A hetente három új templomot építő ország
Románia igen költséges szenvedélye a templomépítés.
Minden hónapban átlagosan tíz új helyen lehet istentiszteletet tartani, miközben épül közben egy új, nagy székesegyházak is épülnek. Bukarest belvárosában is hamarosan elkészül egy. ha elkészül, Dél-Kelet-Európában ez lesz a legmagasabb egyházi épület, 125 méter magas tornya pedig a volt diktátor egykori palotájánál is magasabbra fog nyúlni.
Románia északi felén átutazva Suceavától Máramarosig az utazó elámul a templomépítkezések és új és régi templomok láttán. Templomok színes kavalkádja fogadja a látogatókat: van kicsi és nagy, középkori és vadonatúj, fa és bádogtetős, egyszínű és festett.
1989, a forradalom óta az ortodox egyház szerepe és hatalma nagymértékben megerősödött. Ceausescu bukása után az egyház ezt a lehetőséget messze menőkig ki is használta. A lakosság közel 90%-a ortodox. (A fennmaradó 10%-ba tartoznak a nem ortodox hitű kisebbségek, így a magyarok is.) Románia kétségtelenül spirituális ország, erős vallási szokásokkal, az emberek életében fontos szereppel.
Többeket aggasztanak a kiadások, mivel Románia Európa egyik legszegényebb országa, a templomok építése és felújítása pedig közpénzből folyik. Az építkezések kritikusai azonban a finanszírozás miatt aggódnak. Ugyanis a legtöbb pénzt a pénzügyi bajba jutott állam adja, mégpedig évente több millió euró értékű lejt.
Szintén állami forrásból kapják fizetésüket a papok több mint 100 millió euró értékben. A papok a gyülekezettől is kapnak pénzt. Pontosan azonban nem lehet tudni, hogy évente mennyi pénz megy közpénzből az ortodox egyház számára.
Az ellenzők törvénymódosítást sürgetnek az egyház finanszírozása ügyében. Szerintük az állam és az egyház túlságosan összefonódik. A politikusok pénzt adnak az egyházban, amely cserébe támogatja őket a választási kampány során. A templomokat építő illetve a felújítást végző építőipari cégek tulajdonosai gyakran a politikusokhoz közelálló személyek. Így a pénzek körforgása figyelhető meg.
Az ortodox egyház ilyen mértékű megerősödése a Ceausescu rendszer egyházakat büntető rendszerében keresendő. Történelmi egyházi épületeket semmisítettek akkor meg és az ortodox papság pedig együttműködött a rendszerrel a puszta túlélés érdekében. Az embereket akkor erőszakkal fordították el az egyháztól, így a jelenlegi egyfajta visszarendező folyamat. A szocialista rendszer mindent elvett az egyházaktól, most az állam kompenzál.
Felmerül a kérdés, hogyha az új templomokra költött pénzt a rászorulóknak adták volna, fedezte volna-e szükségleteiket. A papok többsége úgy válaszol, hogy az új templomok építése elengedhetetlen.
A fiatalok egyházhoz való viszonya eltérő. Főleg a fővárosban sokan nem járnak rendszeresen templomba, és úgy vélik, a pénznek jobb helye lenne máshol. Vidéken más a helyzet. A templom egyúttal közösségépítő is, a közösség központja. Büszkék hagyományaikra, hitükre.
www.bbc.co.uk
Minden hónapban átlagosan tíz új helyen lehet istentiszteletet tartani, miközben épül közben egy új, nagy székesegyházak is épülnek. Bukarest belvárosában is hamarosan elkészül egy. ha elkészül, Dél-Kelet-Európában ez lesz a legmagasabb egyházi épület, 125 méter magas tornya pedig a volt diktátor egykori palotájánál is magasabbra fog nyúlni.Románia északi felén átutazva Suceavától Máramarosig az utazó elámul a templomépítkezések és új és régi templomok láttán. Templomok színes kavalkádja fogadja a látogatókat: van kicsi és nagy, középkori és vadonatúj, fa és bádogtetős, egyszínű és festett.
1989, a forradalom óta az ortodox egyház szerepe és hatalma nagymértékben megerősödött. Ceausescu bukása után az egyház ezt a lehetőséget messze menőkig ki is használta. A lakosság közel 90%-a ortodox. (A fennmaradó 10%-ba tartoznak a nem ortodox hitű kisebbségek, így a magyarok is.) Románia kétségtelenül spirituális ország, erős vallási szokásokkal, az emberek életében fontos szereppel.
Többeket aggasztanak a kiadások, mivel Románia Európa egyik legszegényebb országa, a templomok építése és felújítása pedig közpénzből folyik. Az építkezések kritikusai azonban a finanszírozás miatt aggódnak. Ugyanis a legtöbb pénzt a pénzügyi bajba jutott állam adja, mégpedig évente több millió euró értékű lejt.
Szintén állami forrásból kapják fizetésüket a papok több mint 100 millió euró értékben. A papok a gyülekezettől is kapnak pénzt. Pontosan azonban nem lehet tudni, hogy évente mennyi pénz megy közpénzből az ortodox egyház számára.
Az ellenzők törvénymódosítást sürgetnek az egyház finanszírozása ügyében. Szerintük az állam és az egyház túlságosan összefonódik. A politikusok pénzt adnak az egyházban, amely cserébe támogatja őket a választási kampány során. A templomokat építő illetve a felújítást végző építőipari cégek tulajdonosai gyakran a politikusokhoz közelálló személyek. Így a pénzek körforgása figyelhető meg.Az ortodox egyház ilyen mértékű megerősödése a Ceausescu rendszer egyházakat büntető rendszerében keresendő. Történelmi egyházi épületeket semmisítettek akkor meg és az ortodox papság pedig együttműködött a rendszerrel a puszta túlélés érdekében. Az embereket akkor erőszakkal fordították el az egyháztól, így a jelenlegi egyfajta visszarendező folyamat. A szocialista rendszer mindent elvett az egyházaktól, most az állam kompenzál.
Felmerül a kérdés, hogyha az új templomokra költött pénzt a rászorulóknak adták volna, fedezte volna-e szükségleteiket. A papok többsége úgy válaszol, hogy az új templomok építése elengedhetetlen.
A fiatalok egyházhoz való viszonya eltérő. Főleg a fővárosban sokan nem járnak rendszeresen templomba, és úgy vélik, a pénznek jobb helye lenne máshol. Vidéken más a helyzet. A templom egyúttal közösségépítő is, a közösség központja. Büszkék hagyományaikra, hitükre.
www.bbc.co.uk
Hozzászólások