Megnégyszereződik a túlsúlyosak száma a Föld egyes részén
Egy milliárd embert érint a túlsúlyprobléma a fejlődő országokban.
Az utóbbi években a növekvő bevételek hatására megváltoztak az étkezési szokások, s ezzel jóval több embert érint az elhízás kérdése.
1980 óta megnégyszereződött, azaz egy milliárdra emelkedett a túlsúlyproblémával érintett emberek száma a fejlődő országokban. Az elemzést végző brit intézet szerint a világon minden harmadik embernek kell szembesülnie a problémával, ezért az étkezési szokások megváltoztatására ösztönöznek. Nagy-Britanniában a lakosság 64%-a érintett. Ezzel egyenes arányban nőtt a szívroham, a stroke és a cukorbetegség kialakulásának kockázata.
Általában túlsúlyosnak azokat az embereket tartják, akiknek a testtömegindexe (BMI) meghaladja a 25-öt. Számuk 1980-ban a lakosság 23%-a volt, míg 2008-ra 34%-ra emelkedett.
A növekedés leginkább Egyiptomban és Mexikóban tapasztalható.
Az étkezési szokások változtak: gabona és magvak helyett eltolódott a zsiradékok, cukor, olaj és az állati eredetű termékek felé.
A fejlődő országokban 904 millió ember minősül kövérnek, míg 1980-ban 250 millióan tartoztak a 25-ös vagy annál nagyobb BMI-vel rendelkező emberek csoportjába. A magas jövedelmű országokban 557 millió ember túlsúlyos.
Az adott idő alatt a Föld lakossága majdnem megduplázódott. Eközben az alultápláltság emberek millióinak jelent napi problémát, különösen a gyerekek körében.
A túlsúly probléma figyelemre méltóan alakul a különböző régiókban. Növekedett az arány Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában, így nagyságrendileg Európához hasonló, 58%. Míg Észak-Amerikában még mindig a legmagasabb a kövér felnőttek száma, mintegy 70%, Ausztráliában és Ázsiában és Latin-Amerika déli részén már közelít a szám, 63%.
Az étkezési szokások szorosan összefüggnek a jövedelmi viszonyokkal. A túlsúlyos emberek száma legnagyobb mértékben Délkelet-Ázsiában nőtt, a 7%-ról 22-re emelkedett.
Az országok szerinti bontást illetően a legnagyobb növekedés Kínában és Mexikóban tapasztalható. A harmadik helyen pedig Dél-Afrika áll. Ugyancsak hasonló a helyzet néhány közel-keleti országban.
A magasabb jövedelmű emberek választhatnak, milyen ételeket akarnak fogyasztani. Az életmódváltással megnőtt a feldolgozott, félkész ételek fogyasztása. Nagy szerepe van a reklámoknak és a média szerepének is.
A növekvő gazdaságok középosztályait érinti jelentősen a probléma. ők azok, akik városba költöztek és nem vagy nagyon keveset mozognak, illetve végeznek fizikai munkát. Az urbanizáció a világ számos táján változtatta meg az étrendet, ami az egészséges étrend elhagyását jelentette.
A túlsúly és az alultápláltság azonban egymás mellett, akár azonos háztartásban is jelentkezhet. Mindkét problémával foglalkozni kell. Összehangolt tervekkel kell előállni. Például mindkét esetben a vitaminbevitelről kell gondoskodni. Sokat tehetnek az iskolák, szűréssel, a helyes életmódra neveléssel. Nemcsak az egészségügyi szakembereknek, de a gyártóknak is szerepük, sőt felelősségük van az egészséges étkezésre nevelés kérdésében.
Az elmúlt 30 év növekvő túlsúlyproblémája a megváltozott étkezési szokásokkal együtt komoly egészségügyi problémákhoz vezet. Az ENSZ adatai szerint világszerte jelentősen nőtt a cukor, a zsiradékok, a só fogyasztása. Ennek következményei a keringési betegségek, a cukorbetegség és a rák néhány fajtája.
A világ legnagyobb cukorfogyasztó országai az USA, Belgium, Hollandia, Új-Zéland, Costa Rica és Mexikó.
A probléma tovább terjedésének megelőzésére kormányzati megelőző programokra lenne szükség, felvilágosító munkára, hasonlóan a dohányzás elleni kampányokra néhány fejlett országban. A politikusoknak nyíltan kellene foglalkozniuk azzal, mi kerül a lakosság tányérjára. nem egyszerű egészséges, de elérhető diétát javasolni a vonzó, ám kevésbé tartalmas ételek ellenében.
Dél-Korea erőfeszítéseket tesz a hagyományos, egészséges étrend megőrzéséért, például nagyszabású közös főzést rendez és főzőtanfolyamokat nők számára. Ez egy példa a lehetőségek közül.
www.bbc.co.uk
Az utóbbi években a növekvő bevételek hatására megváltoztak az étkezési szokások, s ezzel jóval több embert érint az elhízás kérdése.1980 óta megnégyszereződött, azaz egy milliárdra emelkedett a túlsúlyproblémával érintett emberek száma a fejlődő országokban. Az elemzést végző brit intézet szerint a világon minden harmadik embernek kell szembesülnie a problémával, ezért az étkezési szokások megváltoztatására ösztönöznek. Nagy-Britanniában a lakosság 64%-a érintett. Ezzel egyenes arányban nőtt a szívroham, a stroke és a cukorbetegség kialakulásának kockázata.
Általában túlsúlyosnak azokat az embereket tartják, akiknek a testtömegindexe (BMI) meghaladja a 25-öt. Számuk 1980-ban a lakosság 23%-a volt, míg 2008-ra 34%-ra emelkedett.
A növekedés leginkább Egyiptomban és Mexikóban tapasztalható.
Az étkezési szokások változtak: gabona és magvak helyett eltolódott a zsiradékok, cukor, olaj és az állati eredetű termékek felé.
A fejlődő országokban 904 millió ember minősül kövérnek, míg 1980-ban 250 millióan tartoztak a 25-ös vagy annál nagyobb BMI-vel rendelkező emberek csoportjába.
Az adott idő alatt a Föld lakossága majdnem megduplázódott. Eközben az alultápláltság emberek millióinak jelent napi problémát, különösen a gyerekek körében.
A túlsúly probléma figyelemre méltóan alakul a különböző régiókban. Növekedett az arány Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában, így nagyságrendileg Európához hasonló, 58%. Míg Észak-Amerikában még mindig a legmagasabb a kövér felnőttek száma, mintegy 70%, Ausztráliában és Ázsiában és Latin-Amerika déli részén már közelít a szám, 63%.Az étkezési szokások szorosan összefüggnek a jövedelmi viszonyokkal. A túlsúlyos emberek száma legnagyobb mértékben Délkelet-Ázsiában nőtt, a 7%-ról 22-re emelkedett.
Az országok szerinti bontást illetően a legnagyobb növekedés Kínában és Mexikóban tapasztalható. A harmadik helyen pedig Dél-Afrika áll. Ugyancsak hasonló a helyzet néhány közel-keleti országban.
A magasabb jövedelmű emberek választhatnak, milyen ételeket akarnak fogyasztani. Az életmódváltással megnőtt a feldolgozott, félkész ételek fogyasztása. Nagy szerepe van a reklámoknak és a média szerepének is.
A növekvő gazdaságok középosztályait érinti jelentősen a probléma. ők azok, akik városba költöztek és nem vagy nagyon keveset mozognak, illetve végeznek fizikai munkát. Az urbanizáció a világ számos táján változtatta meg az étrendet, ami az egészséges étrend elhagyását jelentette.
A túlsúly és az alultápláltság azonban egymás mellett, akár azonos háztartásban is jelentkezhet. Mindkét problémával foglalkozni kell. Összehangolt tervekkel kell előállni. Például mindkét esetben a vitaminbevitelről kell gondoskodni. Sokat tehetnek az iskolák, szűréssel, a helyes életmódra neveléssel. Nemcsak az egészségügyi szakembereknek, de a gyártóknak is szerepük, sőt felelősségük van az egészséges étkezésre nevelés kérdésében.
Az elmúlt 30 év növekvő túlsúlyproblémája a megváltozott étkezési szokásokkal együtt komoly egészségügyi problémákhoz vezet. Az ENSZ adatai szerint világszerte jelentősen nőtt a cukor, a zsiradékok, a só fogyasztása. Ennek következményei a keringési betegségek, a cukorbetegség és a rák néhány fajtája.
A világ legnagyobb cukorfogyasztó országai az USA, Belgium, Hollandia, Új-Zéland, Costa Rica és Mexikó.
A probléma tovább terjedésének megelőzésére kormányzati megelőző programokra lenne szükség, felvilágosító munkára, hasonlóan a dohányzás elleni kampányokra néhány fejlett országban. A politikusoknak nyíltan kellene foglalkozniuk azzal, mi kerül a lakosság tányérjára. nem egyszerű egészséges, de elérhető diétát javasolni a vonzó, ám kevésbé tartalmas ételek ellenében.
Dél-Korea erőfeszítéseket tesz a hagyományos, egészséges étrend megőrzéséért, például nagyszabású közös főzést rendez és főzőtanfolyamokat nők számára. Ez egy példa a lehetőségek közül.
www.bbc.co.uk
Hozzászólások