Az új munka törvénykönyve - változások a munkajogi szabályozásban

2012. július 1-től jelentős változás következett be hazánkban a munkajogi, munkaügyi területen. Ettől a naptól lépett hatályba Magyarországon az új munka törvénykönyve, azaz a 2012. évi I. törvény, mely két lépcsőben váltotta fel a korábbi munkajogi kódexet, az 1992. évi XXII. törvényt. Az új munkaviszonyra vonatkozó törvény szabályainak túlnyomó része 2012. július 1-ével hatályba lépett, de egyes rendelkezései (pl.: szabadságra, betegszabadságra, szülési szabadságra, fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabályok, távolléti díj stb.) csak 2013. január 1-től hatályosak.

Nagy általánosságban elmondható, hogy az új törvény sokkal rugalmasabbá tette a munkajogi szabályozást, tágabb teret engedve a különböző megállapodásoknak. Az új munka törvénykönyve megalkotásakor fő kormányzati szempont volt a XXI. század gazdasági, üzletei kihívásainak való megfelelés, mely a jogalkotók részéről magánjogias megközelítést kívánt meg. Az új munkajogi kódex sok változást hozott a korábbi szabályozáshoz képest. A munkaviszony megszüntetésének, a felmondásnak a részletszabályai sok tekintetben megváltoztak, példának okáért a törvény hatályba lépésétől már a betegszabadság és a táppénz (keresőképtelenség) időtartama alatt is közölni lehet a munkavállalóval a felmondást, azonban kirúgni továbbra sem lehet. A várandósság a továbbiakban csak akkor szolgál a felmondási védelem alapjául, ha a munkavállaló bejelenti azt a munkáltató részére.

Az új törvény folytán a munkaszerződés kötelező alaki kellékei is változtak, a munkavégzés helyét már nem kötelező feltétlenül megjelölni, ha kimarad a szerződésből, akkor az lesz a munkavállaló munkavégzésének hely, ahol a dolgozó szokásosan a munkáját végzi. A kisgyermeket nevelő fiatal anyukák esetében az új rendelkezések folytán megszűnt a GYES utáni harminc napos védelem, a bérkorrekció és a korábbinál kevesebb ki nem vett szabadság felhalmozására is korlátozottan van csak lehetőség.

A fentieken kívül jelentős változások álltak be a vezető és munkavállalók, valamint a munkáltató kárfelelősségének szabályai terén is. A vezető munkavállaló gondatlan károkozása esetén is teljes mögöttes vagyoni felelősséggel tartozik (vagyis ha valamiféle kárt okoz, akkor a teljes vagyonával köteles ért helyt állnia), továbbá a törvény egy újfajta fogalmat vezet be a munkáltatói kártérítési felelőssége terén, ez pedig a „munkáltató ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény". Ennek meghatározását várhatóan a bírósági joggyakorlat fogja majd kialakítani.