Tovább lassul az építőipari termelés növekedése a szakértők szerint
Az építőipari termelés növekedésének további lassulására számítanak az MTI által megkérdezett szakértők, akik szerint erre mutat az új szerződések volumenének hónapok óta tartó csökkenése.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfői jelentése szerint a decemberi megtorpanás után januárban ismét nőtt az építőipar teljesítménye. Az épületek építése 6,7 százalékkal, az egyéb építményeké 10,1 százalékkal nőtt, így az építőipari termelés volumene 8,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az új megrendelések volumene és a rendelésállománya is markánsan csökken. A szakértő ezért rövid távon visszaesést sem tart kizártnak, középtávon pedig az építőipari termelés tavalyinál lassabb növekedésére számít.
Az elemző rámutatott: 2012-ig éveken át csökkent az építőipari kibocsátás, az ágazatot az állami beruházások "húzták ki a gödörből". A nagy infrastrukturális fejlesztések felpörgették az építőipart, különösen 2014-ben, de ez a hatás folyamatosan csökkenni fog - mondta.
Balatoni András hangsúlyozta: fontos kérdés, hogyan alakulnak majd a lakossági ingatlanberuházások. Kiemelte, hogy ezen a téren vannak kedvező jelek, a háztartások bizalma magas, és a statisztikák szerint nő azok aránya, akik ház- vagy lakásfelújítást, illetve vásárlást terveznek.
Az elemző szerint a lakossági beruházások, illetve az ingatlanpiac fogja "húzni" az ágatatot az idei év második felében és 2016-ban. Olyan erős növekedésre nem lehet számítani, mint tavaly, de hosszabb távon a növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabb lesz - összegezte.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szintén úgy látja, hogy az út- és vasútépítések a tavalyinál visszafogottabban hajtják majd az ágazatot.
Az épületeknél bekövetkezett átlag alatti növekedés, valamint az új szerződések volumenének csökkenése arra utal, hogy a lakásépítések és más épületek építése terén még nincs komolyabb élénkülés - közölte. Kitért arra, hogy a fővárosban van némi javulás, az évek óta elmaradó lakásépítések kezdenek megjelenni, de összességében látványos, az egész szektort élénkítő volumenről még nincs szó.
Az elemző az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte, a januári adat kedvező, mert azt mutatja, hogy élénkülés következett be januárban, ami arra utal, hogy az ágazatban a múlt év végi megtorpanáshoz képest valamivel jobb a helyzet.
Ugyanakkor Németh Dávid is lassulást vár a szektorban, mert a jövőbeni teljesítményt meghatározó új szerződések volumene, valamint a szerződésállomány is csökkenést mutat.
Németh Dávid szerint az idén 5-6 százalékos növekedés várható az építőiparban, a tavalyi 14,2 százalékos bővülés után.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke szintén kiemelte, hogy négy-öt hónapja folyamatosan csökken a megkötött új szerződések volumene, ezért januárban a teljes szerződésállomány volumene 20,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A szakember szerint ahhoz, hogy mintegy 2000 milliárd forintos építés-szerelési munkát az idén is el tudjon végezni az építőipar, szükség lenne a részben uniós forrásokból finanszírozandó közmegrendelések felgyorsítására, valamint arra, hogy a lakosság a múlt évihez képest lényegesen nagyobb aktivitással legyen jelen a lakásépítések és lakásfelújítások piacán.
Koji László szerint a szerződésállomány volumenének csökkenése a közmegrendelések visszafogottságát mutatja.
A jelenlegi adatokból kiindulva az ÉVOSZ ebben az évben jó esetben az építőipari termelés volumenének 5 százalékos növekedésére számít - közölte a szervezet alelnöke.
MTI
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfői jelentése szerint a decemberi megtorpanás után januárban ismét nőtt az építőipar teljesítménye. Az épületek építése 6,7 százalékkal, az egyéb építményeké 10,1 százalékkal nőtt, így az építőipari termelés volumene 8,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az új megrendelések volumene és a rendelésállománya is markánsan csökken. A szakértő ezért rövid távon visszaesést sem tart kizártnak, középtávon pedig az építőipari termelés tavalyinál lassabb növekedésére számít.
Az elemző rámutatott: 2012-ig éveken át csökkent az építőipari kibocsátás, az ágazatot az állami beruházások "húzták ki a gödörből". A nagy infrastrukturális fejlesztések felpörgették az építőipart, különösen 2014-ben, de ez a hatás folyamatosan csökkenni fog - mondta.
Balatoni András hangsúlyozta: fontos kérdés, hogyan alakulnak majd a lakossági ingatlanberuházások. Kiemelte, hogy ezen a téren vannak kedvező jelek, a háztartások bizalma magas, és a statisztikák szerint nő azok aránya, akik ház- vagy lakásfelújítást, illetve vásárlást terveznek.
Az elemző szerint a lakossági beruházások, illetve az ingatlanpiac fogja "húzni" az ágatatot az idei év második felében és 2016-ban. Olyan erős növekedésre nem lehet számítani, mint tavaly, de hosszabb távon a növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabb lesz - összegezte.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szintén úgy látja, hogy az út- és vasútépítések a tavalyinál visszafogottabban hajtják majd az ágazatot.
Az épületeknél bekövetkezett átlag alatti növekedés, valamint az új szerződések volumenének csökkenése arra utal, hogy a lakásépítések és más épületek építése terén még nincs komolyabb élénkülés - közölte. Kitért arra, hogy a fővárosban van némi javulás, az évek óta elmaradó lakásépítések kezdenek megjelenni, de összességében látványos, az egész szektort élénkítő volumenről még nincs szó.
Az elemző az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte, a januári adat kedvező, mert azt mutatja, hogy élénkülés következett be januárban, ami arra utal, hogy az ágazatban a múlt év végi megtorpanáshoz képest valamivel jobb a helyzet.
Ugyanakkor Németh Dávid is lassulást vár a szektorban, mert a jövőbeni teljesítményt meghatározó új szerződések volumene, valamint a szerződésállomány is csökkenést mutat.
Németh Dávid szerint az idén 5-6 százalékos növekedés várható az építőiparban, a tavalyi 14,2 százalékos bővülés után.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke szintén kiemelte, hogy négy-öt hónapja folyamatosan csökken a megkötött új szerződések volumene, ezért januárban a teljes szerződésállomány volumene 20,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A szakember szerint ahhoz, hogy mintegy 2000 milliárd forintos építés-szerelési munkát az idén is el tudjon végezni az építőipar, szükség lenne a részben uniós forrásokból finanszírozandó közmegrendelések felgyorsítására, valamint arra, hogy a lakosság a múlt évihez képest lényegesen nagyobb aktivitással legyen jelen a lakásépítések és lakásfelújítások piacán.
Koji László szerint a szerződésállomány volumenének csökkenése a közmegrendelések visszafogottságát mutatja.
A jelenlegi adatokból kiindulva az ÉVOSZ ebben az évben jó esetben az építőipari termelés volumenének 5 százalékos növekedésére számít - közölte a szervezet alelnöke.
MTI
Hozzászólások