Az OTP Bank 219 forint osztalékot fizet a részvényeseinek
A bank a tavalyi nyereségből 61,32 milliárd forintot fizet ki osztalékként. Az OTP Bankcsoport tavalyi konszolidált, adózás utáni eredménye 318,322 milliárd forint lett, szemben az előző évi 281,339 milliárd forinttal. Csányi Sándor a közgyűlésen elmondta: tavaly az 1 milliárd eurós adózás utáni eredményből 38 százalékot a külföldi leánybankok adtak.
Annak ellenére lett jelentős a bank eredménye, hogy a magyar és szlovák bankadó igen magas volt (összesen 15,3 milliárd forintot fizetett az OTP ezen a címen), ráadásul tranzakciós illetéket is fizetett a pénzintézet, 18,57 milliárd forintot. Az OTP vezetése korábban abban reménykedett, hogy ennek csökken a mértéke, mivel rendkívül igazságtalannak tartják. Az OTP-t aránytalanul sújtja a tranzakciós illeték, sok a szerényebb jövedelmű ügyfél a pénzintézetnél, aki 1-2 tranzakcióval kiüríti a számláját - magyarázta az elnök-vezérigazgató.
Az OTP közgyűlésén a részvényesek módosították az alapszabályt és arról döntöttek, hogy a jövőben - elvi lehetőségként - szétválasztható lesz a hitelintézetnél a bank elnöki és vezérigazgatói posztja. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató a szavazás előtt elmondta: rövid távon egyik tisztségtől sem kíván megválni, a döntés elvi lehetőségét azzal magyarázta, hogy nemzetközi szinten megsokasodtak a megbízásai, feladatai, ráadásul az év végéig már több mint 10 országban tevékenykedik majd az OTP Bankcsoport.
Csányi Sándor kiemelte: az igazgatóság döntött arról is, újra lesz alelnöke a banknak, az igazgatóság erre a tisztségre Erdei Tamást, az MKB Bank és a Magyar Bankszövetség egykori elnökét választotta meg. Csányi Sándor elmondta: annak idején az elnöki és a vezérigazgatói pozíció egy személyben ellátását ő maga javasolta, most a pozíciók szétválasztását is ő, a bank elnök-vezérigazgatója indítványozta. Ez a javaslat a bankon belül és kívül is "turbulenciákat okozott".
Csányi Sándor a részvényesek megnyugtatására kiemelte: rövid távon nem szándékozik megválni egyik poszttól sem, de sokat van távol, külföldön, és idén már 12 országban lesz jelen az OTP, emellett nemzetközi rangú pozíciókat is betölt - például az UEFA-ban, a FIFA-ban - ezért előfordulhat, hogy valamelyik poszttól egyszer megválik.
A közgyűlésen egy kisrészvényes azt kérdezte, hogy a magas eredményből miért nem fizet magasabb osztalékot az OTP. Csányi Sándor erre válaszul elmondta: az OTP további akvizíciókra készül, az akvizíciókhoz viszont tőkére van szükség, az esetleges magasabb osztalékemelés veszélyeztetheti a tőkemegfelelést.
Csányi Sándor emlékeztetett: sok akvizíciót hajtott végre az OTP az elmúlt években. "Vadászhasonlattal élve, mint a vadász, ültünk a lesen, és vártuk, hogy jöjjön egy kedvező lehetőség" - jelezte Csányi Sándor, hozzátéve, több mint 200 bankot világított át az OTP az elmúlt években, aztán egy olyan bankcsoport (Societe Generale csoport) került a "látómezőbe", amelyik több régiós bankjától is meg akart válni, és ezeket igyekezett megvenni az OTP.
A részvényeseknek elmondta: az éves konszolidált korrigált adózott eredményen belül nagyságrendjénél fogva a magyarországi OTP 180 milliárd forintot, a DSK Bank 47,3 milliárd forintot, a horvát leánybank 25 milliárd forintot, az ukrán 24,4 milliárd forintot és az oroszországi leánybank 16,4 milliárd forintot teljesített.
Az elnök-vezérigazgató néhány kudarccal végződő projektről is beszélt. Arról is szólt, hogy Romániában bankot szeretett volna vásárolni az OTP, de a román jegybank elutasította a bankvásárlást, az OTP viszont továbbra is bővülni szeretne Romániában, hiszen egy 20 milliós, alulbankosított országról van szó, ahol sok magyar vállalkozás működik.
Elismerte azt is, hogy Oroszországban Touch Bank néven egy kizárólag digitális bankolással foglalkozó bankot épített ki az elmúlt években az OTP, ez a pénzintézet azonban tartósan veszteséges volt, ezért tavaly úgy döntöttek, hogy ezt a kísérletet befejezik.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások