ellenszolgáltatás. Hiszen most fiatal emberekről beszélünk, ahol a legcsekélyebb az egészségügy ellátás szükségessége és költsége.
Arról viszont nem szólnak a hírek, hogy milyen „kiskapuk” vannak. Ugyanis ha az a végzett diák bejelentkezik a Munkaügyi Központba, álláskeresési járadékra ugyan nem feltétlen jogosult, de azért egészségügyi ellátásban részesülhet, amiért nem kell külön térítést fizetnie!
Nyilván erről azért nem szólnak a hírek, mert így az állam nem jut újabb bevételekhez, csak egyik zsebéből a másikba teszi át a pénzt.
Hozzászólások