Brit választások - UKIP-vezér: a jelenlegi szint 10 százalékára kell leszorítani a bevándorlást
A jelenlegi szint tíz százaléka alá szorítaná a bevándorlók számát az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője.
Nigel Farage, a UKIP miniszterelnök-jelöltje a párt választási programját részletező szerdai beszédében kijelentette: nem kíván semmiféle számszerű korlátot meghatározni, mert a brit közvélemény "torkig van" a többi párt által emlegetett "alsó, felső, ilyen-olyan" bevándorlási célszintekből.
Farage kijelentette ugyanakkor, hogy a UKIP által tervezett, ausztráliai mintájú pontrendszer alapján - amely számos kritériumot, egyebek mellett a bevándorlók képesítését és a nemzetgazdaság igényeit figyelembe véve határozza meg a bevándorlási jogosultságokat - Nagy-Britanniában tavaly csak 27 ezer külföldi telepedhetett volna le munkavállalási céllal.
A brit statisztikai hivatal minapi kimutatása szerint 2014-ben meghaladta a 270 ezret az újonnan érkezett külföldi munkavállalók száma.
Farage kijelentette: pártja mindenekelőtt "az alacsony képesítésű kelet-európaiak" bevándorlását korlátozná, de alapelvként azonos elbírálást alkalmazna az EU-társállamokból és az unión kívülről érkezők esetében.
A UKIP vezetője szerint a brit kormányok 2000 után "megőrültek, kinyitották a bejárati ajtót az egész világ, de különösen tíz egykori kommunista ország előtt", Nagy-Britanniának pedig EU-tagsága folytán "abszolút zéró" a lehetősége a bevándorlók számának szabályozására.
A UKIP régóta hirdetett elsődleges politikai programja Nagy-Britannia kilépése az EU-ból és az uniós állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése. A párt az elmúlt egy évben komoly eredményeket ért el: tavaly májusban megnyerte a brit európai parlamenti választásokat, nemrégiben pedig két időközi választáson is győzelmet aratott, megszerezve első két képviselői mandátumát a brit parlamentben.
Nagy-Britanniában május 7-én tartják a parlamenti választásokat, és jóllehet a UKIP-nak a lendületes előretörés ellenére sincs reális esélye arra, hogy kormányzati pozícióba kerüljön, döntő jelentőségű lehet azonban, hogy hány választót hódít el a hagyományos nagypártoktól.
A jelenlegi szoros versenyben ez eldöntheti, hogy május 8-án David Cameron jelenlegi konzervatív párti miniszterelnök, vagy Ed Miliband, az ellenzéki Munkáspárt vezetője alakíthatja-e meg a következő brit kormányt.
A UKIP előretörése láttán a két nagy párt egymással szinte versengve jelent be terveket az EU-társállamokból érkezők munkavállalásának és szociális ellátásának szigorítására.
Miliband nemrégiben közölte: a Munkáspárt bevándorlási tervei alapján a külföldi munkavállalók érkezésük után legalább két évig nem igényelhetnének szociális juttatásokat Nagy-Britanniában.
A 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt ennél is jóval drasztikusabb szigorítási terveket ismertetett. David Cameron miniszterelnök néhány hete bejelentette, hogy a kormány szándékai szerint a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az Európai Unió más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz, és ha a külföldi EU-álláskeresők érkezésük után hat hónappal sem találnak munkát, távozniuk kell Nagy-Britanniából.
Cameron hozzátette: London a jövőbeni EU-bővítések során ragaszkodni fog ahhoz, hogy az unión belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az új tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
MTI
Nigel Farage, a UKIP miniszterelnök-jelöltje a párt választási programját részletező szerdai beszédében kijelentette: nem kíván semmiféle számszerű korlátot meghatározni, mert a brit közvélemény "torkig van" a többi párt által emlegetett "alsó, felső, ilyen-olyan" bevándorlási célszintekből.Farage kijelentette ugyanakkor, hogy a UKIP által tervezett, ausztráliai mintájú pontrendszer alapján - amely számos kritériumot, egyebek mellett a bevándorlók képesítését és a nemzetgazdaság igényeit figyelembe véve határozza meg a bevándorlási jogosultságokat - Nagy-Britanniában tavaly csak 27 ezer külföldi telepedhetett volna le munkavállalási céllal.
A brit statisztikai hivatal minapi kimutatása szerint 2014-ben meghaladta a 270 ezret az újonnan érkezett külföldi munkavállalók száma.
Farage kijelentette: pártja mindenekelőtt "az alacsony képesítésű kelet-európaiak" bevándorlását korlátozná, de alapelvként azonos elbírálást alkalmazna az EU-társállamokból és az unión kívülről érkezők esetében.
A UKIP vezetője szerint a brit kormányok 2000 után "megőrültek, kinyitották a bejárati ajtót az egész világ, de különösen tíz egykori kommunista ország előtt", Nagy-Britanniának pedig EU-tagsága folytán "abszolút zéró" a lehetősége a bevándorlók számának szabályozására.
A UKIP régóta hirdetett elsődleges politikai programja Nagy-Britannia kilépése az EU-ból és az uniós állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése. A párt az elmúlt egy évben komoly eredményeket ért el: tavaly májusban megnyerte a brit európai parlamenti választásokat, nemrégiben pedig két időközi választáson is győzelmet aratott, megszerezve első két képviselői mandátumát a brit parlamentben.
Nagy-Britanniában május 7-én tartják a parlamenti választásokat, és jóllehet a UKIP-nak a lendületes előretörés ellenére sincs reális esélye arra, hogy kormányzati pozícióba kerüljön, döntő jelentőségű lehet azonban, hogy hány választót hódít el a hagyományos nagypártoktól.
A jelenlegi szoros versenyben ez eldöntheti, hogy május 8-án David Cameron jelenlegi konzervatív párti miniszterelnök, vagy Ed Miliband, az ellenzéki Munkáspárt vezetője alakíthatja-e meg a következő brit kormányt.
A UKIP előretörése láttán a két nagy párt egymással szinte versengve jelent be terveket az EU-társállamokból érkezők munkavállalásának és szociális ellátásának szigorítására.
Miliband nemrégiben közölte: a Munkáspárt bevándorlási tervei alapján a külföldi munkavállalók érkezésük után legalább két évig nem igényelhetnének szociális juttatásokat Nagy-Britanniában.
A 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt ennél is jóval drasztikusabb szigorítási terveket ismertetett. David Cameron miniszterelnök néhány hete bejelentette, hogy a kormány szándékai szerint a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az Európai Unió más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz, és ha a külföldi EU-álláskeresők érkezésük után hat hónappal sem találnak munkát, távozniuk kell Nagy-Britanniából.
Cameron hozzátette: London a jövőbeni EU-bővítések során ragaszkodni fog ahhoz, hogy az unión belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az új tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
MTI
Hozzászólások