NGM: Magyarország visszafizette IMF-hitelét
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfőn átutalta az IMF-hitel még fennmaradt részét - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel. A 2,15 milliárd euró (1,9 milliárd SDR) értékű tartozást 3 devizanemben, dollárban, euróban és angol fontban fizette ki a magyar állam.
Az előtörlesztéssel mintegy 3,5 milliárd forint kamatköltséget takarított meg az ország - jegyzi meg a tárca.
Az ÁKK végtörlesztéshez 1,1 milliárd dollárt, 500 millió eurót és 260 millió fontot utalt át, amelyre a rendelkezésre álló fedezet az IMF-hitel fel nem használt része, a februári dollárkötvény kibocsátás és a Prémium Euró Magyar Államkötvényből befolyt összeg nyújtott, így pótlólagos kötvénykibocsátásra nem volt szükség - hangsúlyozta az NGM.
A végtörlesztett összegből 1,8 milliárd euró 2013-ban, mintegy 300 millió euró pedig 2014 első negyedévében, a fennmaradó minimális összeg 2014. harmadik negyedévéig járt volna le. A korábbi kötvénykibocsátás továbbá a hitelpiaci válság hatására kiépített kormányzati tartalék együttes összege lehetővé tette az IMF hitel teljes összegének előtörlesztését - emlékeztetet az NGM.
A közleményben Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára a végtörlesztéssel kapcsolatban azt emelte ki: tavaly és idén is sikerült a piacról finanszírozni a költségvetést, így nincs szükség finanszírozási oldalról az IMF-re.
Jelentős sikerként értékelte, hogy "a pénzügyi válság ellenére a magyar kormány az elmúlt három évben el tudott idáig jutni, törleszti a 2008-ban az előző kormány által felvett hitelt és még jelentős tartalékai is maradnak. Ez azt jelenti, helyes irányba indultunk el" - fogalmazott.
Az előtörlesztéshez rendelkezésre állt a fedezet, amelyet több forrásból biztosított a tárca oly módon, hogy a költségvetés számára létrehozott biztonsági tartalék megmaradt - húzza alá az NGM közleménye.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2008. november elején hagyta jóvá Magyarországnak a 12,3 milliárd eurós (15,7 milliárd dolláros) készenléti hitelkeretet, miután a nemzetközi pénzügyi válság közepette az ország fizetőképességét veszélyeztető spekulációs nyomás alá került a forint, és a magyar kormány segítségért fordult az IMF-hez és az EU-hoz.
A pénzügyi szervezet igazgatósága az igazgatósági ülés után kibocsátott közleményében rögzítette: a hitelkeret azt a célt szolgálja, hogy Magyarország el tudja kerülni "a pénzügyi piaci nyomás elmélyülését".
Az IMF pár nappal előbb jelentette be, hogy Magyarország összesen 25,1 milliárd dolláros gazdasági védőhálót kap, 17 hónapig készenlétben, azaz rendelkezésre tartott hitelkeret formájában, hogy kezelni tudja a pénzügyi válság következményeit. Az IMF 15,7 milliárd dolláros hitelkeretről állapodott meg Magyarországgal; az Európai Unió további 8,1 milliárd, a Világbank 1,3 milliárd dollár segítséget volt kész nyújtani.
A mentőcsomag bejelentése után a forint árfolyama stabilizálódott, a hitelkeretet a magyar kormány csak részben használta fel, a világbanki részt egyáltalán nem vette igénybe. Az utolsó részleteket az IMF-től és az EU-tól 2009 nyarán hívta le Magyarország.
A kormányok azóta szerződés szerint törlesztették a részleteket.
Az előtörlesztés idén nyáron vetődött föl. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek július első felében adott interjújában jelezte, hogy a kormány három héten belül dönthet arról, előre törlesszék-e a valutaalaptól 2008-ban kapott hitelt. Az ÁKK, az MNB és a gazdasági tárca munkatársai hozamszámításokat végeznek, hogy mikor éri meg jobban törleszteni, de "elvileg a költségvetés pozíciója, az MNB-nél elhelyezett kormányzati tartalék összege lehetővé teszi", hogy a 2014 március végéig fennálló IMF-adósságrészt ki tudjuk fizetni - közölte akkor a tárcavezető.
Orbán Viktor miniszterelnök július 27-én a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, a székelyföldi Tusnádfürdőn jelentette be, hogy az IMF-től korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Varga Mihályt.
Varga Mihály július 25-én levélben jelezte Reza Moghadamnak, a Nemzetközi Valutaalap igazgatójának, hogy Magyarország még annak esedékessége előtt, 2013. augusztus 12-éig vissza kívánja fizetni a 2008-ban felvett IMF-hitelét.
Az NGM szerint a kedvező piaci környezet és a Magyarország iránti befektetői bizalom az utóbbi évek legkedvezőbb hozamait és - az országkockázati megítélést tükröző - legalacsonyabb ötéves CDS-felárát eredményezte. A magyar állam ennek következtében kedvező finanszírozási feltételek mellett jelentős betétállományt építhetett fel. A magyar állam (az MNB nélkül) 7,5 milliárd euró értékű hitelt hívott le a valutaalaptól.
A Magyar Nemzeti Bank az igazgatóság döntése alapján augusztus 6-án teljes egészében visszafizette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé fennálló hitelét. Az MNB fennmaradt IMF-hiteltartozása 632,25 millió SDR-t, mintegy 721 millió eurót (216 milliárd forint) volt. A hitelt 2009. június 25-én vette fel az MNB a devizatartalék növelése céljából 1264,5 millió SDR (mintegy 1443 millió euró) értékben. A hitel visszafizetése 2012 szeptemberében kezdődött el, az utolsó törlesztés 2014. júniusában lett volna esedékes.
Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese a múlt héten a Gazdasági Rádiónak adott interjúban azt közölte, hogy a lépés rövid távon 2,2 százalékponttal csökkenti az államadósság GDP-hez mért arányát. A GDP-arányos adósság 82,4 százalék volt 2013 első negyedévének végén.
MTI
Az előtörlesztéssel mintegy 3,5 milliárd forint kamatköltséget takarított meg az ország - jegyzi meg a tárca.Az ÁKK végtörlesztéshez 1,1 milliárd dollárt, 500 millió eurót és 260 millió fontot utalt át, amelyre a rendelkezésre álló fedezet az IMF-hitel fel nem használt része, a februári dollárkötvény kibocsátás és a Prémium Euró Magyar Államkötvényből befolyt összeg nyújtott, így pótlólagos kötvénykibocsátásra nem volt szükség - hangsúlyozta az NGM.
A végtörlesztett összegből 1,8 milliárd euró 2013-ban, mintegy 300 millió euró pedig 2014 első negyedévében, a fennmaradó minimális összeg 2014. harmadik negyedévéig járt volna le. A korábbi kötvénykibocsátás továbbá a hitelpiaci válság hatására kiépített kormányzati tartalék együttes összege lehetővé tette az IMF hitel teljes összegének előtörlesztését - emlékeztetet az NGM.
A közleményben Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára a végtörlesztéssel kapcsolatban azt emelte ki: tavaly és idén is sikerült a piacról finanszírozni a költségvetést, így nincs szükség finanszírozási oldalról az IMF-re.
Jelentős sikerként értékelte, hogy "a pénzügyi válság ellenére a magyar kormány az elmúlt három évben el tudott idáig jutni, törleszti a 2008-ban az előző kormány által felvett hitelt és még jelentős tartalékai is maradnak. Ez azt jelenti, helyes irányba indultunk el" - fogalmazott.
Az előtörlesztéshez rendelkezésre állt a fedezet, amelyet több forrásból biztosított a tárca oly módon, hogy a költségvetés számára létrehozott biztonsági tartalék megmaradt - húzza alá az NGM közleménye.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2008. november elején hagyta jóvá Magyarországnak a 12,3 milliárd eurós (15,7 milliárd dolláros) készenléti hitelkeretet, miután a nemzetközi pénzügyi válság közepette az ország fizetőképességét veszélyeztető spekulációs nyomás alá került a forint, és a magyar kormány segítségért fordult az IMF-hez és az EU-hoz.
A pénzügyi szervezet igazgatósága az igazgatósági ülés után kibocsátott közleményében rögzítette: a hitelkeret azt a célt szolgálja, hogy Magyarország el tudja kerülni "a pénzügyi piaci nyomás elmélyülését".
Az IMF pár nappal előbb jelentette be, hogy Magyarország összesen 25,1 milliárd dolláros gazdasági védőhálót kap, 17 hónapig készenlétben, azaz rendelkezésre tartott hitelkeret formájában, hogy kezelni tudja a pénzügyi válság következményeit. Az IMF 15,7 milliárd dolláros hitelkeretről állapodott meg Magyarországgal; az Európai Unió további 8,1 milliárd, a Világbank 1,3 milliárd dollár segítséget volt kész nyújtani.
A mentőcsomag bejelentése után a forint árfolyama stabilizálódott, a hitelkeretet a magyar kormány csak részben használta fel, a világbanki részt egyáltalán nem vette igénybe. Az utolsó részleteket az IMF-től és az EU-tól 2009 nyarán hívta le Magyarország.
A kormányok azóta szerződés szerint törlesztették a részleteket.
Az előtörlesztés idén nyáron vetődött föl. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek július első felében adott interjújában jelezte, hogy a kormány három héten belül dönthet arról, előre törlesszék-e a valutaalaptól 2008-ban kapott hitelt. Az ÁKK, az MNB és a gazdasági tárca munkatársai hozamszámításokat végeznek, hogy mikor éri meg jobban törleszteni, de "elvileg a költségvetés pozíciója, az MNB-nél elhelyezett kormányzati tartalék összege lehetővé teszi", hogy a 2014 március végéig fennálló IMF-adósságrészt ki tudjuk fizetni - közölte akkor a tárcavezető.
Orbán Viktor miniszterelnök július 27-én a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, a székelyföldi Tusnádfürdőn jelentette be, hogy az IMF-től korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Varga Mihályt.
Varga Mihály július 25-én levélben jelezte Reza Moghadamnak, a Nemzetközi Valutaalap igazgatójának, hogy Magyarország még annak esedékessége előtt, 2013. augusztus 12-éig vissza kívánja fizetni a 2008-ban felvett IMF-hitelét.
Az NGM szerint a kedvező piaci környezet és a Magyarország iránti befektetői bizalom az utóbbi évek legkedvezőbb hozamait és - az országkockázati megítélést tükröző - legalacsonyabb ötéves CDS-felárát eredményezte. A magyar állam ennek következtében kedvező finanszírozási feltételek mellett jelentős betétállományt építhetett fel. A magyar állam (az MNB nélkül) 7,5 milliárd euró értékű hitelt hívott le a valutaalaptól.
A Magyar Nemzeti Bank az igazgatóság döntése alapján augusztus 6-án teljes egészében visszafizette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé fennálló hitelét. Az MNB fennmaradt IMF-hiteltartozása 632,25 millió SDR-t, mintegy 721 millió eurót (216 milliárd forint) volt. A hitelt 2009. június 25-én vette fel az MNB a devizatartalék növelése céljából 1264,5 millió SDR (mintegy 1443 millió euró) értékben. A hitel visszafizetése 2012 szeptemberében kezdődött el, az utolsó törlesztés 2014. júniusában lett volna esedékes.
Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese a múlt héten a Gazdasági Rádiónak adott interjúban azt közölte, hogy a lépés rövid távon 2,2 százalékponttal csökkenti az államadósság GDP-hez mért arányát. A GDP-arányos adósság 82,4 százalék volt 2013 első negyedévének végén.
MTI
Hozzászólások