NGM: folytatódtak a minimálbér-tárgyalások, a kormány nagyarányú reálbér-emelkedést szeretne jövőre és 2018-ban
Cseresnyés Péter, a tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára közölte: a tárgyalások jó irányba haladnak.
A tájékoztatás szerint Varga Mihály a tanácskozáson kiemelte, a minimálbér-emelés mellett a járulékcsökkentést is meg szeretné valósítani a kormány. Hozzátette, Magyarország makrogazdasági mutatói az elmúlt években nagymértékben javultak és az ország stabil helyzete jelenleg megengedi, hogy jelentős lépésekben merjenek gondolkodni.
A tárcavezető a közlemény szerint jelezte, a szerdai kormányülésen tájékoztatja a kormányt a megbeszélésekről, a tárgyalások ezt követően folytatódnak. A testület ülésén a kormány mellett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének, a Vállalkozók Országos Szövetségének, az ÁFEOSZ-COOP Szövetségnek, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának, a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek, a Munkástanácsok Országos Szövetségének, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségének, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek a képviselői vettek részt - áll a közleményben.
Varga Mihály a VKF pénteki ülését követően jelentette be a kormány javaslatát, amely szerint 15 százalékos minimálbérnövelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre. 2018-ban a minimálbér további 8, a szakmunkás bérminimum 12 százalékkal emelkedhet, a munkáltatói járulék pedig 2 százalékponttal csökkenhet a kormány ajánlása szerint.
A kormány azt is javasolta, hogy 2019-től 4 éven keresztül újabb 2-2 százalékponttal csökkenjen a munkáltatók járulékterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot. A szociális partnerek eltérően értékelték a kormány béremelési ajánlatát, a munkavállalói oldal minden tagja pozitív irányba tett jó lépésként értékelte, míg a VKF munkáltatói oldalának képviselői a kormány ajánlatától eltérően jövőre a minimálbérnél 10 százalékos, a szakmunkás bérminimumnál pedig maximum 20 százalékos béremelést javasolnak. Cseresnyés Péter az MTI-nek elmondta: a munkaadói oldal is abban érdekelt, hogy a bérek emelkedjenek, hiszen a munkaerő megtartásához versenyképes jövedelmekre van szükség.
A kormánynak azonban a béremelésnél arra is tekintettel kell lennie, hogy a vállalkozók hogyan tudják kitermelni a fizetések emelkedéséből adódó többletköltségeiket, a keddi megbeszélésnek ez volt a tárgya - tette hozzá. Kiemelte: a VKF mindhárom oldala egyrészt azért dolgozik, hogy az emberek meg tudják tartani a munkahelyüket, másrészt a foglalkoztatás további bővülése érdekében, illetve hogy a foglalkoztatók olyan bért tudjanak fizetni a munkavállalóknak, amiből Magyarországon meg lehet élni.
MTI
A tájékoztatás szerint Varga Mihály a tanácskozáson kiemelte, a minimálbér-emelés mellett a járulékcsökkentést is meg szeretné valósítani a kormány. Hozzátette, Magyarország makrogazdasági mutatói az elmúlt években nagymértékben javultak és az ország stabil helyzete jelenleg megengedi, hogy jelentős lépésekben merjenek gondolkodni.
A tárcavezető a közlemény szerint jelezte, a szerdai kormányülésen tájékoztatja a kormányt a megbeszélésekről, a tárgyalások ezt követően folytatódnak.
Varga Mihály a VKF pénteki ülését követően jelentette be a kormány javaslatát, amely szerint 15 százalékos minimálbérnövelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre. 2018-ban a minimálbér további 8, a szakmunkás bérminimum 12 százalékkal emelkedhet, a munkáltatói járulék pedig 2 százalékponttal csökkenhet a kormány ajánlása szerint.
A kormány azt is javasolta, hogy 2019-től 4 éven keresztül újabb 2-2 százalékponttal csökkenjen a munkáltatók járulékterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot. A szociális partnerek eltérően értékelték a kormány béremelési ajánlatát, a munkavállalói oldal minden tagja pozitív irányba tett jó lépésként értékelte, míg a VKF munkáltatói oldalának képviselői a kormány ajánlatától eltérően jövőre a minimálbérnél 10 százalékos, a szakmunkás bérminimumnál pedig maximum 20 százalékos béremelést javasolnak. Cseresnyés Péter az MTI-nek elmondta: a munkaadói oldal is abban érdekelt, hogy a bérek emelkedjenek, hiszen a munkaerő megtartásához versenyképes jövedelmekre van szükség.
A kormánynak azonban a béremelésnél arra is tekintettel kell lennie, hogy a vállalkozók hogyan tudják kitermelni a fizetések emelkedéséből adódó többletköltségeiket, a keddi megbeszélésnek ez volt a tárgya - tette hozzá. Kiemelte: a VKF mindhárom oldala egyrészt azért dolgozik, hogy az emberek meg tudják tartani a munkahelyüket, másrészt a foglalkoztatás további bővülése érdekében, illetve hogy a foglalkoztatók olyan bért tudjanak fizetni a munkavállalóknak, amiből Magyarországon meg lehet élni.
MTI
Hozzászólások