Amit a szénanátháról tudni kell
A jól ismert panaszok tüsszögés, orrfolyás és a szem viszketése mellett sokaknál komoly betegségként jelentkezik fáradtságot, fejfájást, sőt a munkaképesség csökkenése is.
A szénanátha kiváltó okai különböző virágporok és gomba spórák lehetnek. A megbetegedést leggyakrabban kiváltó valamennyi növény és gomba közös tulajdonsága, hogy szél által beporzottak. Az ismert jelek a vizes orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, illetve viszkető érzés az orrban és a torokban.
A panaszok súlyossági foka nagyon változó, az alig észrevehetőtől egészen a munkaképesség gyengüléséig terjedhet a skála. Hazánk éghajlati viszonyai miatt az allergiás szezon már február végén elkezdődhet. A kora tavasszal virágzó fák, ilyen mogyoró, nyír, éger, kőris pollenjei révén. Jelentősebb azonban az április végétől júliusig tartó szezon, amikor a füvek, például komócsin, perje és csenkeszfélék, illetve az egyes gabonafajták már tartósabb és klinikailag súlyosabb tüneteket váltanak ki.
A gyomok augusztustól körülbelül októberig pollinálnak és tartják fenn az allergiát okozó időszakot. Utóbbiak közül Magyarországon a parlagfű kiemelten súlyos problémát jelent, mivel az egész ország területe nagymértékben jelen van. Júliustól októberig a különböző gomba spórák légköri koncentrációja is általában elég magas ahhoz, hogy allergiás tüneteket váltson ki az arra érzékeny egyénekben. Az allergiás eredetű nátha valamennyi formájáért az úgynevezett I-es típusú túlérzékenységi reakció felelős.
Az összetett kölcsönhatások lépéseinek sorában döntő, hogy az allergén hatására az immunrendszer az immunglobulinok E alosztályába tartozó (IgE) ellenanyagok sokaságát kezdi termelni. Az így képződött ellenanyagok a szervezet több sejttípusának a felszínéhez kötődnek. A soron következő antigén hatásra az allergének az IgE molekulák sokaságával borított sejtekből különféle anyagokat szabadítanak fel, melyek közvetlen, vagy közvetett módon kialakítják az allergiás náthára jellemző tüneteket. A felszabaduló anyagok másrészt az immunrendszer többi sejtjére is hatással vannak, az IgE ellenanyagok még nagyobb mértékű termelődését eredményezve, így fenntartva a túlérzékenységi reakció és a nyálkahártya gyulladásának ördögi körét.
A szénanátha kiváltó okai különböző virágporok és gomba spórák lehetnek. A megbetegedést leggyakrabban kiváltó valamennyi növény és gomba közös tulajdonsága, hogy szél által beporzottak. Az ismert jelek a vizes orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, illetve viszkető érzés az orrban és a torokban. Gyakran kíséri a szem viszketése, a kötőhártya vörössége, könnyezés, valamint szemkörnyéki ödéma. Ezt a tünet együttest az allergiás eredetű nátha és az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás közös előfordulása okozza. Felléphet ilyen esetben fáradtság, fejfájás és koncentrálóképesség csökkenés is.
A panaszok súlyossági foka nagyon változó, az alig észrevehetőtől egészen a munkaképesség gyengüléséig terjedhet a skála. Hazánk éghajlati viszonyai miatt az allergiás szezon már február végén elkezdődhet. A kora tavasszal virágzó fák, ilyen mogyoró, nyír, éger, kőris pollenjei révén. Jelentősebb azonban az április végétől júliusig tartó szezon, amikor a füvek, például komócsin, perje és csenkeszfélék, illetve az egyes gabonafajták már tartósabb és klinikailag súlyosabb tüneteket váltanak ki.
A gyomok augusztustól körülbelül októberig pollinálnak és tartják fenn az allergiát okozó időszakot. Utóbbiak közül Magyarországon a parlagfű kiemelten súlyos problémát jelent, mivel az egész ország területe nagymértékben jelen van. Júliustól októberig a különböző gomba spórák légköri koncentrációja is általában elég magas ahhoz, hogy allergiás tüneteket váltson ki az arra érzékeny egyénekben. Az allergiás eredetű nátha valamennyi formájáért az úgynevezett I-es típusú túlérzékenységi reakció felelős.
Az összetett kölcsönhatások lépéseinek sorában döntő, hogy az allergén hatására az immunrendszer az immunglobulinok E alosztályába tartozó (IgE) ellenanyagok sokaságát kezdi termelni. Az így képződött ellenanyagok a szervezet több sejttípusának a felszínéhez kötődnek. A soron következő antigén hatásra az allergének az IgE molekulák sokaságával borított sejtekből különféle anyagokat szabadítanak fel, melyek közvetlen, vagy közvetett módon kialakítják az allergiás náthára jellemző tüneteket. A felszabaduló anyagok másrészt az immunrendszer többi sejtjére is hatással vannak, az IgE ellenanyagok még nagyobb mértékű termelődését eredményezve, így fenntartva a túlérzékenységi reakció és a nyálkahártya gyulladásának ördögi körét.
Hozzászólások