Brit kormányátalakítás - Az eddigi védelmi miniszter Hague utódja a külügy élén
Philip Hammond eddigi védelmi minisztert nevezte ki külügyminiszterré kedden David Cameron brit miniszterelnök.
Hammond elődje, William Hague előző éjjel jelentette be teljesen váratlanul lemondását, azzal egy időben, hogy Cameron a Konzervatív Párt vezette kormány eddigi legnagyobb átalakításába kezdett.
Hammond személyében a belső kabinet egyik leginkább EU-szkeptikus tagja került a külügyi tárca élére. Philip Hammond nemrégiben, a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: ha nem sikerül érdemben újratárgyalni Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerét, akkor a kormányfő által a brit EU-tagság sorsáról kilátásba helyezett népszavazáson ő arra fog voksolni, hogy Nagy-Britannia távozzon az unióból.
Hammond helyére is egy markánsan EU-szkeptikus politikus került: a kormányfő Michael Fallont, az üzleti ügyek minisztériumának eddigi energiaügyi államtitkárát nevezte ki védelmi miniszterré.
Fallon néhány hete kijelentette a BBC-nek: a kormány azt fogja javasolni, hogy a választók a referendumon nemmel szavazzanak a brit EU-tagság jövőbeni fenntartására vonatkozó kérdésre, ha addig nem sikerül egyezségre jutni Brüsszellel a brit kormány által igényelt reformokról.
David Cameron tavaly jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad a 2015 májusában esedékes parlamenti választások után, Nagy-Britanniában 2017-ig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal. A brit választók ennek eredménye alapján döntenének arról, hogy az EU-n belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
A London által tervezett tárgyalások egyik központi eleme az Európai Unión belüli munkaerőmozgás szigorításának igénye. A brit kormány egyebek mellett olyan szabályozási rendszert szeretne, amely addig nem tenné lehetővé az új EU-tagállamokból érkezők korlátozás nélküli munkavállalását más uniós országokban, amíg az újonnan felvett tagországokban az egy főre jutó átlagjövedelem el nem ér egy bizonyos szintet.
A brit sajtó által minap megszellőztetett - hivatalosan meg nem erősített - elképzelések szerint a brit kormány ezt visszamenőlegesen, tehát az EU-ba már felvett közép- és kelet-európai tagországokra is érvényesítené.
A keddi brit kormányátalakítás során más, alacsonyabb kabinetposztokra is EU-szkeptikusként ismert politikusok kerültek.
Az ellenzéki Munkáspárt keddi nyilatkozata szerint Cameron "lemészárolta a mérsékelteket" a kabinet átszervezésével, és a kinevezések a kormányzati politika "markáns jobbratolódását" valószínűsítik.
A kormányátalakítás legnagyobb meglepetése William Hague távozása a külügy éléről. Az már a hétvégén nyilvánosságra került, hogy Cameron a héten átalakításokat hajt végre kormányában, de ilyen horderejű személycseréről nem szivárogtak ki értesülések.
Hague a Konzervatív Párt 2010-ben aratott választási győzelme óta állt a brit külügyminisztérium élén, és 1989 óta alsóházi képviselő. A volt külügyminiszter jóval kevésbé EU-szkeptikus politikai irányvonalat képviselt, mint utódja, Philip Hammond.
Hague-nél is jóval inkább EU-párti álláspontot vallott a mostani brit kormányátalakítás másik "nehézsúlyú" érintettje, a 74 esztendős Ken Clarke, aki maga jelentette be távozását.
Clarke 2012 óta tárca nélküli miniszterként szolgált a kabinetben, de a korábbi konzervatív kormányokban betöltötte az oktatási, az egészségügyi, az igazságügyi, valamint a belügy- és pénzügyminiszteri tisztségeket is. Az alsóháznak 1970 óta tagja, és már 1972-ben, Edward Heath kormányában államtitkári megbízatást kapott.
Ken Clarke háromszor indult a Konzervatív Párt vezetőjének és miniszterelnök-jelöltjének tisztségéért, mindhárom alkalommal eredménytelenül.
Clarke messze a leginkább EU-párti tagja a tory felső vezetésnek, és egyöntetű vélemények szerint ezért nem választották soha a párt első emberének.
Távozását bejelentő, Cameronhoz intézett levelében is alig burkoltan bírálta a kormányfő és a Konzervatív Párt EU-politikáját, közölve: szilárdabban hisz Nagy-Britannia EU-tagságában, mint bármikor, és a miniszterelnök által a brit EU-tagság sorsáról meghirdetett népszavazás kampányában "vehemensen" küzdeni fog Nagy-Britannia bennmaradásáért az unióban.
MTI
Hammond elődje, William Hague előző éjjel jelentette be teljesen váratlanul lemondását, azzal egy időben, hogy Cameron a Konzervatív Párt vezette kormány eddigi legnagyobb átalakításába kezdett.Hammond személyében a belső kabinet egyik leginkább EU-szkeptikus tagja került a külügyi tárca élére. Philip Hammond nemrégiben, a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: ha nem sikerül érdemben újratárgyalni Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerét, akkor a kormányfő által a brit EU-tagság sorsáról kilátásba helyezett népszavazáson ő arra fog voksolni, hogy Nagy-Britannia távozzon az unióból.
Hammond helyére is egy markánsan EU-szkeptikus politikus került: a kormányfő Michael Fallont, az üzleti ügyek minisztériumának eddigi energiaügyi államtitkárát nevezte ki védelmi miniszterré.
Fallon néhány hete kijelentette a BBC-nek: a kormány azt fogja javasolni, hogy a választók a referendumon nemmel szavazzanak a brit EU-tagság jövőbeni fenntartására vonatkozó kérdésre, ha addig nem sikerül egyezségre jutni Brüsszellel a brit kormány által igényelt reformokról.
David Cameron tavaly jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad a 2015 májusában esedékes parlamenti választások után, Nagy-Britanniában 2017-ig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal. A brit választók ennek eredménye alapján döntenének arról, hogy az EU-n belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
A London által tervezett tárgyalások egyik központi eleme az Európai Unión belüli munkaerőmozgás szigorításának igénye. A brit kormány egyebek mellett olyan szabályozási rendszert szeretne, amely addig nem tenné lehetővé az új EU-tagállamokból érkezők korlátozás nélküli munkavállalását más uniós országokban, amíg az újonnan felvett tagországokban az egy főre jutó átlagjövedelem el nem ér egy bizonyos szintet.
A brit sajtó által minap megszellőztetett - hivatalosan meg nem erősített - elképzelések szerint a brit kormány ezt visszamenőlegesen, tehát az EU-ba már felvett közép- és kelet-európai tagországokra is érvényesítené.
A keddi brit kormányátalakítás során más, alacsonyabb kabinetposztokra is EU-szkeptikusként ismert politikusok kerültek.
Az ellenzéki Munkáspárt keddi nyilatkozata szerint Cameron "lemészárolta a mérsékelteket" a kabinet átszervezésével, és a kinevezések a kormányzati politika "markáns jobbratolódását" valószínűsítik.
A kormányátalakítás legnagyobb meglepetése William Hague távozása a külügy éléről. Az már a hétvégén nyilvánosságra került, hogy Cameron a héten átalakításokat hajt végre kormányában, de ilyen horderejű személycseréről nem szivárogtak ki értesülések.
Hague a Konzervatív Párt 2010-ben aratott választási győzelme óta állt a brit külügyminisztérium élén, és 1989 óta alsóházi képviselő. A volt külügyminiszter jóval kevésbé EU-szkeptikus politikai irányvonalat képviselt, mint utódja, Philip Hammond.
Hague-nél is jóval inkább EU-párti álláspontot vallott a mostani brit kormányátalakítás másik "nehézsúlyú" érintettje, a 74 esztendős Ken Clarke, aki maga jelentette be távozását.
Clarke 2012 óta tárca nélküli miniszterként szolgált a kabinetben, de a korábbi konzervatív kormányokban betöltötte az oktatási, az egészségügyi, az igazságügyi, valamint a belügy- és pénzügyminiszteri tisztségeket is. Az alsóháznak 1970 óta tagja, és már 1972-ben, Edward Heath kormányában államtitkári megbízatást kapott.
Ken Clarke háromszor indult a Konzervatív Párt vezetőjének és miniszterelnök-jelöltjének tisztségéért, mindhárom alkalommal eredménytelenül.
Clarke messze a leginkább EU-párti tagja a tory felső vezetésnek, és egyöntetű vélemények szerint ezért nem választották soha a párt első emberének.
Távozását bejelentő, Cameronhoz intézett levelében is alig burkoltan bírálta a kormányfő és a Konzervatív Párt EU-politikáját, közölve: szilárdabban hisz Nagy-Britannia EU-tagságában, mint bármikor, és a miniszterelnök által a brit EU-tagság sorsáról meghirdetett népszavazás kampányában "vehemensen" küzdeni fog Nagy-Britannia bennmaradásáért az unióban.
MTI
Hozzászólások