Elemzők: tartózkodásra jogosult külföldi EU-állampolgárok is kieshetnek az engedélyezési rendszerből, ötéves mélyponton az EU-bevándorlás

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti: Fennáll a kockázata annak, hogy a tartós nagy-britanniai letelepedésre a brit EU-tagság megszűnése után is teljes mértékben jogosult külföldi EU-állampolgárok közül sokan kiesnek a brit kormány által számukra kidolgozott engedélyezési rendszerből, egyebek mellett azért, mert egyszerűen nem lehet tudni, hogy hányan vannak - áll a Migration Observatory nevű, az Oxfordi Egyetem mellett működő független migrációkutató elemzőműhely hétfőn ismertetett elemzésében.

    
A Migration Observatory tanulmánya szerint a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján nem lesz könnyű kiszámolni még azt sem, hogy hányan nem jutnak majd hozzá az őket egyébként megillető letelepedett státushoz. Ennek az a legfőbb oka, hogy nincsenek pontos számok azokról a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárokról, akik a Brexit után is maradni szeretnének.
    

Az elemzőcég szakértői szerint mindemellett előfordulhat az is, hogy egyes letelepedésre jogosult EU-állampolgárok azért nem folyamodnak majd az engedélyért, mert egyszerűen nem tudják, hogy ezt meg kell tenniük, vagy tartanak attól, hogy a brit hatóságok elutasítják folyamodványukat, de közrejátszhat az elbírálási rendszer indulását követő esetleges szervezetlenség is.
    

Az adatok pontatlanságát illusztrálandó a Migration Observatory felidézi, hogy a brit statisztikai hivatal becslése szerint a tavalyi év egészében átlagosan 3,813 millió külföldi EU-állampolgár tartózkodott életvitelszerűen Nagy-Britanniában, ám ennek a becslésnek plusz-mínusz 92 ezer fős a hibahatára, ráadásul szerepel benne az a 350 ezer ír állampolgár is, akik szintén Nagy-Britanniában élnek, de őket a régre visszanyúló kétoldalú megállapodások alapján - Írország EU-tagságától, illetve a brit EU-tagság megszűnésétől függetlenül - ugyanazok az állampolgári jogosultságok illetik meg, mint a briteket. Ez azt is jelenti, hogy nekik a Brexit után sem kell majd letelepedett státusért folyamodniuk a brit hatóságokhoz.
    

A Migration Observatory szerint ebben a helyzetben előfordulhat, hogy a tartózkodásra jogosult külföldi EU-állampolgárok közül több tízezren elveszítik jelenlegi nagy-britanniai jogi státusukat, ráadásul úgy, hogy ez a hivatalos adatokból ki sem derül majd. Sajid Javid brit belügyminiszter a múlt hónapban ismertette részletesen azt a rendszert, amelyet a brit kormány a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok további tartózkodásának lehetővé tételére kidolgozott.
    

Javid tájékoztatása szerint a brit hatóságok mindössze annyit kérnek majd, hogy azok, akik a Brexit után is Nagy-Britanniában kívánnak maradni, hitelesen igazolják személyazonosságukat, nyilatkozzanak arról, hogy a múltban született-e ellenük elmarasztaló bírósági ítélet valamely súlyosabb bűncselekmény miatt, és igazolják, hogy életvitelszerűen Nagy-Britanniában élnek.
    

Az állandó letelepedett státusért folyamodó külföldi uniós polgárok online felületen, akár okostelefonjukra letölthető alkalmazás segítségével is beterjeszthetik majd kérvényüket. A program még az idén elindul, de az érintetteknek három évük lesz arra, hogy benyújthassák folyamodványukat. A brit statisztikai hivatal ugyancsak hétfőn közzétett éves becslése szerint a tavaly decemberrel zárult egy évben 240 ezren érkeztek más EU-országokból tartós letelepedés céljából Nagy-Britanniába, 139 ezren viszont távoztak.
    

Az e mérlegből adódó nettó bevándorlás az uniós országokból tavaly 101 ezer fő volt, 2013 óta a legalacsonyabb, a távozók száma viszont éves rekordot döntött. Az ONS hétfőn ismertetett becslése szerint az Európai Unióba 2004-ben felvett nyolc közép- és kelet-európai országból, köztük Magyarországról tavaly összesen 52 ezren települtek át Nagy-Britanniába, négyezerrel többen, mint egy évvel korábban, ugyanakkor ezeknek az országoknak az állampolgárai közül 46 ezren távoztak, háromezerrel többen, mint 2016-ban.


(Forrás: MTI)