Nigéria hitelt vesz fel és olaját árulja Pekingben
Kína törekedni fog a Nigériával folytatott kereskedelmi forgalmának kiegyensúlyozására, egyúttal számít a kínai vállalatok méltányos kezelésére Afrika második legnagyobb gazdaságában - közölte Hszi Csin-ping kínai államelnök, amikor Pekingben tárgyalt Goodluck Jonathannal, a nyugat-afrikai ország elnökével.
Az eddig kiszivárgott információk szerint a politikusok jelenlétében öt megállapodást írtak alá, köztük az egyik az az 1,1 milliárd dollár értékű, alacsony kamatozású hitel, amelyet infrastrukturális beruházások finanszírozására fordítanak majd. Úgy tudni, ennek köszönhetően négy város kap majd repülőteret, továbbá utakat, a fővárosban metrót, egy vízerőművet, illetve olaj- és gázipari létesítményeket építenek belőle.
A mostani szerződés része egy már korábban bejelentett 3 milliárd dolláros keretnek, amelyet Kína kevesebb mint 3 százalékos kamattal folyósít 15-20 évre, a kölcsönösen elfogadott célokra.
Kína régóta fontos partnerének tekinti Nigériát a fekete kontinensen, ahonnan olaj és ásványi anyag importjának jelentős részét fedezi.
Nigéria szívesen veszi a kínai (és indiai) vállalatok tartós érdeklődését, mert legnagyobb felvásárlója, az Egyesült Államok a palagáz felfedezésével olyannyira mérsékelte vásárlásait, hogy olajimportja - Nigériából - nemrégiben 15 éves mélypontra süllyedt.
Kínai cégek már évekkel ezelőtt olajfinomítókat építettek Nigériában, és meghatározó részesedésük van több olajipari beruházásban. Emellett egy 1,7 milliárd dolláros szerződés keretében jelenleg is építenek utakat, valamint vasutakat, iskolákat és kórházakat. Technikai és technológiai segítséget nyújtanak a helyi mezőgazdasági termelők és feldolgozók számára, nigériai szakemberek képzésében vesznek részt.
A nyugat-afrikai állam gazdasága az elmúlt évtizedekben többnyire 7 százalék feletti növekedést produkált. Több mint 166 milliós lakosságának körülbelül a 70 százaléka 30 év alatti.
A nigériai államfőt tucatnyi minisztere kísérte el, de helyi kormányzatok tisztségviselői és üzletemberek is vannak a társaságában. Négynapos programjukban szerepel találkozó az állami Sinopec olajvállalattal, valamint a két kínai távközlési berendezéseket gyártó óriás, a Huawei és a ZTE képviselővel is.
(1 dollár = 225 forint)
MTI
Az eddig kiszivárgott információk szerint a politikusok jelenlétében öt megállapodást írtak alá, köztük az egyik az az 1,1 milliárd dollár értékű, alacsony kamatozású hitel, amelyet infrastrukturális beruházások finanszírozására fordítanak majd. Úgy tudni, ennek köszönhetően négy város kap majd repülőteret, továbbá utakat, a fővárosban metrót, egy vízerőművet, illetve olaj- és gázipari létesítményeket építenek belőle.
A mostani szerződés része egy már korábban bejelentett 3 milliárd dolláros keretnek, amelyet Kína kevesebb mint 3 százalékos kamattal folyósít 15-20 évre, a kölcsönösen elfogadott célokra.
Kína régóta fontos partnerének tekinti Nigériát a fekete kontinensen, ahonnan olaj és ásványi anyag importjának jelentős részét fedezi.
Nigéria szívesen veszi a kínai (és indiai) vállalatok tartós érdeklődését, mert legnagyobb felvásárlója, az Egyesült Államok a palagáz felfedezésével olyannyira mérsékelte vásárlásait, hogy olajimportja - Nigériából - nemrégiben 15 éves mélypontra süllyedt.
Kínai cégek már évekkel ezelőtt olajfinomítókat építettek Nigériában, és meghatározó részesedésük van több olajipari beruházásban. Emellett egy 1,7 milliárd dolláros szerződés keretében jelenleg is építenek utakat, valamint vasutakat, iskolákat és kórházakat. Technikai és technológiai segítséget nyújtanak a helyi mezőgazdasági termelők és feldolgozók számára, nigériai szakemberek képzésében vesznek részt.
A nyugat-afrikai állam gazdasága az elmúlt évtizedekben többnyire 7 százalék feletti növekedést produkált. Több mint 166 milliós lakosságának körülbelül a 70 százaléka 30 év alatti.
A nigériai államfőt tucatnyi minisztere kísérte el, de helyi kormányzatok tisztségviselői és üzletemberek is vannak a társaságában. Négynapos programjukban szerepel találkozó az állami Sinopec olajvállalattal, valamint a két kínai távközlési berendezéseket gyártó óriás, a Huawei és a ZTE képviselővel is.
(1 dollár = 225 forint)
MTI
Hozzászólások