Cameron: "el fogom érni az EU-bevándorlási szabályok módosítását"
Teljesen át kell alakítani az Európai Unión belüli munkaerő-áramlás szabályait, mivel Nagy-Britannia nem tud megbirkózni az uniós társállamokból érkező bevándorlók számával - mondta szerdán a brit miniszterelnök.
David Cameron a kormányzó Konzervatív Párt Birminghamben rendezett éves kongresszusának zárónapján felszólalva kijelentette: az EU-bevándorlás olyan szintet ért el, amely már meghaladja a helyi közösségek és a brit munkapiac teherviselő képességét. Ennek változnia kell, és ez a kérdés lesz a brit-EU viszonyrendszer London által igényelt újratárgyalásának központi eleme - mondta Cameron.
"Elmegyek Brüsszelbe, a szabad munkaerőmozgás ügyében el fogom érni, amire Nagy-Britanniának szüksége van, és nem fogadok el nemleges választ" - fogalmazott a brit miniszterelnök.
Megerősítette: a brit EU-tagságról általa megígért, 2017-ben esedékes népszavazáson a brit választók a Brüsszellel elért tárgyalási eredmények alapján eldönthetik, hogy hazájukat az Európai Unióban, vagy azon kívül szeretnék-e látni.
Cameron már a tory kongresszus nyitánya előtt, a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában is kijelentette, hogy a brit kormány megítélése szerint nem lehet korlátlan jognak tekinteni az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlást. A brit miniszterelnök szerint meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a régi tagállamok csak akkor engedhessenek be munkavállalókat az EU-hoz újonnan csatlakozó országokból, ha azok gazdasági fejlettsége az övékéhez hasonló szintet ér el.
Ezt a véleményét kabinetjének más tagjai is osztják.
A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap által a tory kongresszussal párhuzamosan rendezett politikai vitafórumon George Osborne brit pénzügyminiszter kijelentette: az EU alapítói lefektették ugyan a szabad mozgás alapelvét, de nyilvánvalóan nem számítottak arra, hogy az uniónak egyszer olyan tagországai is lesznek, amelyeknek hazai összterméke (GDP) nagyon nagy mértékben eltér a többiekétől, és ez rendkívüli mértékű népvándorlást okoz. Osborne szerint ezért felmerül az EU-bővítés szüneteltetésének lehetősége is.
A The Times szerdai beszámolójában név nélkül idéz egy másik kabinettagot, aki részt vett a lap rendezvényén, és szintén javasolta a bevándorlás korlátozását azokból az EU-társállamokból, amelyeknek fejenkénti GDP-értéke jelentősen elmarad a többiekétől.
A The Times értékelése szerint ez gyakorlatilag "lezárná a határokat a kelet-európaiak előtt".
A Konzervatív Párt birminghami kongresszusának szerdai zárónapján Philip Hammond brit külügyminiszter is éles bírálatokkal illette az Európai Unió jelenlegi működését. Hammond, aki Cameron előtt szólalt fel, kijelentette: vele együtt "britek millió szemlélik döbbenettel", ahogy az EU az egykori Közös Piacból - amelyhez Nagy-Britannia eredetileg csatlakozott - "szuperállami szerepre törekvő" intézménnyé alakul, mind szorosabb integrációt erőltetve, és magához "szippantva" olyan döntési jogköröket, amelyeknek a nemzetállamoknál lenne a megfelelő helyük.
Hammond szerint nem ez a módja az együttműködő nemzetállamok alkotta dinamikus, versenyképes Európa megteremtésének.
A cél az, hogy a döntési hatáskörök Brüsszeltől a nemzetállamok felé áramoljanak, és nem fordítva - tette hozzá a brit külügyminiszter.
MTI
David Cameron a kormányzó Konzervatív Párt Birminghamben rendezett éves kongresszusának zárónapján felszólalva kijelentette: az EU-bevándorlás olyan szintet ért el, amely már meghaladja a helyi közösségek és a brit munkapiac teherviselő képességét. Ennek változnia kell, és ez a kérdés lesz a brit-EU viszonyrendszer London által igényelt újratárgyalásának központi eleme - mondta Cameron."Elmegyek Brüsszelbe, a szabad munkaerőmozgás ügyében el fogom érni, amire Nagy-Britanniának szüksége van, és nem fogadok el nemleges választ" - fogalmazott a brit miniszterelnök.
Megerősítette: a brit EU-tagságról általa megígért, 2017-ben esedékes népszavazáson a brit választók a Brüsszellel elért tárgyalási eredmények alapján eldönthetik, hogy hazájukat az Európai Unióban, vagy azon kívül szeretnék-e látni.
Cameron már a tory kongresszus nyitánya előtt, a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában is kijelentette, hogy a brit kormány megítélése szerint nem lehet korlátlan jognak tekinteni az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlást. A brit miniszterelnök szerint meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a régi tagállamok csak akkor engedhessenek be munkavállalókat az EU-hoz újonnan csatlakozó országokból, ha azok gazdasági fejlettsége az övékéhez hasonló szintet ér el.
Ezt a véleményét kabinetjének más tagjai is osztják.
A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap által a tory kongresszussal párhuzamosan rendezett politikai vitafórumon George Osborne brit pénzügyminiszter kijelentette: az EU alapítói lefektették ugyan a szabad mozgás alapelvét, de nyilvánvalóan nem számítottak arra, hogy az uniónak egyszer olyan tagországai is lesznek, amelyeknek hazai összterméke (GDP) nagyon nagy mértékben eltér a többiekétől, és ez rendkívüli mértékű népvándorlást okoz. Osborne szerint ezért felmerül az EU-bővítés szüneteltetésének lehetősége is.
A The Times szerdai beszámolójában név nélkül idéz egy másik kabinettagot, aki részt vett a lap rendezvényén, és szintén javasolta a bevándorlás korlátozását azokból az EU-társállamokból, amelyeknek fejenkénti GDP-értéke jelentősen elmarad a többiekétől.
A The Times értékelése szerint ez gyakorlatilag "lezárná a határokat a kelet-európaiak előtt".
A Konzervatív Párt birminghami kongresszusának szerdai zárónapján Philip Hammond brit külügyminiszter is éles bírálatokkal illette az Európai Unió jelenlegi működését. Hammond, aki Cameron előtt szólalt fel, kijelentette: vele együtt "britek millió szemlélik döbbenettel", ahogy az EU az egykori Közös Piacból - amelyhez Nagy-Britannia eredetileg csatlakozott - "szuperállami szerepre törekvő" intézménnyé alakul, mind szorosabb integrációt erőltetve, és magához "szippantva" olyan döntési jogköröket, amelyeknek a nemzetállamoknál lenne a megfelelő helyük.
Hammond szerint nem ez a módja az együttműködő nemzetállamok alkotta dinamikus, versenyképes Európa megteremtésének.
A cél az, hogy a döntési hatáskörök Brüsszeltől a nemzetállamok felé áramoljanak, és nem fordítva - tette hozzá a brit külügyminiszter.
MTI
Hozzászólások