A legnagyobb EP-frakciók elégtelennek tartják a külföldi EU-állampolgárok jogaira tett brit javaslatot
A hétfői brit sajtóban széles körben idézett, éles hangvételű állásfoglalás - amelyet aláírt Guy Verhofstadt, az EP Brexit-ügyi főtárgyalója is - "elfuseráltnak" nevezi a június végén közzétett brit javaslatcsomagot, és kilátásba helyezi bármiféle olyan megállapodás vétóját, amely a jelenleginél kevésbé kedvezményes elbánásban részesítené a külföldi EU-tagállamok Nagy-Britanniában élő állampolgárait.
Az állásfoglalást kiadó EP-frakciók szerint az Európai Parlament nem fog jóváhagyni olyan megállapodást, amely visszamenőleges hatállyal fosztaná meg a külföldi EU-polgárokat megszerzett jogosultságaiktól. A felhívás szerint a brit kormány javaslatcsomagja jelenlegi formájában nem biztosítaná az uniós polgároknak például a részvételi jogot a brit helyhatósági választásokon, bürokratikus akadályokat emelne megszerzett jogaik további érvényesítése elé, és nem egyértelmű az sem, hogy milyen jogosultságok illetnék meg a brit EU-tagság megszűnése után születendő gyermekeiket.
Verhofstadt a BBC rádió hétfői politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette: a brit kormánynak a külföldi EU-állampolgárok jelenlegi jogosultságait kell a jövőben is garantálnia, ahelyett, hogy "valamiféle új státust találna ki számukra". Az EP Brexit-ügyi tárgyalója arra utalt, hogy a brit kormány június 26-án ismertetett átfogó javaslatcsomagja alapján "letelepedett" státust kapnának azok a külföldi EU-állampolgárok, akik egy később meghatározandó határnapig legalább öt éve folyamatosan Nagy-Britanniában élnek. E jogi státus megalkotásáról a brit parlament hozna külön törvényt. Verhofstadt szerint azonban e javaslat másodosztályú állampolgárokká tenné a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-polgárokat, és a felhívást aláíró EP-frakciók nem is értik, hogy miért kell a jelenlegi jogosultságokat szűkíteni. A volt belga miniszterelnök, az Európai Parlament liberális frakciójának jelenlegi vezetője a BBC-interjúban kijelentette: a Brexit-tárgyalássorozat végén az Európai Parlament "mond majd igent vagy nemet" a brit kilépés feltételeiről szóló megállapodásra, de "már most kijelenthetem, hogy nem fogunk igent mondani, ha a (Nagy-Britanniában élő) európai állampolgárok jogosultságai csorbulnak".
A brit kormány 22 oldalas javaslatcsomagja szerint azokat, akik a később kijelölendő határnapig már öt évet életvitelszerűen eltöltöttek Nagy-Britanniában, a "letelepedett" státus alapján ugyanolyan jogosultságok illetnék meg az egészségügyi ellátásában, az oktatásban, a szociális juttatásokban és a nyugellátásban, mint a brit állampolgárokat. Azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a határnap után érkeznek tartós letelepedés céljából Nagy-Britanniába, szintén maradhatnának legalább átmeneti ideig, és személyes körülményeiktől függően később ők is jogosulttá válhatnak az állandó letelepedésre, de az e csoportba tartozók már nem számíthatnak arra, hogy garantáltan megkapják a letelepült státust és az azzal járó jogosultságokat.
Nagy-Britanniában becslések szerint 3,2 millió külföldi EU-állampolgár, a külföldi uniós országokban 1,2 millió brit állampolgár él.
MTI
Az állásfoglalást kiadó EP-frakciók szerint az Európai Parlament nem fog jóváhagyni olyan megállapodást, amely visszamenőleges hatállyal fosztaná meg a külföldi EU-polgárokat megszerzett jogosultságaiktól. A felhívás szerint a brit kormány javaslatcsomagja jelenlegi formájában nem biztosítaná az uniós polgároknak például a részvételi jogot a brit helyhatósági választásokon, bürokratikus akadályokat emelne megszerzett jogaik további érvényesítése elé, és nem egyértelmű az sem, hogy milyen jogosultságok illetnék meg a brit EU-tagság megszűnése után születendő gyermekeiket.
Verhofstadt a BBC rádió hétfői politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette: a brit kormánynak a külföldi EU-állampolgárok jelenlegi jogosultságait kell a jövőben is garantálnia, ahelyett, hogy "valamiféle új státust találna ki számukra". Az EP Brexit-ügyi tárgyalója arra utalt, hogy a brit kormány június 26-án ismertetett átfogó javaslatcsomagja alapján "letelepedett" státust kapnának azok a külföldi EU-állampolgárok, akik egy később meghatározandó határnapig legalább öt éve folyamatosan Nagy-Britanniában élnek. E jogi státus megalkotásáról a brit parlament hozna külön törvényt. Verhofstadt szerint azonban e javaslat másodosztályú állampolgárokká tenné a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-polgárokat, és a felhívást aláíró EP-frakciók nem is értik, hogy miért kell a jelenlegi jogosultságokat szűkíteni. A volt belga miniszterelnök, az Európai Parlament liberális frakciójának jelenlegi vezetője a BBC-interjúban kijelentette: a Brexit-tárgyalássorozat végén az Európai Parlament "mond majd igent vagy nemet" a brit kilépés feltételeiről szóló megállapodásra, de "már most kijelenthetem, hogy nem fogunk igent mondani, ha a (Nagy-Britanniában élő) európai állampolgárok jogosultságai csorbulnak".
A brit kormány 22 oldalas javaslatcsomagja szerint azokat, akik a később kijelölendő határnapig már öt évet életvitelszerűen eltöltöttek Nagy-Britanniában, a "letelepedett" státus alapján ugyanolyan jogosultságok illetnék meg az egészségügyi ellátásában, az oktatásban, a szociális juttatásokban és a nyugellátásban, mint a brit állampolgárokat. Azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a határnap után érkeznek tartós letelepedés céljából Nagy-Britanniába, szintén maradhatnának legalább átmeneti ideig, és személyes körülményeiktől függően később ők is jogosulttá válhatnak az állandó letelepedésre, de az e csoportba tartozók már nem számíthatnak arra, hogy garantáltan megkapják a letelepült státust és az azzal járó jogosultságokat.
Nagy-Britanniában becslések szerint 3,2 millió külföldi EU-állampolgár, a külföldi uniós országokban 1,2 millió brit állampolgár él.
MTI
Hozzászólások