Reklámszövetség: torzítja a reklámadó a piaci versenyt
A reklámadó torzítja a versenyt a magyarországi médiapiacon, gátolja a fejlődést és az innovációt, negatívan hat a tartalomszolgáltatás mennyiségére és minőségére – hangsúlyozta Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) alelnöke szerdán Budapesten, a szövetség alapításának 40 éves évfordulója alkalmából rendezett eseményen.
A rendezvényen nyilvánosságra hozták az EY tanácsadó cég által az MRSZ felkérésére készített tanulmányt, amely szerint a médiapiac mérete a gazdasági válság kibontakozása után folyamatosan csökken Magyarországon.
Az egész piac megszenvedte a válságot – jelentette ki Hivatal Péter.
A jelentés szerint több mint ezer médiaszolgáltató működik Magyarországon, ugyanakkor a bevételek 90 százalékát 100 médiaszolgáltató adja – ismertette. Az utóbbi vállalatok összesített árbevétele 2008 és 2013 között több mint 15 százalékkal csökkent, jelentős részük üzemi eredmény szintjén veszteséges is volt – tette hozzá.
Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke leszögezte: a hatékony médiapiaci működés alapvető feltétele a kiszámítható, a piac egészséges működését támogató szabályozás, a magas szintű önszabályozás, valamint a felek – az állami és piaci szereplők – közti párbeszéd.
Az elnök hangsúlyozta: a szövetség egy 2013-ban publikált tanulmánya szerint minden reklámra elköltött 10 forint 47 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, a reklámadó azonban csökkenti a gazdaságra gyakorolt hatását.
Kifejtette, az MRSZ szorgalmazza a piaci szereplők önszabályozási szintjének emelését a reklámetikai kódex, a pályáztatási szabályok és tender útmutatók, ügynökségi díjazás, jogdíjak, valamint az ügynökségi bónusz területén.
Az EY friss kutatása kitért a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) működésére is, amellyel kapcsolatban Hivatal Péter elmondta: az NKH elsődleges feladata összefogni és ellenőrizni a kormányzat reklámokkal és PR-kommunikációval kapcsolatos közbeszerzéseit.
Rámutatott, a piaci szereplők szempontjából számos kérdés merült fel: nem világos, milyen alapfeltételekkel indulhatnak a közbeszerzésen a médiacégek, milyen bírálati szempontok fognak érvényesülni, és hogyan kezelik az állami médiumok részesedését. Nem látható előre, hogyan alakítja át a piacot a médiabüdzsé ilyen nagyfokú koncentrációja – mutatott rá.
Hivatal Péter egy tavalyi, a reklámadó hatásairól készített OECD-tanulmányra hivatkozva elmondta: a Magyarországon bevezetett sávos reklámadó egyedülálló a világon. A legtöbb országban hasonló adót közterületi hirdetésekre vetnek ki.
A teljes médiapiacra kivetett reklámadó Ausztriában és Görögországban létezik – ismertette. Elmondása szerint Ausztriában egységesen 5 százalék a kulcsa, és hatására 17,5 százalékkal csökkent a reklámpiaci szereplők száma. Görögországban 20 százalékos a kulcs alapesetben, de a befolyó jövedelmet a munkavállalók juttatásaira fordítják – jegyezte meg.
Az eseményen első alkalommal átadták az MRSZ által adományozott tiszteletbeli örökös tag címet, amelyet Takács Ildikó – aki egyebek mellett betöltötte korábban az MRSZ alelnöki posztját is -, valamint Sas István reklámfilmes kapott.
MTI
A rendezvényen nyilvánosságra hozták az EY tanácsadó cég által az MRSZ felkérésére készített tanulmányt, amely szerint a médiapiac mérete a gazdasági válság kibontakozása után folyamatosan csökken Magyarországon.Az egész piac megszenvedte a válságot – jelentette ki Hivatal Péter.
A jelentés szerint több mint ezer médiaszolgáltató működik Magyarországon, ugyanakkor a bevételek 90 százalékát 100 médiaszolgáltató adja – ismertette. Az utóbbi vállalatok összesített árbevétele 2008 és 2013 között több mint 15 százalékkal csökkent, jelentős részük üzemi eredmény szintjén veszteséges is volt – tette hozzá.
Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke leszögezte: a hatékony médiapiaci működés alapvető feltétele a kiszámítható, a piac egészséges működését támogató szabályozás, a magas szintű önszabályozás, valamint a felek – az állami és piaci szereplők – közti párbeszéd.
Az elnök hangsúlyozta: a szövetség egy 2013-ban publikált tanulmánya szerint minden reklámra elköltött 10 forint 47 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, a reklámadó azonban csökkenti a gazdaságra gyakorolt hatását.
Kifejtette, az MRSZ szorgalmazza a piaci szereplők önszabályozási szintjének emelését a reklámetikai kódex, a pályáztatási szabályok és tender útmutatók, ügynökségi díjazás, jogdíjak, valamint az ügynökségi bónusz területén.
Az EY friss kutatása kitért a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) működésére is, amellyel kapcsolatban Hivatal Péter elmondta: az NKH elsődleges feladata összefogni és ellenőrizni a kormányzat reklámokkal és PR-kommunikációval kapcsolatos közbeszerzéseit.
Rámutatott, a piaci szereplők szempontjából számos kérdés merült fel: nem világos, milyen alapfeltételekkel indulhatnak a közbeszerzésen a médiacégek, milyen bírálati szempontok fognak érvényesülni, és hogyan kezelik az állami médiumok részesedését. Nem látható előre, hogyan alakítja át a piacot a médiabüdzsé ilyen nagyfokú koncentrációja – mutatott rá.
Hivatal Péter egy tavalyi, a reklámadó hatásairól készített OECD-tanulmányra hivatkozva elmondta: a Magyarországon bevezetett sávos reklámadó egyedülálló a világon. A legtöbb országban hasonló adót közterületi hirdetésekre vetnek ki.
A teljes médiapiacra kivetett reklámadó Ausztriában és Görögországban létezik – ismertette. Elmondása szerint Ausztriában egységesen 5 százalék a kulcsa, és hatására 17,5 százalékkal csökkent a reklámpiaci szereplők száma. Görögországban 20 százalékos a kulcs alapesetben, de a befolyó jövedelmet a munkavállalók juttatásaira fordítják – jegyezte meg.
Az eseményen első alkalommal átadták az MRSZ által adományozott tiszteletbeli örökös tag címet, amelyet Takács Ildikó – aki egyebek mellett betöltötte korábban az MRSZ alelnöki posztját is -, valamint Sas István reklámfilmes kapott.
MTI
Hozzászólások