Strandolótípusok, akikkel biztos, hogy minden vízparton találkozol

A csinibabák, a trendi úszógumisok, a félotthont magával hurcoló család, de a túlérzékenyek is szerepelnek a tízes listán.Ha viszonylag sűrűn jársz strandolni, akkor megfigyelhetted, hogy vannak bizonyos embertípusok, akikkel az uszodában, az aquaparkban, az épített medencéje fürdőben és a tóparton is rendszeresen találkozol. Lássuk, hogy kik lehetnek ők!

A csinibabák és az izomfitogtató macsók: Ez a strandolótípus azokat a nőket és férfiakat jelenti, akik csak azért mentek ki a vízhez, hogy fürdőruhában, fürdőnadrágban mutogassák a szépen kidolgozott, barnított testüket.

A csinibabákat a szexi, a kíváncsi szemek elől nem sokat takaró, bikiniről lehet felismerni, ami szépen kiemeli a formás alakjukat.

Tekintve, hogy ezek a falatnyi fürdőruhák nem alkalmasak arra, hogy vízbe merészkedjenek bennük, emiatt a csinibabák a parton maradnak, ahol folyamatosan naptejjel kenik a bőrüket, igaz feleslegesen, mert az egész éves szolizástól olyan a színűk, hogy azt a grillcsirke is megirigyelhetné.

Az izompacsirták annyiban különböznek, hogy ők szűk fecskében, barnítókrémtől fénylő bőrrel feszítenek a vízparton, bizonyos időközönként megvillantva a bicepszüket, hogy ezzel vegyék le a csajokat a lábukról.

Akiknek látványosan kicsi a fürdőruhájuk: Rajtuk kívül mindenki csak találgathatja, hogy ennek a strandolótípusnak a tagjai, akiket képtelenség nem kiszúrni a tömegben, eltévesztette a méretet, vagy szándékosan vásárolt olyan bikinit és fürdőruhát, ami úgy feszül, hogy alig takar valamit, vagy a kisebb-nagyobb hurkák belevágjanak a húsukba.

Ugyanitt lehet megemlíteni azokat is, akik nem ugyanolyan fajta bikinit viselnek, amiben egyszer leégtek. Esetükben csak úgy virítanak a piros foltok és fehér csíkok a bőrükön.

A túlpörgött fröcskölők és hangoskodók: Ez a strandolótípus azokat takarja, akik csak azzal foglalkoznak, hogy ők és a bandájuk jól érezze magát, de senki másra nincsenek tekintettel. Őket nem érdekli, ha vízzel borítják nyakon az idős nénit vagy oda sem figyelve lefröcskölik a kisgyerekeket, amin aztán legfeljebb jót röhögnek.

Ez a strandolótípus nyugodt szívvel kisajátítja a fél medencét, csak azért, mert labdázni akar. Az is jellemző, hogy túlkiabálják az összes többi strandolót. Ha valaki rájuk szól, akkor arról tudomást sem vesznek, vagy olyanokat szólnak vissza, hogy „arrébb lehet menni”, „minek jött strandra?”.

A trendi gumimatrac: Ezt a strandolótípust a hatalmas hattyúról, flamingóról, unikornisról, fánkról, perecről, dinnyéről, tukánról, jégkrémről és egyéb állat- vagy ételformájú gumimatracról lehet felismerni. Szerintük trendi, hogy ilyen feltűnő, felfújható gumimatraccal lubickolnak, napoznak, akár még egy tömött medencében is.

A mindenre érzékenyek és mindenen felháborodók: Ebbe a strandolótípusba leginkább azok tartoznak, akik már olyan semmiségen is felhúzzák magukat, mint az, hogy egy karúszós kisgyerek pancsolása közben rájuk csöppen egy-két vízcsepp, esetleg a fiatalok labdája tőlük másfél méterre pottyan a vízbe. Zavarja őket a hangoskodás, a gyereksírás, a tömeg, vagyis minden, amivel számolnia kell annak, aki strandra megy.A család, aki a fél otthonát magával viszi: Ezt a strandolótípust arról lehet felismerni, hogy legalább három pokrócnyi helyet foglalnak el az árnyékban a rengeteg holmijukkal. Minimum két hűtőtáskával érkeznek, benne anyuka által készített szendvicsekkel, gyümölccsel és hideg italokkal.

Tele vannak pokróccal, törülközővel, de még egy gyorsan felállítható sátor is akad, hogy a fáradt anyuka vagy apuka együtt aludhasson a kisbabával. Amellett, hogy a családhoz tartozó összes gyereknek saját karúszója, gumimatraca van, még a homokozókészlet és a gumilabda se hiányozhat.

Amikor a félórás kipakolás, naptejezés, tízórai után az egész család megindul a vízbe, akkor az anyuka fogja a törülközőket, hogy gondosan letakarjon mindent.

A szelfimániások: Ebbe a strandolótípusba azok tartoznak, akik szerint, ha nem csinálnak 100 képet a strandolásról, nem tesznek ki semmit a Facebookra arról, hogy hol vannak, nem Insta-sztoriznak félóránként, akkor az olyan, mintha a strandolás meg sem történt volna.

Ők csak azért mennek be a vízbe, hogy jó legyen a háttér. Ha csúszdáznak, akkor azt végig fel kell venniük, hiszen az csak így menő.

A zabagépek: Ezt a strandolótípust arról lehet felismerni, hogy alig várják, hogy nyisson a lángosos, hekkes, hot dogos, főtt kukoricás, fagyis, palacsintázó és amerikai fánkos. Megrohamoznak mindent, ahol kaját vehetnek, és többet látni őket az ételárusoknál, mint a vízben. Számukra a legnagyobb élvezetet a strandkaja jelenti, amit máshol nem kaphatnak meg, ezért igyekeznek maximálisan kihasználni az alkalmat.

Akik csak a gyerekeik után rohangálnak: Ebbe a strandolótípusba tartoznak azok a szülők, akik csak a gyerekük kísérői lehetnek egész álló nap. Ezek az anyukák és apukák a gyerekmedencénél vagy a víz legsekélyebb részén töltik a strandolás óráit, és legfeljebb bokáig lesznek vizesek. A pancsolás után az árnyékban, a játszótéren, a fagyisnál vagy a lángososnál töltik a maradék idejüket.

Akik már túlzásba viszik a nekivetkőzést: Ebbe a strandolótípusba tartoznak azok a nők és férfiak, akiknek kevés, hogy bikinit és fürdőnadrágot viselhetnek, ugyanis direkt olyan típust választanak, ami túlságosan sokat mutat a testükből.

A nőknek szinte kint van az egész feneke a tangabugyiból, a bikini felsőt pedig nyugodt szívvel ledobják a nem nudista strandon is, hiszen kicsit sem törődnek a gyerekek és kíváncsi tekintetű férfiak jelenlétével.

A férfiak, elsősorban az idősebbek, leveszik az apró fecskéjüket a napozáshoz, vagy legalábbis a hátsófelükbe tűrik a szárát.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)