Szlovákiai elemző: az eddigi magyar tőkekihelyezések tapasztalatai javítják a szlovák villamosművekbe betársulni kívánó MVM esélyeit
Szlovákia tapasztalatai az eddigi magyar tőkekihelyezések jó alapot teremt arra, hogy a Magyar Villamos Művek (MVM) sikerrel társuljon a Szlovák Villamosművekbe (SE) - állítja Horbulák Zsolt gazdasági elemző.
A trencséni Alexander Dubcek egyetem adjunktusa ezt az MTI megkeresésére nyilatkozva mondta kedden, azzal összefüggésben, hogy az MVM és a Mol szlovákiai leányvállalata a Slovnaft az egyik érdeklődő a piacvezető szlovák energetikai vállalat többségi tulajdonrészének - a jelenleg az olasz Enel által birtokolt 66 százalékos részvénycsomagjának - megvásárlására.
A szakértő szerint a Mol és az OTP eddigi beruházásai fejlődőképességet és stabilitást hoztak a régióba. Hozzátette, hogy a jelenlegi pozsonyi kabinetre már kevésbé nehezedik "az erősen nemzeti és esetenként magyarellenes véleményeket megfogalmazó erők" nyomása, mint a korábbi Fico-kabinet esetében. Így előtérbe kerülhet a pragmatikus, az érdekek menti hozzáállás, amely a magyar akvizíció hátterében a régió energetikai piacának stabilizációs eszközét látja. Ez tovább javíthat az MVM esélyein a társulásra.
A Wall Street Journal által kétmilliárd euró értékűre becsült SE a régió második legnagyobb áramtermelője, részvényeinek egyharmada a szlovák állam tulajdona, nagyobb részét pedig az Enel birtokolja 2006 óta, amikor azt 839 millió euróért megvásárolta azt. Az olasz energetikai óriás tavasszal megerősítette, hogy az SE-ben birtokolt részvényeit eladná. Az Enel az eladási szándékát saját adósságlefaragási terveivel indokolta, más vélemények szerint azonban a döntésben az is szerepet játszhatott, hogy már évek óta nem felhőtlen az olasz többségi tulajdonos és a szlovák kormány közti viszony.
Ez utóbbi okai közé tartozik, hogy a szlovák kormány 2007 óta perelte - és végül a múlt héten fel is mondta - azt az üzemeltetési szerződést, amely az eredetileg az SE tulajdonában lévő bősi vízierőmű működtetési körülményeit szabályozta, s a szlovák kormány szerint számukra nagyon előnytelen volt. Az olasz többségi tulajdonos és a kisebbségi tulajdonos szlovák állam nevében fellépő pozsonyi kormány közti viszonyon az sem javított, hogy az SE tulajdonát képező mohi atomerőmű (Mochovce) harmadik és negyedik blokkjának építését már többször el kellett halasztani.
Az ország történetében az eddigi legnagyobb beruházás az eredeti tervekhez képest már most öt évet csúszik - 2017-re készülhet el - s az eredetileg tervezettnél több mint kétszer drágább lesz.
A szlovák médiában megjelent egyes vélekedések szerint a késlekedés hátterében az állhat, hogy az Enelnek nem áll érdekében az építkezés befejezése, egyebek mellett azért sem, mert az új blokkok áramtermelése akár veszteséges is lehet.
Az SE többségi tulajdona iránt az MVM-en kívül a cseh energetikai művek (CEZ) is érdeklődik. Bár a részvények megvásárlására a kisebbségi résztulajdonosnak, a Nemzeti Vagyonalapon (FNM) keresztül képviselt szlovák államnak elővásárlási joga van, az opció érvényesítésének elemzői vélemények szerint nem túl magas az esélye.
Ugyanezt a véleményt vallja Horbulák Zsolt gazdasági elemző is, rámutatva: viszonylag szűkek a szlovák kormány lehetőségei egy ilyen beruházás esetleges finanszírozására, főként amiatt mert az adósságfék törvény által kilátásba helyezett szankciók elkerülése miatt az elkövetkező években csökkentenie vagy legalábbis szinten kell tartania az ország GDP-arányos államadósságát.
(forrás: MTI)
A trencséni Alexander Dubcek egyetem adjunktusa ezt az MTI megkeresésére nyilatkozva mondta kedden, azzal összefüggésben, hogy az MVM és a Mol szlovákiai leányvállalata a Slovnaft az egyik érdeklődő a piacvezető szlovák energetikai vállalat többségi tulajdonrészének - a jelenleg az olasz Enel által birtokolt 66 százalékos részvénycsomagjának - megvásárlására.
A szakértő szerint a Mol és az OTP eddigi beruházásai fejlődőképességet és stabilitást hoztak a régióba. Hozzátette, hogy a jelenlegi pozsonyi kabinetre már kevésbé nehezedik "az erősen nemzeti és esetenként magyarellenes véleményeket megfogalmazó erők" nyomása, mint a korábbi Fico-kabinet esetében. Így előtérbe kerülhet a pragmatikus, az érdekek menti hozzáállás, amely a magyar akvizíció hátterében a régió energetikai piacának stabilizációs eszközét látja. Ez tovább javíthat az MVM esélyein a társulásra.
A Wall Street Journal által kétmilliárd euró értékűre becsült SE a régió második legnagyobb áramtermelője, részvényeinek egyharmada a szlovák állam tulajdona, nagyobb részét pedig az Enel birtokolja 2006 óta, amikor azt 839 millió euróért megvásárolta azt. Az olasz energetikai óriás tavasszal megerősítette, hogy az SE-ben birtokolt részvényeit eladná. Az Enel az eladási szándékát saját adósságlefaragási terveivel indokolta, más vélemények szerint azonban a döntésben az is szerepet játszhatott, hogy már évek óta nem felhőtlen az olasz többségi tulajdonos és a szlovák kormány közti viszony.
Ez utóbbi okai közé tartozik, hogy a szlovák kormány 2007 óta perelte - és végül a múlt héten fel is mondta - azt az üzemeltetési szerződést, amely az eredetileg az SE tulajdonában lévő bősi vízierőmű működtetési körülményeit szabályozta, s a szlovák kormány szerint számukra nagyon előnytelen volt. Az olasz többségi tulajdonos és a kisebbségi tulajdonos szlovák állam nevében fellépő pozsonyi kormány közti viszonyon az sem javított, hogy az SE tulajdonát képező mohi atomerőmű (Mochovce) harmadik és negyedik blokkjának építését már többször el kellett halasztani.
Az ország történetében az eddigi legnagyobb beruházás az eredeti tervekhez képest már most öt évet csúszik - 2017-re készülhet el - s az eredetileg tervezettnél több mint kétszer drágább lesz.
A szlovák médiában megjelent egyes vélekedések szerint a késlekedés hátterében az állhat, hogy az Enelnek nem áll érdekében az építkezés befejezése, egyebek mellett azért sem, mert az új blokkok áramtermelése akár veszteséges is lehet.
Az SE többségi tulajdona iránt az MVM-en kívül a cseh energetikai művek (CEZ) is érdeklődik. Bár a részvények megvásárlására a kisebbségi résztulajdonosnak, a Nemzeti Vagyonalapon (FNM) keresztül képviselt szlovák államnak elővásárlási joga van, az opció érvényesítésének elemzői vélemények szerint nem túl magas az esélye.
Ugyanezt a véleményt vallja Horbulák Zsolt gazdasági elemző is, rámutatva: viszonylag szűkek a szlovák kormány lehetőségei egy ilyen beruházás esetleges finanszírozására, főként amiatt mert az adósságfék törvény által kilátásba helyezett szankciók elkerülése miatt az elkövetkező években csökkentenie vagy legalábbis szinten kell tartania az ország GDP-arányos államadósságát.
(forrás: MTI)
Hozzászólások