K+F 2012: itt is veszíthetnek a cégtulajdonosok jövőre

Az adótörvényekhez tartozó javaslatok több helyen is módosítják a hazai kutatás-fejlesztés szabályozását. 2012-ben több kedvezménytől búcsúzhatunk el. 

A Nemzeti Reform Programban hirdette meg az állam azt tervét, hogy 2020-ig a hazai K+F ráfordítás érje el a GDP 1,8 százalékát. Ez a szám egyáltalán nem magas, hiszen az EU 3 százalékos ideális ráfordítási arányt emleget követendő példaként.

A Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója, Dr. Márkus Csaba szerint azonban itthon még az 1,8 százalék sem érhető el, hiszen nem lehet tudni, hogy a jelentős adótörvény átalakítások (beleértve a a K+F adókedvezmények módosítását is) miként érintik majd a gazdasági szektort.

Jelenleg azt látni, hogy a 2012-es módosítások miatt meg fog szűnni a K+F adókedvezmények egy része. A  K+F tevékenység közvetlen költsége nem lesz költségcsökkentő tényező az innovációs járulékot illetően, de az a 10 százalékos társasági adókedvezmény is megszűnik, amit K+F tevékenység bérköltségre és a szoftverfejlesztők alkalmazására lehetett eddig elköltségelni.

Dr. Vadász István, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal egykori elnökhelyettese István a Piac & Profit 2010 májusi számában azt mondta: "Utoljára a Rubik Kocka rázta meg a világot, azóta nem született ilyen hatású magyar találmány".

A szakértő szerint a az eddigi tapasztalatok alapján kellene modernizálni a támogatások rendszerét, mivel akkor a források jobban hasznosulnának. A jelenlegi támogatás rendszer hibája, hogy ösztönzés hiányában akkor is végigvisznek egy-egy projektet, amikor már látható, hogy zsákutcába vezet. Ha ezeket a feleslegesen kiadott összegeket vissza lehetne juttatni az innovációs alapba, komoly pótlólagos forrás keletkezne az újabb, sikeresebb fejlesztésekre.

A 2012-es K+F-et érintő módosítások közt vannak pozitívumok is: a K+F eddig szétszórtan megtalálható szabályozását egyetlen törvénybe vonják össze, illetve bővítik is a körét: néhány esetben a kereskedelmi felhasználásig nem jutó prototípus elkészítése is K+F-nek minősülhet.

A törvény hivatalos minősítési rendszert is előirányoz, hogy egyes nehezen meghatározható K+F tevékenységeket jobban be lehessen sorolni. A minősítési rendszer az adóhatóságot is kötni fogja, így a kutatás és fejlesztés adóköltségeit előreláthatóbban lehet kalkulálni.

Az EU jelenlegi tevei szerint 2014 és 2020 között jelentősen több támogatást nyújt a  K+F szektorára, de azt nem lehet tudni, hogy a megnövekedett keretből Magyarországnak mennyi fog jutni. Hir.ma (forrás:  Piac & Profit)