Tállai András: könnyítések és egyszerűsítések a módosított ekáerben
A szakma véleményének figyelembe vételével az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerben (ekáer) könnyítéseket és egyszerűsítéseket eredményez a múlt heti jogszabály-módosítás - hangsúlyozta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára hétfőn, sajtótájékoztatón, Budapesten.
Felidézte: pénteken az Országgyűlés elfogadta az adózás rendjéről szóló törvény ekáerrel összefüggő módosítását, a jogszabály jelenleg a köztársasági elnök előtt van.
Hozzátette: a törvény rövidebb lett, az alapkérdéseket szabályozza, a részletszabályokat a készülő miniszteri rendelet tartalmazza majd, amelyet ezen a héten hirdetnek ki. A rendelet március 1-jén lép hatályba, míg a kockázati biztosítékokra vonatkozó részt március 11-től kell alkalmazni.
Tállai András szólt arról, hogy a legfrissebb adatok szerint eddig több mint 30 ezer ügyfél regisztrált a rendszerben és 704 ezer esetben kértek ekáer-számot.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer célja a jogkövető piaci szereplők helyzetbe hozása, tevékenységük elismerése, az átláthatóság biztosítása, az áfacsalás teljes kiszorítása az országból.
Ezt a célt a piac szereplői is támogatják, már a próbaüzemben érezhetők pozitív változások, például a magyar áruk szállítása átlátható, eredetük bizonyítható. Közgazdasági elemzések szerint a rendszer teljes üzemelésével, a szankcionálás révén várhatóan elkerülik Magyarországot az adót kijátszó vállalkozások - tette hozzá.
Tállai András kiemelte, hogy az ekáer miniszteri rendeletbe sok könnyítés kerül, például a súly és értékhatárra vonatkozóan, illetve egyes tevékenységek kikerülnek a rendszer hatálya alól, például mentességet, egyszerű bejelentési módot nemcsak tevékenység, hanem árbevétel alapján is lehet kérni.
Ha a gyakorlat újabb módosításokat kíván meg, ebben a kormány, a minisztérium partner lesz annak érdekében, hogy a rendszer jól működjön, és elérje a jogkövető adózók megerősítését, az áfacsalók kiszűrését - mondta az államtitkár.
Kérdésre válaszolva Tállai András közölte: a rendszerből kikerülnek a más törvények által szabályozott termékek, például a jövedéki termékek, a vámfelügyelet alatt álló termékek, a veszélyes hulladékok és fémek, a gyógyszerek, a postai küldemények. Egyszerűsített bejelentést kérhetnek az éves 300 milliárd forint éves árbevételű, köztartozás mentes cégek.
Kitért arra is, hogy az idénre várt 150 milliárd forint többlet áfabevétel egyharmadát, mintegy 60 milliárd forintot az ekáer rendszer működéséből remélik.
Ugyancsak újságírói felvetésre az államtitkár kifejtette, hogy véleménye szerint a termékek papíron történő utaztatása megszűnik az ekáer rendszer következtében, a szigorú ellenőrzés és a kilátásba helyezett szankció hatására, amely az áru értékének 40 százalékáig terjed.
A letelepedési kötvényre vonatkozó kérdésre válaszolva Tállai András közölte: nem a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozó törvény szabályozza ezt a témát. Hozzátette: a kérdést fel lehet vetni a gazdasági bizottságnak, hogy szükségesnek látnak-e változtatást. "Ha a gazdasági bizottsággal megtörténik a konzultáció, visszatérhetünk erre a kérdésre" - mondta.
Elmondta, hogy a letelepedési kötvény értékesítéséből származó bevétel meghaladja a 150 milliárd forintot, ez az államnak pozitív, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az értékesítésnek jelentős költsége van.
(forrás: MTI)
Felidézte: pénteken az Országgyűlés elfogadta az adózás rendjéről szóló törvény ekáerrel összefüggő módosítását, a jogszabály jelenleg a köztársasági elnök előtt van.
Hozzátette: a törvény rövidebb lett, az alapkérdéseket szabályozza, a részletszabályokat a készülő miniszteri rendelet tartalmazza majd, amelyet ezen a héten hirdetnek ki. A rendelet március 1-jén lép hatályba, míg a kockázati biztosítékokra vonatkozó részt március 11-től kell alkalmazni.
Tállai András szólt arról, hogy a legfrissebb adatok szerint eddig több mint 30 ezer ügyfél regisztrált a rendszerben és 704 ezer esetben kértek ekáer-számot.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer célja a jogkövető piaci szereplők helyzetbe hozása, tevékenységük elismerése, az átláthatóság biztosítása, az áfacsalás teljes kiszorítása az országból.
Ezt a célt a piac szereplői is támogatják, már a próbaüzemben érezhetők pozitív változások, például a magyar áruk szállítása átlátható, eredetük bizonyítható. Közgazdasági elemzések szerint a rendszer teljes üzemelésével, a szankcionálás révén várhatóan elkerülik Magyarországot az adót kijátszó vállalkozások - tette hozzá.
Tállai András kiemelte, hogy az ekáer miniszteri rendeletbe sok könnyítés kerül, például a súly és értékhatárra vonatkozóan, illetve egyes tevékenységek kikerülnek a rendszer hatálya alól, például mentességet, egyszerű bejelentési módot nemcsak tevékenység, hanem árbevétel alapján is lehet kérni.
Ha a gyakorlat újabb módosításokat kíván meg, ebben a kormány, a minisztérium partner lesz annak érdekében, hogy a rendszer jól működjön, és elérje a jogkövető adózók megerősítését, az áfacsalók kiszűrését - mondta az államtitkár.
Kérdésre válaszolva Tállai András közölte: a rendszerből kikerülnek a más törvények által szabályozott termékek, például a jövedéki termékek, a vámfelügyelet alatt álló termékek, a veszélyes hulladékok és fémek, a gyógyszerek, a postai küldemények. Egyszerűsített bejelentést kérhetnek az éves 300 milliárd forint éves árbevételű, köztartozás mentes cégek.
Kitért arra is, hogy az idénre várt 150 milliárd forint többlet áfabevétel egyharmadát, mintegy 60 milliárd forintot az ekáer rendszer működéséből remélik.
Ugyancsak újságírói felvetésre az államtitkár kifejtette, hogy véleménye szerint a termékek papíron történő utaztatása megszűnik az ekáer rendszer következtében, a szigorú ellenőrzés és a kilátásba helyezett szankció hatására, amely az áru értékének 40 százalékáig terjed.
A letelepedési kötvényre vonatkozó kérdésre válaszolva Tállai András közölte: nem a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozó törvény szabályozza ezt a témát. Hozzátette: a kérdést fel lehet vetni a gazdasági bizottságnak, hogy szükségesnek látnak-e változtatást. "Ha a gazdasági bizottsággal megtörténik a konzultáció, visszatérhetünk erre a kérdésre" - mondta.
Elmondta, hogy a letelepedési kötvény értékesítéséből származó bevétel meghaladja a 150 milliárd forintot, ez az államnak pozitív, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az értékesítésnek jelentős költsége van.
(forrás: MTI)
Hozzászólások