Az aszályról beszélget vendégeivel podcastjában Áder János

Az aszályról beszélget az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársaival, Horváth Ákossal, a siófoki obszervatórium vezetőjével és Lakatos Mónika éghajlat szakértővel Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely már a legnépszerűbb videomegosztó oldalon is megtekinthető.Áder János hangsúlyozta: az év első felében az ilyenkor szokásos csapadéknak csak a fele esett Magyarországon, ráadásul nyár végére a talaj felső 80-100 centiméteres rétege is teljesen kiszáradt. Az aszály súlyosságát érzékeltetve kiemelte: az ország középső részén volt olyan terület, ahol egy hónap alatt egy milliméter eső sem esett.
    

Lakatos Mónika is rendkívülinek minősítette az aszályt.

Azt mondta: az első félév 1901-től a legszárazabb volt Magyarországon, májusban már nem volt olyan terület az országban, ahol elérte volna a szokásos mértéket a lehullott csapadékmennyiség. Horváth Ákos az aszály okai közt beszélt az átlagnál melegebb hőmérsékletről, amely miatt kevesebb felhő képződött, az óceán áramlatainak köszönhető cirkuláció változásról, amely gyengébb ciklonokat és még szárazabb levegőt eredményezett, valamint az óceánok felszínének lehűléséről, ami miatt kevesebb a kipárolgás és egyben az Európába eljutni képes nedvesség.
    

A volt köztársasági elnök a csapadékképződés elmaradása mellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a talaj kiszáradása miatt a növények sem tudnak elegendő vizet párologtatni és a lokális vízpótlás is elmarad. Lakatos Mónika megjegyezte: a Kárpát-medencében a csapadékmegoszlás változékony, előfordulhat, hogy egy adott helyen a szokásos mennyiség háromszorosa hullik, de az is, hogy csak a harmada.
    

Aszály is előfordul időről időre - például 1918-ban, 1935-ben, 1950-ben volt súlyos tartós szárazság - de elmondható, hogy míg a múlt század első felében átlagosan minden tizedik évben volt komoly aszály, most viszont már minden hatodik évben erre számíthatunk. Az aszályhajlam az éghajlatváltozás velejárójaként növekszik Magyarországon - hangsúlyozta az éghajlatszakértő.
   

Áder János arra is rámutatott: a szárazság annyira kiszárítja és megkeményíti a talajt, hogy a lehulló csapadékot nem tudja könnyen befogadni. Horváth Ákos szerint ez azért veszélyes, mert a nagy melegben hevesebb zivatarok alakulnak ki és a koncentráltan lehulló nagy mennyiségű csapadék nem szivárog be a talajba, hanem elfolyik, időnként villámárvizet is kialakítva.
    

Az európai aszályt okozó a hatások állnak amögött is, hogy Kínában és az Egyesült Államok kukoricatermő vidékének egy részén nagy a szárazság - magyarázta a volt államfő felvetésére Horváth Ákos. Lakatos Mónika jelezte: az idei nyár Magyarországon rekordmeleg volt, 22,48 Celsius-fok volt a nyári középhőmérséklet, ami két fokkal haladta meg a sokéves átlagot. Megjegyezte: a tíz legmelegebb nyár közül nyolc az ezredforduló után következett be és látszik az is, hogy bár a lehulló csapadék mértéke a vizsgált 122 év során éves összesítésben nem nagyon változott, viszont mintegy két héttel csökkent a csapadékos napok száma. Ebből az következik, hogy egyre intenzívebbek az esőzések - tette hozzá.
    

A beszélgetés végén a megváltozott klímaviszonyokhoz való alkalmazkodás fontosságáról szólva Lakatos Mónika hangsúlyozta: Magyarországnak van egy éghajlatváltozási stratégiája, amely mellé cselekvési tervet kell tenni. A meteorológiai szolgálatnál a hőhullámok, a heves csapadék és a nagy szél mellett a tavaszi fagyokra is elkezdték kidolgozni a korai veszélyjelzést, továbbá az egészségügyben és a mezőgazdaságban is történtek már lépések.
    

Horváth Ákos az otthoni környezet zöldebb kialakítására adott ötleteket, Áder János pedig azt mondta: a leeső csapadékból a lehető legtöbbet meg kell tartani és arra kell törekedni, hogy minél több vizünk maradjon.


(Forrás: MTI)