MNB: a kivándorlás pozitív és negatív hatásai
A Magyar Nemzeti Bank frissen megjelentetett tanulmányában a kivándorlás és az ingázás hatásait elemezte. A negatív hatások mellett számos pozitív hatásra hívta fel a figyelmet. A két szakértő-szerző szerint az itthon maradók számára előnyös a kivándorlás, mert kevesebbet kell tenniük egy állás megszerzéséért és megtartásáért, továbbá gyorsabban nőhet a bérszint.
"A kivándorlás hatása a hazai munkaerőpiacra" című műhelytanulmány a Magyarországról történő kivándorlás munkaerő-piaci és egyéb gazdasági hatásait vette górcső alá. Céljuk a következmények és a lehetséges következmények vizsgálata a gazdaságban. Bodnár Katalin és Szabó Lajos Tamás tanulmányából kiderül, hogy a kivándorlás hatására a munkapiaci feszesség nőhet, ami a többi tényező változatlan fennállása esetén magasabb bérdinamika irányába mutathat. A bérhatások már rövidtávon is érezhetőek. Szerintük a kivándorlás növekedése mellett a pénzügyi válságból kilábalás során a kivándorlás pozitívan hat a bérekre és a termelékenységre.
A kivándorlás, illetve külföldi munkavállalás lehetséges okait vizsgálva az elemzés megállapítja, hogy 2008 óta dinamikusan növekszik a magyarországi kivándorlás. Kitérnek arra is, hogy részletes és pontos adatok a kivándorlókról nem állnak rendelkezésre, csak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait használták elemzésükhöz. Részletesen elemezték ezért az ingázókat, mivel ennek a csoportnak az adatai rendelkezésre állnak. Ezen adatok alapján az ingázók többsége középfokú végzettségű, az ágazatok közül pedig a vendéglátás és az építőipar foglalkoztatja a legtöbb ingázót. Kétharmaduk rendelkezik szakképesítéssel. A szakképzett középfokú végzettségűek foglalkoztatása jelentősen visszaesett 2008 óta. A korosztály szerinti bontás szerint a fiatalabb korosztály (25 és 35 év közötti) dominál az ingázók között. Az ingázók között kevesebb a nő, de a válság kezdető óta megfigyelhető a nők arányának növekedése. Az ingázók között a legnagyobb arányban a nyugat-magyarországiak vannak.
A felsőfokú végzettségűek nagyobb valószínűséggel költöznek átmenetileg vagy végleg családostól abba az országba, ahol dolgoznak, az ingázók között alacsonyabb számuk.
A kivándorlás hat a hazai bérekre és az inflációra is. Nőhet a munkapiaci feszesség, ami növeli a béreket. Az általános termelékenységre gyakorolt hatása a jegybanki szakemberek szerint nem egyértelmű. Az inflációt a termelékenység és a bérek változása befolyásolja.
A kivándorlás miatt csökken az aktív népesség. A foglalkoztatottaknak kevesebbet kell tenniük egy állás vagy munka megszerzése vagy megtartása érdekében a szakemberek megállapítása szerint. Ez a termelékenységet csökkenti.
A kivándorlók, illetve ingázók hazautalt jövedelmeinek termelékenységre gyakorolt hatása a tanulmány szerint ugyancsak nem egyértelmű. A kivándorlás hatására nőhet a tudás mennyiségébe fektetett tőke. Az agyelszívás és az agygyarapodás hatásainak egyenlege azonban jelenleg nem ismert.
A bérszintre gyakorolt hatás a tartósan külföldön munkát vállalók miatt nem számszerűsíthető. Jelentős visszaáramlás eddig nem volt tapasztalható, miközben tovább növekedett azok száma, akik a közeljövőben átmenetileg vagy tartósan külföldi munkavállalást terveznek.
A tanulmány valószínűsíti, hogy kivándorlás nélkül magasabb munkanélküliségi rátát és hasonló foglalkoztatási adatokat tapasztalnánk. Az ideiglenesen külföldön munkát vállalók egy része haza fog térni, ami növeli a hazai szabad munkaerő kapacitást. Az, hogy az átmeneti kivándorlás milyen mértékben válik tartósság, bizonytalan - hangsúlyozza a jegybank új tanulmánya.
A kivándorlás pozitív hatása, hogy csökkent a munkanélküliség szintje, csökkentek a szociális kiadások, viszont az aktív, főleg fiatal korosztály kivándorlása a nyugdíjrendszer tarthatóságát tovább veszélyezteti.
www.mnb.hu, www.napi.hu
"A kivándorlás hatása a hazai munkaerőpiacra" című műhelytanulmány a Magyarországról történő kivándorlás munkaerő-piaci és egyéb gazdasági hatásait vette górcső alá. Céljuk a következmények és a lehetséges következmények vizsgálata a gazdaságban. Bodnár Katalin és Szabó Lajos Tamás tanulmányából kiderül, hogy a kivándorlás hatására a munkapiaci feszesség nőhet, ami a többi tényező változatlan fennállása esetén magasabb bérdinamika irányába mutathat. A bérhatások már rövidtávon is érezhetőek.
A kivándorlás, illetve külföldi munkavállalás lehetséges okait vizsgálva az elemzés megállapítja, hogy 2008 óta dinamikusan növekszik a magyarországi kivándorlás. Kitérnek arra is, hogy részletes és pontos adatok a kivándorlókról nem állnak rendelkezésre, csak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait használták elemzésükhöz. Részletesen elemezték ezért az ingázókat, mivel ennek a csoportnak az adatai rendelkezésre állnak. Ezen adatok alapján az ingázók többsége középfokú végzettségű, az ágazatok közül pedig a vendéglátás és az építőipar foglalkoztatja a legtöbb ingázót. Kétharmaduk rendelkezik szakképesítéssel. A szakképzett középfokú végzettségűek foglalkoztatása jelentősen visszaesett 2008 óta. A korosztály szerinti bontás szerint a fiatalabb korosztály (25 és 35 év közötti) dominál az ingázók között. Az ingázók között kevesebb a nő, de a válság kezdető óta megfigyelhető a nők arányának növekedése. Az ingázók között a legnagyobb arányban a nyugat-magyarországiak vannak.
A felsőfokú végzettségűek nagyobb valószínűséggel költöznek átmenetileg vagy végleg családostól abba az országba, ahol dolgoznak, az ingázók között alacsonyabb számuk.
A kivándorlás hat a hazai bérekre és az inflációra is. Nőhet a munkapiaci feszesség, ami növeli a béreket. Az általános termelékenységre gyakorolt hatása a jegybanki szakemberek szerint nem egyértelmű. Az inflációt a termelékenység és a bérek változása befolyásolja.
A kivándorlás miatt csökken az aktív népesség. A foglalkoztatottaknak kevesebbet kell tenniük egy állás vagy munka megszerzése vagy megtartása érdekében a szakemberek megállapítása szerint. Ez a termelékenységet csökkenti.
A kivándorlók, illetve ingázók hazautalt jövedelmeinek termelékenységre gyakorolt hatása a tanulmány szerint ugyancsak nem egyértelmű. A kivándorlás hatására nőhet a tudás mennyiségébe fektetett tőke. Az agyelszívás és az agygyarapodás hatásainak egyenlege azonban jelenleg nem ismert.
A bérszintre gyakorolt hatás a tartósan külföldön munkát vállalók miatt nem számszerűsíthető. Jelentős visszaáramlás eddig nem volt tapasztalható, miközben tovább növekedett azok száma, akik a közeljövőben átmenetileg vagy tartósan külföldi munkavállalást terveznek.
A tanulmány valószínűsíti, hogy kivándorlás nélkül magasabb munkanélküliségi rátát és hasonló foglalkoztatási adatokat tapasztalnánk. Az ideiglenesen külföldön munkát vállalók egy része haza fog térni, ami növeli a hazai szabad munkaerő kapacitást. Az, hogy az átmeneti kivándorlás milyen mértékben válik tartósság, bizonytalan - hangsúlyozza a jegybank új tanulmánya.
A kivándorlás pozitív hatása, hogy csökkent a munkanélküliség szintje, csökkentek a szociális kiadások, viszont az aktív, főleg fiatal korosztály kivándorlása a nyugdíjrendszer tarthatóságát tovább veszélyezteti.
www.mnb.hu, www.napi.hu
Hozzászólások