Komoly pszichés betegség a vásárlásmánia
A feszültség, feszélyezettség-érzet, vagy akár a személyiségzavar is lehet az oka, hogy túlköltekezik a plázafüggő. 
Nehéz munkanap után egy pihentető vásárlókörút a közeli plázában? Szerelmi bánat ellen cipővásárlás? Különben is leárazás van! Ki kell használni! Ennyit költhetek magamra! Ilyen, és ehhez hasonló gondolatok járnak azoknak a fejében, akik hajlamosak az összes pénzüket a boltokban hagyni, sőt, nem egyszer még hitelre is vásárolnak.
A vásárlás iránti szeretet minden emberben, főleg a nőkben, benne van. Addig nincs is baj, amíg akkor és azt veszik meg, amire valóban szükségük van. A probléma akkor kezdődik, ha már kóros méreteket ölt a pénzköltés.
A vásárlásmániát gyorsan rásütik egymásra az emberek, mintha az csak egy hóbort lenne, holott lehet, hogy pszichés betegségek állnak annak a hátterében, hogy valaki az összes szabadidejét a plázában tölti.
Az állandó pénzköltés abban nyilvánul meg, hogy az illető folyamatosan magas fokú feszültségben, feszélyezettség-érzetben van, és lehet, hogy személyiségzavarral is küzd.
Fontos megjegyezni, hogy nem kell egyből mindenkire rásütni, hogy vásárlásmániában szenved, mert vannak olyanok, akik csak egy igazán rossz nap után akarják feldobni magukat egy kisebb-nagyobb ajándékkal. Ez még hasznos is lehet, ha az adott termékre valóban szüksége van a vásárlónak.
A plázafüggők viszont már kényszerbetegek, akikben olthatatlan vágy támad fel egyik pillanatról a másikra, hogy megszerezzenek valami terméket, még akkor is, ha semmi szükségük rá.
A vásárlásmániában szenvedők később rendszerint rá szoktak jönni, hogy felesleges dologra költötték el talán az egész fizetésüket. Ilyenkor megjelenik a pénzköltés utáni lelkiismeret-furdalás, aminek enyhítésére gyakran újra a boltokban találhatják magukat, hogy még vegyenek valamit.
Ebből is látszik, hogy ahogy az alkoholistáknál, dohányosoknál, vagy más káros szenvedélyben szenvedők esetében is, nincs határa a költekezésnek.
A plázafüggők gyakran védekeznek azzal, ha szóvá teszik a mániájukat, hogy ennyit adhatnak magukra, mert megérdemlik. Ezzel úgy befolyásolják magukat, hogy tényleg elhiszik azt, hogy ennyit költhetnek magukra. Ezzel akkor van probléma, ha már nem ismerik a határaikat.
A vásárlásmániára létezik kezelés, mint minden szenvedélybetegségre, ám teljesen megszüntetni nem lehet. Elég, ha csak egy kicsit meginog az ember, és máris újra a boltokban találja magát. Ez ellen a szenvedélybetegség ellen kár gyógyszerrel, terápiával védekezni, mert az embernek magának kell eldöntenie, hogy véget kell vetnie a mániájának.
(Forrás: Napidoktor)
Nehéz munkanap után egy pihentető vásárlókörút a közeli plázában? Szerelmi bánat ellen cipővásárlás? Különben is leárazás van! Ki kell használni! Ennyit költhetek magamra! Ilyen, és ehhez hasonló gondolatok járnak azoknak a fejében, akik hajlamosak az összes pénzüket a boltokban hagyni, sőt, nem egyszer még hitelre is vásárolnak.
A vásárlás iránti szeretet minden emberben, főleg a nőkben, benne van. Addig nincs is baj, amíg akkor és azt veszik meg, amire valóban szükségük van. A probléma akkor kezdődik, ha már kóros méreteket ölt a pénzköltés.
A vásárlásmániát gyorsan rásütik egymásra az emberek, mintha az csak egy hóbort lenne, holott lehet, hogy pszichés betegségek állnak annak a hátterében, hogy valaki az összes szabadidejét a plázában tölti.
Az állandó pénzköltés abban nyilvánul meg, hogy az illető folyamatosan magas fokú feszültségben, feszélyezettség-érzetben van, és lehet, hogy személyiségzavarral is küzd.
Fontos megjegyezni, hogy nem kell egyből mindenkire rásütni, hogy vásárlásmániában szenved, mert vannak olyanok, akik csak egy igazán rossz nap után akarják feldobni magukat egy kisebb-nagyobb ajándékkal. Ez még hasznos is lehet, ha az adott termékre valóban szüksége van a vásárlónak.A plázafüggők viszont már kényszerbetegek, akikben olthatatlan vágy támad fel egyik pillanatról a másikra, hogy megszerezzenek valami terméket, még akkor is, ha semmi szükségük rá.
A vásárlásmániában szenvedők később rendszerint rá szoktak jönni, hogy felesleges dologra költötték el talán az egész fizetésüket. Ilyenkor megjelenik a pénzköltés utáni lelkiismeret-furdalás, aminek enyhítésére gyakran újra a boltokban találhatják magukat, hogy még vegyenek valamit.
Ebből is látszik, hogy ahogy az alkoholistáknál, dohányosoknál, vagy más káros szenvedélyben szenvedők esetében is, nincs határa a költekezésnek.
A plázafüggők gyakran védekeznek azzal, ha szóvá teszik a mániájukat, hogy ennyit adhatnak magukra, mert megérdemlik. Ezzel úgy befolyásolják magukat, hogy tényleg elhiszik azt, hogy ennyit költhetnek magukra. Ezzel akkor van probléma, ha már nem ismerik a határaikat.
A vásárlásmániára létezik kezelés, mint minden szenvedélybetegségre, ám teljesen megszüntetni nem lehet. Elég, ha csak egy kicsit meginog az ember, és máris újra a boltokban találja magát. Ez ellen a szenvedélybetegség ellen kár gyógyszerrel, terápiával védekezni, mert az embernek magának kell eldöntenie, hogy véget kell vetnie a mániájának.
(Forrás: Napidoktor)
Hozzászólások