Ártalmas-e az éjszakai munka?
Néhány munka esetében elkerülhetetlen az éjszakai műszak. Kérdés, hogy mennyire terheli meg a testet és az elmét a rendszeres éjszakai munka.
Mindenki kapásból fel tud sorolni olyan munkaköröket, ahol az éjszakai műszak természetes: a kórházak ápolónői, a taxisofőr, a légiközlekedés dolgozói. Szervezéssel és nappal legalább nyolcórai alvással át lehet úgy szervezni az életet, hogy huzamosabb ideig képes legyen az ember az egész éjjeli munkára. Sok érintett vallja, hogy egyáltalán nincs ellenére az éjszaki munka, hozzá lehet szokni. Felmerül a kérdés azonban, hogy a test mennyire tud alkalmazkodni a fordított életvitelhez, illetve az egészség nem szenvedi-e meg.
Ez csak két kérdés a kérdéshez kapcsolódó számosból. Egy további kérdés a mentális egészség. Valóban hozzá lehet szokni ahhoz, hogy valaki éjszakai munkát vállal. Egyes emberek még könnyebben is viselik a következő éjszakákat, de vannak, akiknek nagy kihívás.
Egy kanadai tanulmány az alvás idejét, a fényviszonyokat és az alváshormon, a melatonin mennyiségét vizsgálta. A vizsgált alanyok olyan rendőrök voltak, akiket az adott hétre éjszakai műszakra osztottak be.
Általában késő este bocsátunk ki melatonint, ekkor kezdjük fáradtnak érezni magunkat és legszívesebben aludni mennénk. Ha valaki megszokta az éjszakai munkát, annak a melatonin kibocsátás csúcspontja ehelyett a nappali órákra fog esni. A vizsgált csoport egy része boldogabbnak és éberebbnek érezte magát, sőt jobb reakció időket értek el, de csak 40%-uk tartozott ebbe a csoportba.
Viszonylag nagy százalékban jelentkeznek az éjszaka dolgozóknál alvászavarok. Még abban az esetben is, ha valaki jól érzi magát, felmerül, hogy hosszú távon a teste nem sínyli-e meg az éjszakázást. Ha a pszichológiai tényezőket vesszük figyelembe, például az éjszakai munka életmódra gyakorolt hatását, akkor kiderül, hogy nehezebb egészségesen étkezni vagy rendszeres testmozgást végezni, sportolni. Nemcsak arról van szó, hogy éjjel nehezebb salátához jutni, hanem arról is, hogy az ember nem salátára vágyik, ha ébren akar maradni.
Ekkor hajlamosabbak az emberek gyorsételeket, snackeket enni. A pizza az egyik leggyakoribb étel éjjel, amely rendszeres éjjeli fogyasztása távolról sem egészséges. Még egy nappali műszak végén sem egyszerű sokszor még a torna- vagy edzőtermet célba venni, de egy végigdolgozott éjjeli műszak után az alvás az, amire az ember vágyik, nem a sportolás.
A repülőgép pilóták kevésbé érzik boldognak magukat, ha nagyon korán vagy éjjel kell repülniük. A tudósok a korán reggel repülő pilótáknál magasabb stressz hormon szintet (kortizolt) mértek egész nap. A huzamosabb ideig fennálló magas kortizol szint pedig megnöveli a szívproblémák és a magas vérnyomás kockázatát.
Más következményekkel is számolni kell. Egy korábbi tanulmány pedig azt bizonyította be, hogy elég egyetlen éjszakai műszak a vérnyomás szintjének emelkedéséhez.
Génjeink működése pedig háromnapi éjszakai műszak után módosulhat, azaz nem a megfelelő napszakban lesznek aktívak. Elvileg azonos időpontban működnek, a rend azonban hamar felborulhat.
Egy további tanulmány pedig azt mutatta ki, hogy ötheti aktív éjszaki munka után a glükóz szabályozás károsult és a metabolizmus változott, mindez a kettes típusú cukorbetegség és az elhízás kockázatát növeli hosszú távon.
A hosszú távon végzett kísérletek eredményei nem túl biztatóak. A tanulmányok többsége szerint a szív- és érrendszeri panaszok, illetve a betegségek kockázata összefüggésbe hozhatók a rendszeres éjszaka végzett munkával. Különösen a szívroham kockázata mutatható ki egy 2012-es felmérés szerint.
A metabolizmussal összefüggő betegségeknél (cukorbetegség, elhízás, magas vérnyomás stb.) az életmódban rejlik a kulcs. Ha valaki a nem természetes órákban rendszeresen végzett munka ellenére képes volt egészségesen táplálkozni, rendszeresen sportolni és nem dohányzott. a kockázat nem állt fenn.
Ugyancsak bizonyítást nyert, hogy a pacsirta típusú emberek körében kisebb a mellrák esélye, mint a bagoly, azaz éjszaka élő emberek körében. Amit viszont egyik felmérés, kutatás sem tud kimutatni, az az, hogy az egyes emberek hogyan reagálnak a megváltozott életmódra. Amíg ezek a kutatások bizonyítást nyernek, addig is az egészséges étkezést, a rendszeres testmozgást kell előtérbe helyezni, továbbá komolyan kell venni az első figyelmeztető jegyeket.
www.bbc.com
Mindenki kapásból fel tud sorolni olyan munkaköröket, ahol az éjszakai műszak természetes: a kórházak ápolónői, a taxisofőr, a légiközlekedés dolgozói. Szervezéssel és nappal legalább nyolcórai alvással át lehet úgy szervezni az életet, hogy huzamosabb ideig képes legyen az ember az egész éjjeli munkára. Sok érintett vallja, hogy egyáltalán nincs ellenére az éjszaki munka, hozzá lehet szokni. Felmerül a kérdés azonban, hogy a test mennyire tud alkalmazkodni a fordított életvitelhez, illetve az egészség nem szenvedi-e meg.Ez csak két kérdés a kérdéshez kapcsolódó számosból. Egy további kérdés a mentális egészség. Valóban hozzá lehet szokni ahhoz, hogy valaki éjszakai munkát vállal. Egyes emberek még könnyebben is viselik a következő éjszakákat, de vannak, akiknek nagy kihívás.
Egy kanadai tanulmány az alvás idejét, a fényviszonyokat és az alváshormon, a melatonin mennyiségét vizsgálta. A vizsgált alanyok olyan rendőrök voltak, akiket az adott hétre éjszakai műszakra osztottak be.
Általában késő este bocsátunk ki melatonint, ekkor kezdjük fáradtnak érezni magunkat és legszívesebben aludni mennénk. Ha valaki megszokta az éjszakai munkát, annak a melatonin kibocsátás csúcspontja ehelyett a nappali órákra fog esni. A vizsgált csoport egy része boldogabbnak és éberebbnek érezte magát, sőt jobb reakció időket értek el, de csak 40%-uk tartozott ebbe a csoportba.
Viszonylag nagy százalékban jelentkeznek az éjszaka dolgozóknál alvászavarok. Még abban az esetben is, ha valaki jól érzi magát, felmerül, hogy hosszú távon a teste nem sínyli-e meg az éjszakázást. Ha a pszichológiai tényezőket vesszük figyelembe, például az éjszakai munka életmódra gyakorolt hatását, akkor kiderül, hogy nehezebb egészségesen étkezni vagy rendszeres testmozgást végezni, sportolni. Nemcsak arról van szó, hogy éjjel nehezebb salátához jutni, hanem arról is, hogy az ember nem salátára vágyik, ha ébren akar maradni.
Ekkor hajlamosabbak az emberek gyorsételeket, snackeket enni. A pizza az egyik leggyakoribb étel éjjel, amely rendszeres éjjeli fogyasztása távolról sem egészséges. Még egy nappali műszak végén sem egyszerű sokszor még a torna- vagy edzőtermet célba venni, de egy végigdolgozott éjjeli műszak után az alvás az, amire az ember vágyik, nem a sportolás.
A repülőgép pilóták kevésbé érzik boldognak magukat, ha nagyon korán vagy éjjel kell repülniük. A tudósok a korán reggel repülő pilótáknál magasabb stressz hormon szintet (kortizolt) mértek egész nap. A huzamosabb ideig fennálló magas kortizol szint pedig megnöveli a szívproblémák és a magas vérnyomás kockázatát.
Más következményekkel is számolni kell. Egy korábbi tanulmány pedig azt bizonyította be, hogy elég egyetlen éjszakai műszak a vérnyomás szintjének emelkedéséhez.
Génjeink működése pedig háromnapi éjszakai műszak után módosulhat, azaz nem a megfelelő napszakban lesznek aktívak. Elvileg azonos időpontban működnek, a rend azonban hamar felborulhat.
Egy további tanulmány pedig azt mutatta ki, hogy ötheti aktív éjszaki munka után a glükóz szabályozás károsult és a metabolizmus változott, mindez a kettes típusú cukorbetegség és az elhízás kockázatát növeli hosszú távon.
A hosszú távon végzett kísérletek eredményei nem túl biztatóak. A tanulmányok többsége szerint a szív- és érrendszeri panaszok, illetve a betegségek kockázata összefüggésbe hozhatók a rendszeres éjszaka végzett munkával. Különösen a szívroham kockázata mutatható ki egy 2012-es felmérés szerint.
A metabolizmussal összefüggő betegségeknél (cukorbetegség, elhízás, magas vérnyomás stb.) az életmódban rejlik a kulcs. Ha valaki a nem természetes órákban rendszeresen végzett munka ellenére képes volt egészségesen táplálkozni, rendszeresen sportolni és nem dohányzott. a kockázat nem állt fenn.
Ugyancsak bizonyítást nyert, hogy a pacsirta típusú emberek körében kisebb a mellrák esélye, mint a bagoly, azaz éjszaka élő emberek körében. Amit viszont egyik felmérés, kutatás sem tud kimutatni, az az, hogy az egyes emberek hogyan reagálnak a megváltozott életmódra. Amíg ezek a kutatások bizonyítást nyernek, addig is az egészséges étkezést, a rendszeres testmozgást kell előtérbe helyezni, továbbá komolyan kell venni az első figyelmeztető jegyeket.
www.bbc.com
Hozzászólások