Elemzők: a januári béradatok még nem mutatják az idei trendet
A koronavírus járvány hatása még nem jelent meg a januári béradatokban, de abban egyetértenek az MTI-nek nyilatkozó elemzők, hogy a korábban vártnál mérsékeltebb lesz a keresetek emelkedése ebben az évben. Az eddiginél nagyobb szórásra is számítani lehet, például az idegenforgalomban jóval alacsonyabb lehet a bérdinamika, mint a járvány elleni küzdelemben élharcos egészségügyben.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint januárban a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset 375 ezer 200 forint volt, 9,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 385 ezer 300 forint volt, 8,8 százalékkal nőtt.
A járványnak legjobban kitett ágazatokban, például a turizmusban és a vendéglátásban dolgozóknál lehet alacsonyabb a bérdinamika, a járműipari alkalmazottaknál pedig várhatóan nem fogják a cégek annyival emelni a béreket, amennyiről korábban szó volt. Ugyanakkor a járvány leküzdésében főszerepet vállaló egészségügyben emelkedhetnek a bérek - vélekedett Németh Dávid.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megállapítja: bár tavaly április óta most januárban volt leggyengébb a bérnövekmény, aggodalomra ugyanakkor nincs ok, hiszen a lassulás oka egyértelműen a prémiumkifizetések alakulása volt. A decemberi kereseti adatokat jelentősen felfelé módosítják az egyszeri juttatások, amelyek hiányában a januári és februári adatok mindig gyengébbek. Januárban az egyszeri juttatások nélkül számított bérek éves alapon 10,3 százalékkal emelkedtek.
A versenyszférában az átlagosnál jelentősebben lassult a bérkiáramlás, mint a költségvetési szférában, ami szintén azt jelzi, hogy elsősorban a versenyszféra egyedi juttatásai lehetnek a felelősek a nemzetgazdasági szintű mutató ingadozásáért. A januári adatokban a koronavírus-járvány hatása még nem érződött. Előre tekintve az ING elemzői arra számítanak, hogy az idei évi átlagos bruttó bérnövekedés a januári mutató alatt alakulhat, valahol 8 százalék közelében.
Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a várakozásoknak megfelelően, 10 százaléktól némileg elmaradó mértékben emelkedtek a januárban a keresetek. A továbbra is erőteljes bérnövekedéshez a minimálbér és a bérminimum emelése, a januárban még magas foglalkoztatás, illetve a költségvetési szféra bérrendezései járultak hozzá. Ekkor a koronavírus hatásai még csak mérsékelten voltak jelen a Kínából származó hatásokon keresztül. Ugyanakkor a vállalatok a német gazdasági problémák begyűrűzésétől való félelem miatt visszafogták a béremelések ütemét.
A következő időszak bérfolyamatait a vírushelyzet fogja meghatározni: várható a nem rendszeres keresetek visszaesése, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás szerepének terjedése. Ezen kívül az átlagbérek alakulását befolyásolhatja a foglalkoztatottak összetételének alakulása, így például az alacsony átlagbérű turizmus ágazat szerepének csökkenése - írta a szakember.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az adatokat úgy kommentálta, hogy azokon a világgazdasági dekonjunktúra már láthatóan éreztette hatását. A munkaerő kínálat várható megugrása elsősorban az eddigi jelentős bérnövekedési dinamikát fogja lassítani, de a fordulatnak kicsi az esélye. A bérek alakulására ható tényezőket Horváth András az alábbiakban fogalmazta meg: "a következő időszakban - a helyreállásig - a teljes bérdinamikát a munkaerő kínálat növekedéséből az új belépők bérére ható csökkenő alkupozíciók, a bizonyos szektorok esetében továbbra is meglévő erős kereslet, a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettség és a kérdéses ideig csökkentett bérrel szabadságra küldött munkavállalói tömeg eredője fogja meghatározni, ám egyelőre még kérdéses, hogy a hatások közül melyek lesznek túlerőben az idei évben."
(Forrás: MTI)
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint januárban a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset 375 ezer 200 forint volt, 9,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 385 ezer 300 forint volt, 8,8 százalékkal nőtt.
A januári béradatok nem jelentenek meglepetést, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett januárban még a munkaerőhiány is felfelé húzta a fizetéseket - értékelte a jelentést Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában. A koronavírus-járvány még nem befolyásolta a bérstatisztikát, ez majd a márciusi adatokban lesz látható - jegyezte meg.
A járvány negatív gazdasági hatásai - például a céges elbocsátások, valamint a kiadások mérséklése érdekében végrehajtandó fizetéscsökkentések - miatt a korábban várt 9-10 százalékos bérdinamikánál jóval lassabb lesz az idei tempó, de egyelőre korai pontos becslést mondani erre.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megállapítja: bár tavaly április óta most januárban volt leggyengébb a bérnövekmény, aggodalomra ugyanakkor nincs ok, hiszen a lassulás oka egyértelműen a prémiumkifizetések alakulása volt. A decemberi kereseti adatokat jelentősen felfelé módosítják az egyszeri juttatások, amelyek hiányában a januári és februári adatok mindig gyengébbek. Januárban az egyszeri juttatások nélkül számított bérek éves alapon 10,3 százalékkal emelkedtek.
A versenyszférában az átlagosnál jelentősebben lassult a bérkiáramlás, mint a költségvetési szférában, ami szintén azt jelzi, hogy elsősorban a versenyszféra egyedi juttatásai lehetnek a felelősek a nemzetgazdasági szintű mutató ingadozásáért. A januári adatokban a koronavírus-járvány hatása még nem érződött. Előre tekintve az ING elemzői arra számítanak, hogy az idei évi átlagos bruttó bérnövekedés a januári mutató alatt alakulhat, valahol 8 százalék közelében.
Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a várakozásoknak megfelelően, 10 százaléktól némileg elmaradó mértékben emelkedtek a januárban a keresetek. A továbbra is erőteljes bérnövekedéshez a minimálbér és a bérminimum emelése, a januárban még magas foglalkoztatás, illetve a költségvetési szféra bérrendezései járultak hozzá. Ekkor a koronavírus hatásai még csak mérsékelten voltak jelen a Kínából származó hatásokon keresztül. Ugyanakkor a vállalatok a német gazdasági problémák begyűrűzésétől való félelem miatt visszafogták a béremelések ütemét.
A következő időszak bérfolyamatait a vírushelyzet fogja meghatározni: várható a nem rendszeres keresetek visszaesése, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás szerepének terjedése. Ezen kívül az átlagbérek alakulását befolyásolhatja a foglalkoztatottak összetételének alakulása, így például az alacsony átlagbérű turizmus ágazat szerepének csökkenése - írta a szakember.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az adatokat úgy kommentálta, hogy azokon a világgazdasági dekonjunktúra már láthatóan éreztette hatását. A munkaerő kínálat várható megugrása elsősorban az eddigi jelentős bérnövekedési dinamikát fogja lassítani, de a fordulatnak kicsi az esélye. A bérek alakulására ható tényezőket Horváth András az alábbiakban fogalmazta meg: "a következő időszakban - a helyreállásig - a teljes bérdinamikát a munkaerő kínálat növekedéséből az új belépők bérére ható csökkenő alkupozíciók, a bizonyos szektorok esetében továbbra is meglévő erős kereslet, a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettség és a kérdéses ideig csökkentett bérrel szabadságra küldött munkavállalói tömeg eredője fogja meghatározni, ám egyelőre még kérdéses, hogy a hatások közül melyek lesznek túlerőben az idei évben."
(Forrás: MTI)
Hozzászólások