Magyarország tagsága az IMF-ben és a Világbankban
1981. november 4-én kérte felvételét Magyarország a két nemzetközi pénzügyi szervezetbe, a Nemzetközi Valutaalapba (International Monetary Fund, IMF) és a Világbankba (World Bank).
Az IMF és a Világbank megalakulását 1944-ben kezdeményezték a Bretton Woods-i konferencián. Az előbbi megalakulására 1945-ben került sor 29 ország részvételével. Célja a háború utáni nemzetközi fizetési rendszer rekonstrukciója. A tagországok befizetnek kvóta alapján kirótt összeget, amelyből a fizetési nehézségek ideiglenes kölcsönöket tudnak felvenni. A Világbank célja a szegénység visszaszorítása. Mindkét intézmény központja Washingtonban található, és a két intézmény egymással összehangoltan végzi tevékenységét.
Közvetlenül a második világháború után, az IMF és a Világbank megalakulását követően Magyarország már kérte felvételét mindkét szervezetbe. Külső pénzügyi forrásokra lett volna szükség a pengő hiperinflációjának megállításához illetve a valutastabilizációhoz, és az újjáépítéshez. Akkor az USA és Nagy-Britannia a vesztes országok felvételét a békekötés aláírásához kötötte. (Magyarország 1947. február 10-én írta alá a békeszerződést.) Akkora azonban a kapcsolatok a fenti nagyhatalmakkal megromlottak. Magyarország nem fogadta el a háború utáni európai rendezést szorgalmazó Marshall-program értekezletére szóló meghívót. 1947 augusztusában pedig az ENSZ vétózta meg Magyarország felvételét.
[ads1]
Magyarország egyetlen nemzetközi szervezetnek volt tagja, a BIS-nek (Bank for International Settlement). Az 1930-ban létrejött szervezet a világ legrégebbi nemzetközi pénzügyi szervezete. Tevékenységének fókuszában a tagországok jegybankjai közötti együttműködés áll.
1963-ban merült fel ismét a belépés. A felvételhez szükséges javaslatot három évvel később dolgozta ki a Magyar Nemzeti Bank. A belépéshez szükséges volt az adósságok rendezése a nyugati államokkal, így az USA-val is. Erre csak a hetvenes években került sor.
A belépési szándékról, a tárgyalásokról Magyarország tájékoztatta a Szovjetuniót. A hetvenes években a szovjet álláspont elutasító volt.
1973-ban ismét felmerül a csatlakozás kérdése. Közben Romániát felvették a két szervezetbe, és a háború előtti kötvényadósság vitás kérdéseit sikerült ekkorra rendezni.
[ads2]
Az ország nettó adósságának a tervezettnél nagyobb mértékű növekedése miatt 1978-ban ismét felmerült a csatlakozás ügye, ezúttal az MSZMP KB (Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága) részéről. A romló tendencia azt vetette előre, hogy amennyiben nem sikerül kellő mennyiségű devizahitelhez jutni, akkor egyre gyakrabban kell hozzányúlni az ország jegybankjának arany- és devizakészleteihez, illetve nagyfokú életszínvonal romláshoz vezethetne. Ez utóbbi elkerülésére akkoriban a politikai vezetés kínosan ügyelt. 1979-ben Kádár János Leonyid Brezsnyev jóváhagyását igyekezett elérni az egyre sürgetőbbé váló pénzügyi problémák megoldására, azaz a két nemzetközi szervezetbe való tagfelvételi kérelemre, az SZKP (Szovjetunió Kommunista Pártja) főtitkára nem támogatta a kérést. Cserébe viszont a szovjet fél kedvezményeket adott a szovjet-magyar külkereskedelmi viszonylatban. A belépés kérdése ismét lekerült a napirendről.
Az adósság azonban 1979-1981-es időszakban tovább nőtt, a hitelforrások elapadtak. 1981-ben pedig reménytelennek látszott további szovjet segítség nyújtása.
1981 októberében előterjesztették az IMF-be és a Világbankba való csatlakozást a KB ülésén - a Szovjetunió tájékoztatása mellett. 1981. november 4-én Fekete János, az MNB elnökhelyettese adta át a csatlakozási kérelmet Washingtonban az IMF-nek. A kérelem benyújtásáról nem tájékoztatott a hazai sajtó.
A Valutaalap szakértői november 24-től Budapesten tárgyaltak a magyar szakértőkkel.
Az ezt követő hónapokban zajlott Magyarországon a század egyik legsúlyosabb pénzügyi válsága.
Az IMF Kormányzótanácsa megszavazta Magyarország tagfelvételét. A 145 tagállamból 127 szavazott igennel. Ellenszavazat, tartózkodás nem volt. 18 ország nem szavazott. 1982. május 6-án Magyarország hivatalosan az IMF 146. tagjává vált. Az ország világbanki tagsága 1982. június 24-én kezdődött.
www.archivnet.hu
Az IMF és a Világbank megalakulását 1944-ben kezdeményezték a Bretton Woods-i konferencián. Az előbbi megalakulására 1945-ben került sor 29 ország részvételével. Célja a háború utáni nemzetközi fizetési rendszer rekonstrukciója. A tagországok befizetnek kvóta alapján kirótt összeget, amelyből a fizetési nehézségek ideiglenes kölcsönöket tudnak felvenni. A Világbank célja a szegénység visszaszorítása. Mindkét intézmény központja Washingtonban található, és a két intézmény egymással összehangoltan végzi tevékenységét.Közvetlenül a második világháború után, az IMF és a Világbank megalakulását követően Magyarország már kérte felvételét mindkét szervezetbe. Külső pénzügyi forrásokra lett volna szükség a pengő hiperinflációjának megállításához illetve a valutastabilizációhoz, és az újjáépítéshez. Akkor az USA és Nagy-Britannia a vesztes országok felvételét a békekötés aláírásához kötötte. (Magyarország 1947. február 10-én írta alá a békeszerződést.) Akkora azonban a kapcsolatok a fenti nagyhatalmakkal megromlottak. Magyarország nem fogadta el a háború utáni európai rendezést szorgalmazó Marshall-program értekezletére szóló meghívót. 1947 augusztusában pedig az ENSZ vétózta meg Magyarország felvételét.
[ads1]
Magyarország egyetlen nemzetközi szervezetnek volt tagja, a BIS-nek (Bank for International Settlement). Az 1930-ban létrejött szervezet a világ legrégebbi nemzetközi pénzügyi szervezete. Tevékenységének fókuszában a tagországok jegybankjai közötti együttműködés áll.
1963-ban merült fel ismét a belépés. A felvételhez szükséges javaslatot három évvel később dolgozta ki a Magyar Nemzeti Bank. A belépéshez szükséges volt az adósságok rendezése a nyugati államokkal, így az USA-val is. Erre csak a hetvenes években került sor.A belépési szándékról, a tárgyalásokról Magyarország tájékoztatta a Szovjetuniót. A hetvenes években a szovjet álláspont elutasító volt.
1973-ban ismét felmerül a csatlakozás kérdése. Közben Romániát felvették a két szervezetbe, és a háború előtti kötvényadósság vitás kérdéseit sikerült ekkorra rendezni.
[ads2]
Az ország nettó adósságának a tervezettnél nagyobb mértékű növekedése miatt 1978-ban ismét felmerült a csatlakozás ügye, ezúttal az MSZMP KB (Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága) részéről. A romló tendencia azt vetette előre, hogy amennyiben nem sikerül kellő mennyiségű devizahitelhez jutni, akkor egyre gyakrabban kell hozzányúlni az ország jegybankjának arany- és devizakészleteihez, illetve nagyfokú életszínvonal romláshoz vezethetne. Ez utóbbi elkerülésére akkoriban a politikai vezetés kínosan ügyelt. 1979-ben Kádár János Leonyid Brezsnyev jóváhagyását igyekezett elérni az egyre sürgetőbbé váló pénzügyi problémák megoldására, azaz a két nemzetközi szervezetbe való tagfelvételi kérelemre, az SZKP (Szovjetunió Kommunista Pártja) főtitkára nem támogatta a kérést. Cserébe viszont a szovjet fél kedvezményeket adott a szovjet-magyar külkereskedelmi viszonylatban. A belépés kérdése ismét lekerült a napirendről.
Az adósság azonban 1979-1981-es időszakban tovább nőtt, a hitelforrások elapadtak. 1981-ben pedig reménytelennek látszott további szovjet segítség nyújtása.1981 októberében előterjesztették az IMF-be és a Világbankba való csatlakozást a KB ülésén - a Szovjetunió tájékoztatása mellett. 1981. november 4-én Fekete János, az MNB elnökhelyettese adta át a csatlakozási kérelmet Washingtonban az IMF-nek. A kérelem benyújtásáról nem tájékoztatott a hazai sajtó.
A Valutaalap szakértői november 24-től Budapesten tárgyaltak a magyar szakértőkkel.
Az ezt követő hónapokban zajlott Magyarországon a század egyik legsúlyosabb pénzügyi válsága.
Az IMF Kormányzótanácsa megszavazta Magyarország tagfelvételét. A 145 tagállamból 127 szavazott igennel. Ellenszavazat, tartózkodás nem volt. 18 ország nem szavazott. 1982. május 6-án Magyarország hivatalosan az IMF 146. tagjává vált. Az ország világbanki tagsága 1982. június 24-én kezdődött.
www.archivnet.hu
Hozzászólások