Kamatdöntés - Piaci elemzők tavasszal számítanak kamatcsökkentésre
Piaci elemzők arra számítanak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a negyedéves inflációs jelentés ismeretében szánhatja el magát a monetáris lazításra.
Az MNB az elemzői várakozásoknak megfelelően változatlanul, 2,10 százalékon hagyta kedden az alapkamatot.
Az elemzők a döntéshez fűzött kommentárjaikban utaltak arra, hogy márciusban a negyedéves inflációs jelentés további dezinflációs trendet és deflációs kockázatot jelezhet előre.
A Nézőpont Intézet elemzése szerint a geopolitikai események eszkalálódása és a következő negyedév - európai uniós szintű - kedvezőtlen inflációs környezete további monetáris lazítást helyezhet kilátásba. Jenei Domokos, az intézet gazdasági elemzője szerint a jegybanki vezetésnek különös tekintettel kell lennie az eurózónában és a régiós országokban zajló monetáris folyamatokra, valamint az ukrán válság során kialakult bizonytalan keleti gazdasági környezetre. Az elemző úgy véli, a mostani kamattartás a Matolcsy György jegybankelnök által támogatott monetáris politikai filozófiának és a jegybank gazdaságélénkítő intézkedéseinek a további folytatását vetíti elő.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint feltehetően a márciusi inflációs jelentés alkalmával szánja rá magát a kamatcsökkentésre az MNB, amelyet az elmúlt hónap során megjelent adatok csak tovább erősíthettek abban a felismerésben, hogy a jelenlegi folyamatokat a decemberi inflációs jelentés lefelé mutató inflációs kockázatokat rejtő alternatív pályája ragadja meg leginkább.
A portfóliómenedzser szerint januárhoz képest az erősebb forintárfolyam is csökkenti az esetleges kamatvágás kockázatát. A kilátásokat illetően az egyetlen bizonytalanságra okot adó adat szerinte a meglepően erős negyedik negyedéves GDP szám, kérdésesnek látja, jelentkezhet-e az erősebb növekedésnek a korábban vártnál hamarabb árfelhajtó hatása. Hozzáteszi, a külső környezet továbbra is támogató.
Az Equilor is úgy véli, hogy az első kamatvágásra akár már a márciusi ülésen is sor kerülhet. Véleményük szerint 1,6-1,9 százalékos minimumszinten állhat meg a jegybank és inkább több, kisebb csökkentésre, mint egyszeri nagyobb mérséklésre lehet felkészülni.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint a várt monetáris lazítás fő oka, hogy az importált árcsökkenés miatt csökken az esélye annak, hogy az árstabilitásnak megfelelő inflációs céllal összhangban alakuljon a hazai infláció. Márciusban a negyedéves inflációs jelentés további dezinflációs trendet és deflációs kockázatot jelezhet előre. Az olajár esése és a csökkenő élelmiszer és iparcikkárak miatt januárban -1,4 százalékos volt az árszínvonal éves változása, és ez a mutató akár a harmadik negyedév végéig is negatív tartományban maradhat - mutat rá az elemző.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta, a monetáris tanács várkozásaiknak megfelelően változtatott a második közlemény szövegezésén. E szerint már látják a decemberben az inflációs jelentésben előrejelzett inflációs pályától való eltérést és annak mértékét. A vezető elemző emlékeztetett: a tanács decemberben jelezte, ha az akkor megfogalmazott alternatív gazdasági pályák megvalósulnak, további kamatcsökkentésekre lesz szükség.
A mostani közlemény szerint úgy tűnik, hogy ezek az alternatív pályák az alapforgatókönyv részei, ténylegesen alacsonyabb inflációs kilátást jelentenek, amire esetleg egy kamatcsökkentéssel kell válaszolni. Ám annak érdekében, hogy a közlemény ne legyen túlságosan galamb hangvételű, hozzátették: most úgy látják, a középtávú inflációs cél még összhangban van az alapkamat-szinttel.
A közlemény óvatos hangneme Ürmössy Gergely szerint azzal függ össze, hogy az ukrán válság és a görög adósságtárgyalások idején a magyar pénzpiacok is ki vannak téve a nemzetközi hangulat változékonyságából fakadó hangulatromlásnak. Sokkal sérülékenyebb a forint abban az esetben, ha a jegybank kinyilvánítja, hogy azonnal kamatot akar csökkenteni. Óvatos hangú közlemény, de abba az irányba mutat, hogy márciusban valószínűleg kamatot fognak csökkenteni - mondta a vezető elemző.
(forrás: MTI)
Az MNB az elemzői várakozásoknak megfelelően változatlanul, 2,10 százalékon hagyta kedden az alapkamatot.
Az elemzők a döntéshez fűzött kommentárjaikban utaltak arra, hogy márciusban a negyedéves inflációs jelentés további dezinflációs trendet és deflációs kockázatot jelezhet előre.
A Nézőpont Intézet elemzése szerint a geopolitikai események eszkalálódása és a következő negyedév - európai uniós szintű - kedvezőtlen inflációs környezete további monetáris lazítást helyezhet kilátásba. Jenei Domokos, az intézet gazdasági elemzője szerint a jegybanki vezetésnek különös tekintettel kell lennie az eurózónában és a régiós országokban zajló monetáris folyamatokra, valamint az ukrán válság során kialakult bizonytalan keleti gazdasági környezetre.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint feltehetően a márciusi inflációs jelentés alkalmával szánja rá magát a kamatcsökkentésre az MNB, amelyet az elmúlt hónap során megjelent adatok csak tovább erősíthettek abban a felismerésben, hogy a jelenlegi folyamatokat a decemberi inflációs jelentés lefelé mutató inflációs kockázatokat rejtő alternatív pályája ragadja meg leginkább.
A portfóliómenedzser szerint januárhoz képest az erősebb forintárfolyam is csökkenti az esetleges kamatvágás kockázatát. A kilátásokat illetően az egyetlen bizonytalanságra okot adó adat szerinte a meglepően erős negyedik negyedéves GDP szám, kérdésesnek látja, jelentkezhet-e az erősebb növekedésnek a korábban vártnál hamarabb árfelhajtó hatása. Hozzáteszi, a külső környezet továbbra is támogató.
Az Equilor is úgy véli, hogy az első kamatvágásra akár már a márciusi ülésen is sor kerülhet. Véleményük szerint 1,6-1,9 százalékos minimumszinten állhat meg a jegybank és inkább több, kisebb csökkentésre, mint egyszeri nagyobb mérséklésre lehet felkészülni.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint a várt monetáris lazítás fő oka, hogy az importált árcsökkenés miatt csökken az esélye annak, hogy az árstabilitásnak megfelelő inflációs céllal összhangban alakuljon a hazai infláció. Márciusban a negyedéves inflációs jelentés további dezinflációs trendet és deflációs kockázatot jelezhet előre. Az olajár esése és a csökkenő élelmiszer és iparcikkárak miatt januárban -1,4 százalékos volt az árszínvonal éves változása, és ez a mutató akár a harmadik negyedév végéig is negatív tartományban maradhat - mutat rá az elemző.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta, a monetáris tanács várkozásaiknak megfelelően változtatott a második közlemény szövegezésén. E szerint már látják a decemberben az inflációs jelentésben előrejelzett inflációs pályától való eltérést és annak mértékét. A vezető elemző emlékeztetett: a tanács decemberben jelezte, ha az akkor megfogalmazott alternatív gazdasági pályák megvalósulnak, további kamatcsökkentésekre lesz szükség.
A mostani közlemény szerint úgy tűnik, hogy ezek az alternatív pályák az alapforgatókönyv részei, ténylegesen alacsonyabb inflációs kilátást jelentenek, amire esetleg egy kamatcsökkentéssel kell válaszolni. Ám annak érdekében, hogy a közlemény ne legyen túlságosan galamb hangvételű, hozzátették: most úgy látják, a középtávú inflációs cél még összhangban van az alapkamat-szinttel.
A közlemény óvatos hangneme Ürmössy Gergely szerint azzal függ össze, hogy az ukrán válság és a görög adósságtárgyalások idején a magyar pénzpiacok is ki vannak téve a nemzetközi hangulat változékonyságából fakadó hangulatromlásnak. Sokkal sérülékenyebb a forint abban az esetben, ha a jegybank kinyilvánítja, hogy azonnal kamatot akar csökkenteni. Óvatos hangú közlemény, de abba az irányba mutat, hogy márciusban valószínűleg kamatot fognak csökkenteni - mondta a vezető elemző.
(forrás: MTI)
Hozzászólások