Az energiapiaci ellátásbiztonságról vitáztak szakértők egy konferencián
Az energiapiaci ellátásbiztonságra törekvésről vitáztak szakértők csütörtökön a Napi.hu portál budapesti energetikai konferenciáján.
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a szűkösség, mint ártényező elvesztette jelentőségét, s az energiapiacon lévő "forradalmi túlkínálat" következtében az ellátásbiztonságra való törekvés is.
Úgy vélekedett, hogy az elmúlt fél évben bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások következtében egy olyan erősen importfüggő ország esetében, mint Magyarország, tartózkodni kellene a jövőt alapvetően meghatározó energiapolitikai döntésektől, mint például a paksi beruházás.
Az ügyvezető igazgató szerint a kőolaj árcsökkenése mögött a megújuló energiák és a nemkonvenciális szénhidrogénforrások megjelenése áll, ami egy újfajta növekedést eredményez hosszabb távon, amelyben az ellátásbiztonság szerepe kicsit háttérbe szorul a környezetvédelem és a versenyképesség előnyére.
Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos ugyanakkor arról számolt be, hogy bár a gazdasági válság hatására csökkent a villamosenergia-felhasználás, 2014-ben ismét nőtt az energiaigény, s a biztonságra való törekvés csak addig túlmisztifikált, amíg nincsen ellátási krízis. A paksi két újabb blokk pont akkor lép be a piacra, mikor a német atomerőművek leállítása miatt nagyobb kereslet mutatkozik majd - mondta.
Kiemelte, a hazai villamosenergia-fogyasztás 32 százalékát tavaly az Ukrajnából és Lengyelországból érkező import fedezte, azonban e szénalapú termelői kapacitások nem versenyképesek az Európai Unió energiastratégiájában.
Kifejtette, az alacsony villamosenergia ár és a magas gázárak miatt a hazai gázerőművek jelenleg kihasználatlanok, a Paksi Atomerőmű és a Mátrai Erőmű adja a hazai villamosenergia termelés 75 százalékát. Azonban a 2014 januári államközi megállapodás keretében Pakson épülő két 1200 megawatt kapacitású blokk versenyképes áron tud villamosenergiát szolgáltatni, és nagyjából a teljes magyar szükséglet 40 százalékát adja majd – mondta.
Hozzátette, a két új blokkhoz 20 évig szállít az orosz fél fűtőanyagot és a tárolásban is részt vesz. A teljes projekt költsége 12,5 milliárd euró, ebből az orosz fél 80 százalékot hitel formájában finanszíroz. A megállapodásban szintén szerepel, hogy a felek 40 százalékos lokalizációt szeretnének.
Németh Lászlóné, a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár a közműszektor jövőképével kapcsolatban elmondta, hogy március végén várhatóan elindul az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., a cégbírósági bejegyzés folyamatban van. A szolgáltatás megkezdése az energiahivatal engedélyétől függ.
Kiemelte: bár a nemzeti közműszolgáltatás nonprofit alapon működik, a zrt.-nek azonos piaci feltételek mellett kell helyt állna, semmilyen megkülönböztetésben nem lesz része.
A takarékos működésből és az állami infrastruktúrák bekapcsolásából adódó megtakarítás a hálózatfejlesztés mellett felhasználható a további rezsicsökkentés lehetőségének biztosítására is, ez azonban kormányzati döntéstől függ.
Az ENKSZ elsőként a földgázellátásban kezdi meg a lakossági szolgáltatást a Főgáz bázisán, a cég tevékenységét az egész országra kiterjesztik, várhatóan 2016 elején a második lépcsőben az áramszolgáltatási piacra lép be a nemzeti közműszolgáltató.
Az ENKSZ végül a távhőszolgáltatásba is bekapcsolódik, azonban ennek időpontja még nem ismert. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak április végéig kell letennie a távhő cselekvési tervet, ezzel egyidőben az energiahivatal tanulmányt készít arról, milyen módon lehet a szétszórt, szigetszerű vállalati működést egységesíteni - közölte.
MTI
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a szűkösség, mint ártényező elvesztette jelentőségét, s az energiapiacon lévő "forradalmi túlkínálat" következtében az ellátásbiztonságra való törekvés is.Úgy vélekedett, hogy az elmúlt fél évben bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások következtében egy olyan erősen importfüggő ország esetében, mint Magyarország, tartózkodni kellene a jövőt alapvetően meghatározó energiapolitikai döntésektől, mint például a paksi beruházás.
Az ügyvezető igazgató szerint a kőolaj árcsökkenése mögött a megújuló energiák és a nemkonvenciális szénhidrogénforrások megjelenése áll, ami egy újfajta növekedést eredményez hosszabb távon, amelyben az ellátásbiztonság szerepe kicsit háttérbe szorul a környezetvédelem és a versenyképesség előnyére.
Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos ugyanakkor arról számolt be, hogy bár a gazdasági válság hatására csökkent a villamosenergia-felhasználás, 2014-ben ismét nőtt az energiaigény, s a biztonságra való törekvés csak addig túlmisztifikált, amíg nincsen ellátási krízis. A paksi két újabb blokk pont akkor lép be a piacra, mikor a német atomerőművek leállítása miatt nagyobb kereslet mutatkozik majd - mondta.
Kiemelte, a hazai villamosenergia-fogyasztás 32 százalékát tavaly az Ukrajnából és Lengyelországból érkező import fedezte, azonban e szénalapú termelői kapacitások nem versenyképesek az Európai Unió energiastratégiájában.
Kifejtette, az alacsony villamosenergia ár és a magas gázárak miatt a hazai gázerőművek jelenleg kihasználatlanok, a Paksi Atomerőmű és a Mátrai Erőmű adja a hazai villamosenergia termelés 75 százalékát. Azonban a 2014 januári államközi megállapodás keretében Pakson épülő két 1200 megawatt kapacitású blokk versenyképes áron tud villamosenergiát szolgáltatni, és nagyjából a teljes magyar szükséglet 40 százalékát adja majd – mondta.
Hozzátette, a két új blokkhoz 20 évig szállít az orosz fél fűtőanyagot és a tárolásban is részt vesz. A teljes projekt költsége 12,5 milliárd euró, ebből az orosz fél 80 százalékot hitel formájában finanszíroz. A megállapodásban szintén szerepel, hogy a felek 40 százalékos lokalizációt szeretnének.
Németh Lászlóné, a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár a közműszektor jövőképével kapcsolatban elmondta, hogy március végén várhatóan elindul az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., a cégbírósági bejegyzés folyamatban van. A szolgáltatás megkezdése az energiahivatal engedélyétől függ.
Kiemelte: bár a nemzeti közműszolgáltatás nonprofit alapon működik, a zrt.-nek azonos piaci feltételek mellett kell helyt állna, semmilyen megkülönböztetésben nem lesz része.
A takarékos működésből és az állami infrastruktúrák bekapcsolásából adódó megtakarítás a hálózatfejlesztés mellett felhasználható a további rezsicsökkentés lehetőségének biztosítására is, ez azonban kormányzati döntéstől függ.
Az ENKSZ elsőként a földgázellátásban kezdi meg a lakossági szolgáltatást a Főgáz bázisán, a cég tevékenységét az egész országra kiterjesztik, várhatóan 2016 elején a második lépcsőben az áramszolgáltatási piacra lép be a nemzeti közműszolgáltató.
Az ENKSZ végül a távhőszolgáltatásba is bekapcsolódik, azonban ennek időpontja még nem ismert. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak április végéig kell letennie a távhő cselekvési tervet, ezzel egyidőben az energiahivatal tanulmányt készít arról, milyen módon lehet a szétszórt, szigetszerű vállalati működést egységesíteni - közölte.
MTI
Hozzászólások