Étkezési szokásaink változása az elmúlt évtizedekben
Az elmúlt évszázad során étkezési szokásaink drámaian megváltoztak. Napjaink étkezési szokásai szinte felismerhetetlenek a nagyszüleink és dédszüleink számára. Annak idején funkcionálisan az emberek a túlélésért és a napi tevékenységeikhez szükséges energia bevitele miatt ettek. Ma ehelyett hobbiból, kedvtelésből, és az ízlelőbimbóink kielégítése céljából eszünk. A vásárlás, a főzés és az étkezés módját megváltoztatta az élelmiszerekhez való hozzáállásunk- de vajon a modern út a jobb út?
Nagyszüleink nagy valószínűséggel sokkal szigorúbb és rendezettebb napi rutint követtek, mint mi most. 5-6 évtizeddel ezelőtt az volt jellemző, hogy egy család minden nap ugyanabban az időpontban étkezett -7 órakor reggeli, 12 órakor ebéd, 17 órakor vacsora-, így a szervezetük megszokta, hogy mikor számíthat ételre. Ez a fajta fegyelmezett rendszer segített abban, hogy a derékbőség karcsú maradjon, az élelmiszerpazarlás pedig minimális legyen. Napjainkban sokan elvesztették ezt a szokást, és nem tartják be a napi 3 étkezés rendszerét. A reggeli kihagyása, a nassolás és a napi több csésze kávé olyan fogalmak, amelyek nagyszüleinknek anno eszébe sem jutottak volna. Nem kérdés, hogy melyik megközelítés a legelőnyösebb az egészségére nézve. A heti rutin itt nem ér véget.
Valószínűleg nagyszüleinknek arról is meghatározott menetrendje volt, hogy a hét melyik napján mi került az étkezőasztalra. A családok gyakran vasárnaponként valamilyen sülthúst ettek vacsorára, amit hétfőn a hideg húsmaradék követett, majd a további maradékokból keddre, szerdára és csütörtökre húsos pitét vagy más ételt készítettek, és mondjuk pénteken valamilyen hüvelyesből készült főzeléket ettek. A heti étkezési rend nagyjából mindig ugyanaz volt, minden este felhasználták a maradékot, és friss zöldségekkel és/vagy gabonákkal tálalták, és mivel az emberek gyakran nem rendelkeztek nagy választékkal, mindig frissen elkészített ételeket ettek.
Ma azonban körülvesz bennünket a választék, a bőség zavara. Minden, bárhol és bármikor elérhető, ami szem-szájnak ingere. Az elviteles ételek, a gyorséttermek és a készételek megváltoztatták az ételek elkészítésének és fogyasztásának módját. Miért is kellene órákat töltenünk azzal, hogy a tegnapi marhahúsmaradékból pörköltet főzzünk, és zöldségeket készítsünk, ha elmehetünk a szupermarketbe, és mindent megvehetünk készen? Miközben a kényelem hatalmas érv, gondoljunk bele, hogy ez a változás globális szinten hogyan változtatta meg étkezési szokásainkat- és nem kifejezetten pozitív irányba... Olvass tovább! Kattints ide a folytatásért!
Ebben a cikkünkben megvizsgáljuk, hogy mi változott az elmúlt 60-80 évben a táplálkozás terén.
Nagyszüleink nagy valószínűséggel sokkal szigorúbb és rendezettebb napi rutint követtek, mint mi most. 5-6 évtizeddel ezelőtt az volt jellemző, hogy egy család minden nap ugyanabban az időpontban étkezett -7 órakor reggeli, 12 órakor ebéd, 17 órakor vacsora-, így a szervezetük megszokta, hogy mikor számíthat ételre. Ez a fajta fegyelmezett rendszer segített abban, hogy a derékbőség karcsú maradjon, az élelmiszerpazarlás pedig minimális legyen. Napjainkban sokan elvesztették ezt a szokást, és nem tartják be a napi 3 étkezés rendszerét. A reggeli kihagyása, a nassolás és a napi több csésze kávé olyan fogalmak, amelyek nagyszüleinknek anno eszébe sem jutottak volna. Nem kérdés, hogy melyik megközelítés a legelőnyösebb az egészségére nézve. A heti rutin itt nem ér véget.
Valószínűleg nagyszüleinknek arról is meghatározott menetrendje volt, hogy a hét melyik napján mi került az étkezőasztalra. A családok gyakran vasárnaponként valamilyen sülthúst ettek vacsorára, amit hétfőn a hideg húsmaradék követett, majd a további maradékokból keddre, szerdára és csütörtökre húsos pitét vagy más ételt készítettek, és mondjuk pénteken valamilyen hüvelyesből készült főzeléket ettek. A heti étkezési rend nagyjából mindig ugyanaz volt, minden este felhasználták a maradékot, és friss zöldségekkel és/vagy gabonákkal tálalták, és mivel az emberek gyakran nem rendelkeztek nagy választékkal, mindig frissen elkészített ételeket ettek.
Ma azonban körülvesz bennünket a választék, a bőség zavara. Minden, bárhol és bármikor elérhető, ami szem-szájnak ingere. Az elviteles ételek, a gyorséttermek és a készételek megváltoztatták az ételek elkészítésének és fogyasztásának módját. Miért is kellene órákat töltenünk azzal, hogy a tegnapi marhahúsmaradékból pörköltet főzzünk, és zöldségeket készítsünk, ha elmehetünk a szupermarketbe, és mindent megvehetünk készen? Miközben a kényelem hatalmas érv, gondoljunk bele, hogy ez a változás globális szinten hogyan változtatta meg étkezési szokásainkat- és nem kifejezetten pozitív irányba... Olvass tovább! Kattints ide a folytatásért!
Hozzászólások