A helyettesek éve volt az idei Romániában

Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Romániában az ideiglenesen beugró helyettesek kaptak főszerepet 2016-ban a nagypolitika színpadán: az ország ügyeit átmenetileg intéző szakértői kormány miniszterelnöke, a függetlenségéhez kétségbeesetten ragaszkodó Dacian Ciolos az év végére azzal szembesült, hogy a pártpolitikusok helyett tőle várják a jobboldali választók mozgósítását, de a baloldal történelmi léptékű választási győzelmének kovácsa, Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök is helyetteseket volt kénytelen kormányfőnek javasolni, büntetett előélete miatt ugyanis nem kérhette magának a posztot. Románia a frissen beiktatott szakértői kormánnyal kezdte, és gyakorlatilag kormány nélkül zárta az idei évet, tekintettel arra, hogy a Ciolos-kabinetnek már csak ügyvivői jogköre maradt a december 11-i parlamenti választások hivatalos végeredményének, a Szociáldemokrata Párt (PSD) több mint 45 százalékos győzelmének kihirdetése után. A PSD sosem aratott még egymaga ilyen arányú győzelmet, de ehhez a sikerhez a jobboldal tehetetlenségére, vezetői válságára, és csalódott választóinak távolmaradására is szükség volt.

Maga a szakértői kormány is egy "helyettes" volt, amelyet a - bukaresti parlamentet eddig is uraló - balliberális parlamenti többség tolt maga elé a kulcsfontosságú 2016-os választási évben. E tekintetben a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a párt éléről államfővé választott Klaus Iohannis már 2015 novemberében gyanút foghatott volna, amikor - a Ponta-kormány bukása után - a PSD szerényen háttérbe vonult, és készségesen megszavazta, hogy a választásokig hátralévő évben egy független, szakpolitikusokból álló kormány vezesse az országot.

A szakértői kabinet csak arra kellett a PSD-nek, hogy a politikusokkal szembeni ellenszenvet másra terelje, és az országot "a brüsszeli parancsokat kiszolgáló idegenektől" megszabadító ellenzéki erőként léphessen fel a választásokon. Valójában inkább a Ciolos-kormány volt ellenzékben 2016-ban, hiszen a parlamentben továbbra is a baloldalnak volt többsége, amellyel a kabinetnek folyamatos vitái voltak.

Miután a népharag által elsöpört szociáldemokrata Ponta-kormánytól Ciolosék négy százalékpontos áfa-csökkentést és egy majdnem háromszázalékos hiánnyal megtervezett költségvetést örököltek, a 2016-os választási évben a PSD futószalagon gyártotta a további adócsökkentésekről, bér- és nyugdíjemelésekről rendelkező törvénytervezeteket, majd amikor a kormány - a költségvetési fedezet hiányára hivatkozva - megtámadta azokat az alkotmánybíróságon, Dragneáék a nép ellenségeként mutogattak a szakértői kormányra, amely "nem akarja, hogy a románok jobban éljenek".

Közben a másik oldalon a PNL politikusainak nem tűnt fel, hogy Iohannis a - választásoktól egyébként távol maradó - fiatalok és külföldi vendégmunkások PSD-ellenes voksaival nyerte meg az elnökválasztást 2014-ben: vélhetően azt hitték, hogy csak türelmesen ki kell várniuk, amíg a parlamenti voksoláson hasonló arányú győzelmet aratnak. Az sem hatott ébresztőként számukra, hogy már a nyári helyhatósági választásokon is alulmaradtak a PSD-vel szemben, és feltehetően azt sem látták előre, hogy az internet-generáció lázadói által alapított, a korrupt politikusok ellen kampányoló Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem a baloldalról, hanem a PNL-től szippantja el a választókat.

A PNL-t államfővé választása után Iohannis addigi szóvivőjére, Alina Gorghiura bízta, de a választási eredmények - az önkormányzatin begyűjtött 30, és a parlamenti voksoláson szerzett 20 százalék - elég egyértelművé tette, hogy Gorghiu-asszony nem volt jó helyettes. Az államfőtől kölcsönzött korrupcióellenes szlogen is inkább púpnak, mintsem segítségnek bizonyult a PNL számára: nehéz véráldozatokkal sikerült ugyan valamelyest megtisztítaniuk parlamenti jelöltlistáikat a bűnvádi eljárás alá vont politikusoktól, de a pártban nem igazán maradt olyan karizmatikus személyiség, aki mögé felsorakozhattak volna a választásokon.

Bár az év első felében a PNL is igyekezett "ellenzéki" pártként bírálva a kormányt hasznot húzni abból, hogy a szakértői kormányért nem kell politikai felelősséget vállalnia, nyáron a vezetői válsággal küzdő jobbközép alakulat mégis úgy döntött, inkább "kikölcsönzi" Dacian Ciolos népszerűségét a parlamenti választásokra. Az államfő hathatós segítségével rávették Ciolost arra, hogy a jobboldali pártok (PNL és USR) közös miniszterelnök-jelöltje legyen, de - a jelek szerint - nem sokra mentek vele, mert Ciolos görcsösen ragaszkodott függetlensége látszatához, és csak ímmel-ámmal vett részt a választási kampányban.

A december 11-i parlamenti választásokon a fegyelmezett választói táborral rendelkező, jól szervezett PSD-nek mindössze arra kellett vigyáznia, hogy ne idegesítse fel semmivel azokat, akik általában nem szoktak szavazni. Az alacsony részvétel mellett besöpört 45 százalékos győzelem örömét csak az árnyékolta be számukra, hogy Liviu Dragnea pártelnökből - priusza miatt - nem lehetett kormányfő. Így neki is olyan megbízható helyettes után kellett néznie, aki - a kormánypalotában megerősödve - nem fogja majd kitúrni őt a pártelnöki székből.

Leghűségesebb munkatársát, Sevil Shhaidehet volt regionális fejlesztési minisztert nem sikerült elfogadtatnia Iohannisszal, így csak második nekifutásra, a 43 éves bánsági karrierpolitikus, Sorin Grindeanu számára sikerült kormányalakítási megbízást kierőszakolnia az államfőtől. A most hűséges pártkatonának mutatkozó Grindeanu bizonyára nagyobb veszélyt jelenthet Dragnea székére az idegenellenes szólamokhoz szokott PSD-ben, mint egy muzulmán vallású nő, így elképzelhető, hogy a mostani helyettes a tervezettnél fontosabb szerepet játszik majd, és jövőre már meghatározó személyisége lesz a román nagypolitikának.

(Forrás: MTI)