Hétköznapibbá vált a királyi nevelés
Katalin és Vilmos lazább szülő, mint az elődjeik voltak.Nagy öröm érte a brit királyi családot a hét elején, amikor világra jött az újabb hercegi baba, aki Katalin és Vilmos harmadik gyermeke. Habár fiúval gyarapodott a család, Charlotte hercegnő, Katalin és Vilmos második gyermeke, mégis megtarthatja az öröklési sorrendben elfoglalt helyét, mert néhány éve már nem a biológia nem határozza meg, hogy ki örökli a brit trónt.
A herceg születésének apropóján elmerenghetünk azon, hogy vajon hogyan nevelkednek a királyi csemeték. Vajon ők is hisztiznek, rendetlenkednek, törnek-zúznak, mint a hétköznapi gyerekek, vagy vasszigorral nevelik beléjük az uralkodói illemszabályokat? Most kiderül!
Hétköznapibbá vált a királyi nevelés: Nemrég került elő egy felvétel arról, hogy Charlotte hercegnő ugyanúgy hisztizik, mint egy átlagos gyerek. Az sem titkok többé, hogy Vilmos herceg és a felesége, Katalin nem követi a hagyományokat, mert azoktól kicsit eltérő nevelési elveket vallanak.
Amikor például az első gyermekük született, akkor Vilmos saját maga vitte haza autóval a családját a kórházból, sőt, ő kötötte be a babahordozót a hátsó ülésre. A brit királyi családban ez szokatlan, bár az is igaz, hogy Vilmos és a testvére, Harry a „szokásosnál” hétköznapibb nevelést kapott, köszönhetően az anyjuknak, Diana hercegnőnek.
Dada, pesztonka, madame, miss, fraulein, nevelőnő: A hétköznapi anyáknak nélkülözniük kell ezt a csapatot, ám Diana hercegnő dolgát attól fogva megkönnyítette egy bentlakó dada, hogy Vilmos és Harry világra jött.
A hagyományok szerint a brit királyi családban nem a szülők, hanem inkább a dadákból, nevelőnőkből, tanítókból álló csapat nevelte az utódokat. Anno Viktória királynő nagyjából naponta 1 órát töltött a gyerekeivel, akiket erre az alkalomra szépen megfésültek és letörölték a koszt az arcukról.
Ezzel szemben Diana egyszer arról beszélt, hogy imádja ölelgetni, puszilgatni a fiait, akiket minden este ő fektet le. Vilmos és Katalin ennél is lazább, mert nem akarták azt, hogy minden gyereküknek legyen bentlakó dadája, valamint próbálnak a hagyomány szerint meghatározott időnél sokkal többet a gyermekeikkel tölteni.
Ám amikor az első gyermekük 8 hónapos lett, akkor mégis felfogadtak egy dajkát, aki máig a család fő segítője, és az is marad, mert a tervek szerint az új baba nem kap plusz személyzetet. Maria Teresa Turrion Borrallo a jó nevű Norland College-ben végzett, ahol a leendő dajkák és nevelőnők három évig tanulják a szakmát.
A brit arisztokrata családok többsége olyan személyzetet fogad a gyermekei mellé, amelynek tagjai a Norland College-ben tanultak. A leendő dajkák amellett, hogy megtanulják a csecsemőgondozást és gyereknevelést, még a főzésről, varrásról, önvédelemről és az elsősegélynyújtásról is szereznek ismereteket.Nem vegyülünk a köznéppel, vagy: Az elmúlt évszázadokban az volt a hagyomány, hogy a brit királyi család kis hercegei és hercegnői csak a lehető legritkább esetben vegyültek a pórnéppel. Diana ezt a szabályt is megszegte, mert ő képes volt 15 percet sorban állni a fiaival egy áruházban azért, hogy azok a Mikulás ölébe ülhessenek és erről fénykép születhessen. Ugyanez történt, amikor Vilmos és Harry a McDonald'sban és Disneyworldben járt.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a királyi család gyerekei ugyanolyan körülmények között élnek, mint a köznép, akiknek még saját lovuk sincs. A királyi csemeték luxuskörülmények között laknak, elit iskolába járnak, és annak ellenére, hogy az elődjeikkel szemben több időt töltenek a szüleikkel, még nevelők és házitanítók is felügyelik őket.
Ahogy régen, úgy napjainkban is szokás, hogy a királyi család gyermekeinek másfél éves kortól bizonyos szintű protokolltréninget kell kapniuk, amely során megtanulják, hogy hogyan illik viselkedni a fontos események, a fotósok kamerája előtt, de ezek mellett egészen normális életet élhetnek.
A protokolltréning használ: Aki látott már másfél éves kisgyereket, abban joggal merülhet fel a kérdés, hogy mégis mennyit érhet a protokolltréning. Valamennyi haszna biztosan van, ám a gyerek csak gyerek, akkor is, ha uralkodói családba született.
1988-ban, az akkor 3 éves, Harry herceg azzal okozott „botrányt”, hogy kinyújtotta a nyelvét a fotósokra a Buckingham Palota erkélyéről. Az is lehet, hogy a kisgyerek megtanulta, hogy amikor a palota erkélyéről a fotósokat nézi csak mosolyognia és integetnie szabad, ám ezzel akkor nem fog foglalkozni, ha éppen egy repülő húz el a feje felett.
A norvégok vagánykodnak: A norvég királyi család eleve sokkal lazább, mint a brit uralkodói família. Például a norvég király tavaly, amikor az antarktiszi kutatóközpontnál járt látogatóba, akkor viccnek szánva megjegyezte a feleségének, hogy nahát, nem rólad nevezték el?
A 44 éves koronaherceg, Haakon azt találta jó poénnak, hogy leborotválja a szakállát a protokolláris események alatt, a 12 éves fia pedig szívesen vág grimaszokat, amikor fotózzák. A norvégok lazaságát az is jól mutatja, hogy mozaikcsaládban élnek.
Haakon herceg közrendű nőt, ráadásul egyedülálló anyát vett feleségül. Emellett a norvég hercegek hagyományosan állami iskolarendszerbe tanulnak. Ezzel a szokással szakított Haakon és a neje, amikor egy nemzetközi, fizetős iskolába íratták be a 10 éves lányukat.
Charlotte történelmet ír: A brit királyi családban 1701 óta azt mondta ki a régi törvény, hogy a trónt a sorban következő legidősebb fiú örökli. Ez azt jelentette, hogy abban az esetben, ha a leány trónörökösnek született egy öccse, akkor attól kezdve nem a lány, hanem a kisfiú a trónörökös.
Tehát az, hogy Charlotte-nak öccse született, a régi hagyomány szerint azt jelentené, hogy az új baba megelőzte a hercegnőt az öröklési sorrendben, ám ma már más szelek fújnak, ugyanis 2013-ban beiktatták azt a törvényt, amely értelmében a trónörökös neme többé nem számít, tehát Charlotte megtartja a helyét az öröklési sorrendben.Mit tanulhatunk tőlük: A hétköznapi gyerekek csak nagyon ritkán vesznek részt protokolltréningen, és arra sincs sok esély, hogy Norlandban végzett bentlakó dadájuk legyen, ám mégis akad néhány hasznos dolog, amit érdemes ellesni a brit királyi családtól.
Ilyen jó példa a hagyományok és az újítások közti egyensúly, hiszen nem kell ahhoz kék vér, hogy egy családban legyenek hagyományok, amelyeket minimum a nagyszülők kedvéért próbálunk betartani, de vannak olyanok is, amiket mindenképpen szeretnénk elkerülni.
Ezt bátran tegyük meg és teremtsünk új hagyományokat. Például, amikor George 1 éves volt, akkor Katalin és Vilmos nem a Buckingham palotában és a királynővel karácsonyozott, hanem a Middleton családdal.
Vilmos és Katalin abban is követendő példát mutat, hogy próbálnak odafigyelni a kettesben töltött időre, ugyanis a jó szülők nem akarnak minden percet, szüntelenül a gyerekeikkel tölteni. A jó szülő az, aki jól érzi magát a bőrében, amihez szükség van egy stabil párkapcsolatra, élvezhető, örömteli közös pillanatokra. Katalin és Vilmos ennek érdekében időnként titkos esti programokra, moziba, kosármeccsekre jár úgy, hogy a gyerekek nincsenek velük.
Két éve jót derültünk azon, hogy a királynő alaposan leszidta Vilmost, amiért a herceg ahelyett, hogy szépen, rendesen állt volna, inkább lehajolt a gyerekéhez, ám mégis érdemes Vilmos példáját követni, vagyis a szülő menjen le fizikailag a gyerek szintjére, ha beszélni akar vele.
Amellett, hogy a szülő nem a magasból beszél a gyerekhez, hanem lehajol, leguggol hozzá, még az is fontos, hogy hallgassa meg a gyerek mondanivalóját. Habár napjainkban nem könnyű, mégis legyenek a napnak olyan részei, amikor a szülő csak a gyerekére figyel, és semmi másra!
Amennyiben a szülő jól csinálja, akkor a csemetéje nem fog a kelleténél többet hisztizni, rosszalkodni, hiszen nem lesz szüksége ilyen színpadi produkcióra ahhoz, hogy az anyja és az apja végre ráfigyeljen.
(Forrás: divany.hu)
Hozzászólások