Van-e a ráknak szaga?
Elektronikus doboz szolgál szaglószervként egy olyan kísérlet részeként, ahol több tudományágban dolgozó tudóscsapat dolgozik a rákkutatás korai felismeréséért.
Elsősorban a szagokat tanulmányozzák mind az orr, mind gépek segítségével. Vizsgálták a lehelet, az izzadság és egyéb váladékok szagát. Cél az, hogy bebizonyosodjon, hogy a petefészek ráknak van-e szaga.
A modern rákkutatásban az orvosok a legmodernebb technikákra támaszkodnak diagnosztizálásnál és a daganatok felfedésénél. A probléma ezzel az, hogy mire a beteg orvoshoz fordul, és az orvos Röntgent vagy MRI-t rendel el, addigra gyakran már túl késő. A petefészek rák gyakran már más szervekre átterjed addigra. Amennyiben korai stádiumban felfedezik, ez 15%-ban szokott előfordulni, gyakran véletlenül, amikor az orvos valami mást keres, a páciensek 92%-a még legalább öt évig élnek. Ha későn jönnek ár, az arány 27%-ra csökken. Ha sikerülne a szagok segítségével a korai diagnózist felállítani, a túlélési arány sokat javulhatna.
[ads1]
A korai felismerés más típusú rák esetén is létfontosságú lenne, különösen, ha az a vérben is kimutatható. A petefészek ráknál a vérvétel alapján végzett teszt nem olyan mértékben segít, mint azt korábban remélték. Ezért is fűznek nagy reményeket a szagminta alapján azonosítható tesztekhez.
A betegségek módosítják az ember szaglását. Egészséges anyagcsere esetén a test számára nem hasznosítható anyagok egy része lehelettel, vizelettel vagy más természetes úton távozik a testből. Anyagcserezavarok esetén, mint például cukorbetegség a táplálék feldolgozásával interferálnak és ahogy a testből távozó anyagoknak egészségtelen szaguk van. A különböző betegségek más szagot árasztanak (fémes, halszagú, penészes stb.) A nem kezelt cukorbetegek lehelete olyan szagú, mint a körömlakk lemosóé- acetoné. Nem minden kiárasztott szag kellemetlen, lehet akár juharszirup szagú is.
A rákos sejtek nem minden esetben módosítják az anyagcserét, de kibocsáthatnak olyan anyagokat, amelyek eltérnek az egészséges sejtek által kibocsátott anyagokétól. Ez a felismerés már az orvosi köztudatban van évtizedek óta, de csak a közelmúltban fejlődött az szenzoros technológia olyan mértékben, amely lehetővé teszi a hordozható szaglógépek használatát.
Az elektronikusok "orrok" egészen kis mennyiségű molekulákat is tudnak elemezni, de előre be kell programozni, milyen jeleket vegyen figyelembe. Ehhez egészséges és beteg emberek vérmintáit használják fel.
[ads2]
Egy folyamatban lévő kutatás sokkal szélesebbre tárja a vizsgált területet. Ehhez egy konkrét eset adott ösztönzést. Egy hölgy azért kereste fel orvosát, hogy egy anyajegyet megvizsgáltasson. Nem is vette észre az elváltozást a bőrön addig, míg kutyája el nem kezdte határozottan szagolgatni még nadrágon át is, és megpróbálta kiharapni, amikor sortot viselt. Az anyajegyről vizsgálat után kiderült, hogy rosszindulatú melanoma korai szakaszában van. Ez az eset kapcsán kezdték el a tudósok vizsgálni, hogy a kutyák, akiknek a szaglása legalább tízezerszer érzékenyebb az emberénél meg tudja-e különböztetni az egészséges mintát a rákostól.
A kutyákkal végzett kísérlet eredménye egyelőre még nem meggyőző, de a több mint negyven éve folyó kutatást tovább folytatják. A szagok segítségével a korai felismerést szeretnék elérni.
www.nytimes.com
Elsősorban a szagokat tanulmányozzák mind az orr, mind gépek segítségével. Vizsgálták a lehelet, az izzadság és egyéb váladékok szagát. Cél az, hogy bebizonyosodjon, hogy a petefészek ráknak van-e szaga.A modern rákkutatásban az orvosok a legmodernebb technikákra támaszkodnak diagnosztizálásnál és a daganatok felfedésénél. A probléma ezzel az, hogy mire a beteg orvoshoz fordul, és az orvos Röntgent vagy MRI-t rendel el, addigra gyakran már túl késő. A petefészek rák gyakran már más szervekre átterjed addigra. Amennyiben korai stádiumban felfedezik, ez 15%-ban szokott előfordulni, gyakran véletlenül, amikor az orvos valami mást keres, a páciensek 92%-a még legalább öt évig élnek.
[ads1]
A korai felismerés más típusú rák esetén is létfontosságú lenne, különösen, ha az a vérben is kimutatható. A petefészek ráknál a vérvétel alapján végzett teszt nem olyan mértékben segít, mint azt korábban remélték. Ezért is fűznek nagy reményeket a szagminta alapján azonosítható tesztekhez.
A betegségek módosítják az ember szaglását. Egészséges anyagcsere esetén a test számára nem hasznosítható anyagok egy része lehelettel, vizelettel vagy más természetes úton távozik a testből. Anyagcserezavarok esetén, mint például cukorbetegség a táplálék feldolgozásával interferálnak és ahogy a testből távozó anyagoknak egészségtelen szaguk van. A különböző betegségek más szagot árasztanak (fémes, halszagú, penészes stb.) A nem kezelt cukorbetegek lehelete olyan szagú, mint a körömlakk lemosóé- acetoné. Nem minden kiárasztott szag kellemetlen, lehet akár juharszirup szagú is.
A rákos sejtek nem minden esetben módosítják az anyagcserét, de kibocsáthatnak olyan anyagokat, amelyek eltérnek az egészséges sejtek által kibocsátott anyagokétól. Ez a felismerés már az orvosi köztudatban van évtizedek óta, de csak a közelmúltban fejlődött az szenzoros technológia olyan mértékben, amely lehetővé teszi a hordozható szaglógépek használatát.
Az elektronikusok "orrok" egészen kis mennyiségű molekulákat is tudnak elemezni, de előre be kell programozni, milyen jeleket vegyen figyelembe. Ehhez egészséges és beteg emberek vérmintáit használják fel.
[ads2]
Egy folyamatban lévő kutatás sokkal szélesebbre tárja a vizsgált területet. Ehhez egy konkrét eset adott ösztönzést. Egy hölgy azért kereste fel orvosát, hogy egy anyajegyet megvizsgáltasson. Nem is vette észre az elváltozást a bőrön addig, míg kutyája el nem kezdte határozottan szagolgatni még nadrágon át is, és megpróbálta kiharapni, amikor sortot viselt. Az anyajegyről vizsgálat után kiderült, hogy rosszindulatú melanoma korai szakaszában van. Ez az eset kapcsán kezdték el a tudósok vizsgálni, hogy a kutyák, akiknek a szaglása legalább tízezerszer érzékenyebb az emberénél meg tudja-e különböztetni az egészséges mintát a rákostól.
A kutyákkal végzett kísérlet eredménye egyelőre még nem meggyőző, de a több mint negyven éve folyó kutatást tovább folytatják. A szagok segítségével a korai felismerést szeretnék elérni.
www.nytimes.com
Hozzászólások