Elemzők: tartózkodásra jogosult külföldi EU-állampolgárok is kieshetnek az engedélyezési rendszerből, ötéves mélyponton az EU-bevándorlás
Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti: Fennáll a kockázata annak, hogy a tartós nagy-britanniai letelepedésre a brit EU-tagság megszűnése után is teljes mértékben jogosult külföldi EU-állampolgárok közül sokan kiesnek a brit kormány által számukra kidolgozott engedélyezési rendszerből, egyebek mellett azért, mert egyszerűen nem lehet tudni, hogy hányan vannak - áll a Migration Observatory nevű, az Oxfordi Egyetem mellett működő független migrációkutató elemzőműhely hétfőn ismertetett elemzésében.
A brit statisztikai hivatal (ONS) ugyancsak hétfőn közzétett legújabb becslése szerint tavaly ötéves mélypontra csökkent az uniós országokból Nagy-Britanniába irányuló nettó bevándorlás, ugyanakkor rekordra emelkedett a távozó külföldi EU-állampolgárok száma.
Ennek az a legfőbb oka, hogy nincsenek pontos számok azokról a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárokról, akik a Brexit után is maradni szeretnének.
Az elemzőcég szakértői szerint mindemellett előfordulhat az is, hogy egyes letelepedésre jogosult EU-állampolgárok azért nem folyamodnak majd az engedélyért, mert egyszerűen nem tudják, hogy ezt meg kell tenniük, vagy tartanak attól, hogy a brit hatóságok elutasítják folyamodványukat, de közrejátszhat az elbírálási rendszer indulását követő esetleges szervezetlenség is.
Az adatok pontatlanságát illusztrálandó a Migration Observatory felidézi, hogy a brit statisztikai hivatal becslése szerint a tavalyi év egészében átlagosan 3,813 millió külföldi EU-állampolgár tartózkodott életvitelszerűen Nagy-Britanniában, ám ennek a becslésnek plusz-mínusz 92 ezer fős a hibahatára, ráadásul szerepel benne az a 350 ezer ír állampolgár is, akik szintén Nagy-Britanniában élnek, de őket a régre visszanyúló kétoldalú megállapodások alapján - Írország EU-tagságától, illetve a brit EU-tagság megszűnésétől függetlenül - ugyanazok az állampolgári jogosultságok illetik meg, mint a briteket. Ez azt is jelenti, hogy nekik a Brexit után sem kell majd letelepedett státusért folyamodniuk a brit hatóságokhoz.
A Migration Observatory szerint ebben a helyzetben előfordulhat, hogy a tartózkodásra jogosult külföldi EU-állampolgárok közül több tízezren elveszítik jelenlegi nagy-britanniai jogi státusukat, ráadásul úgy, hogy ez a hivatalos adatokból ki sem derül majd. Sajid Javid brit belügyminiszter a múlt hónapban ismertette részletesen azt a rendszert, amelyet a brit kormány a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok további tartózkodásának lehetővé tételére kidolgozott.
Javid tájékoztatása szerint a brit hatóságok mindössze annyit kérnek majd, hogy azok, akik a Brexit után is Nagy-Britanniában kívánnak maradni, hitelesen igazolják személyazonosságukat, nyilatkozzanak arról, hogy a múltban született-e ellenük elmarasztaló bírósági ítélet valamely súlyosabb bűncselekmény miatt, és igazolják, hogy életvitelszerűen Nagy-Britanniában élnek.
Az állandó letelepedett státusért folyamodó külföldi uniós polgárok online felületen, akár okostelefonjukra letölthető alkalmazás segítségével is beterjeszthetik majd kérvényüket. A program még az idén elindul, de az érintetteknek három évük lesz arra, hogy benyújthassák folyamodványukat. A brit statisztikai hivatal ugyancsak hétfőn közzétett éves becslése szerint a tavaly decemberrel zárult egy évben 240 ezren érkeztek más EU-országokból tartós letelepedés céljából Nagy-Britanniába, 139 ezren viszont távoztak.
Az e mérlegből adódó nettó bevándorlás az uniós országokból tavaly 101 ezer fő volt, 2013 óta a legalacsonyabb, a távozók száma viszont éves rekordot döntött. Az ONS hétfőn ismertetett becslése szerint az Európai Unióba 2004-ben felvett nyolc közép- és kelet-európai országból, köztük Magyarországról tavaly összesen 52 ezren települtek át Nagy-Britanniába, négyezerrel többen, mint egy évvel korábban, ugyanakkor ezeknek az országoknak az állampolgárai közül 46 ezren távoztak, háromezerrel többen, mint 2016-ban.
(Forrás: MTI)
A brit statisztikai hivatal (ONS) ugyancsak hétfőn közzétett legújabb becslése szerint tavaly ötéves mélypontra csökkent az uniós országokból Nagy-Britanniába irányuló nettó bevándorlás, ugyanakkor rekordra emelkedett a távozó külföldi EU-állampolgárok száma.
A Migration Observatory tanulmánya szerint a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján nem lesz könnyű kiszámolni még azt sem, hogy hányan nem jutnak majd hozzá az őket egyébként megillető letelepedett státushoz.
Az elemzőcég szakértői szerint mindemellett előfordulhat az is, hogy egyes letelepedésre jogosult EU-állampolgárok azért nem folyamodnak majd az engedélyért, mert egyszerűen nem tudják, hogy ezt meg kell tenniük, vagy tartanak attól, hogy a brit hatóságok elutasítják folyamodványukat, de közrejátszhat az elbírálási rendszer indulását követő esetleges szervezetlenség is.
Az adatok pontatlanságát illusztrálandó a Migration Observatory felidézi, hogy a brit statisztikai hivatal becslése szerint a tavalyi év egészében átlagosan 3,813 millió külföldi EU-állampolgár tartózkodott életvitelszerűen Nagy-Britanniában, ám ennek a becslésnek plusz-mínusz 92 ezer fős a hibahatára, ráadásul szerepel benne az a 350 ezer ír állampolgár is, akik szintén Nagy-Britanniában élnek, de őket a régre visszanyúló kétoldalú megállapodások alapján - Írország EU-tagságától, illetve a brit EU-tagság megszűnésétől függetlenül - ugyanazok az állampolgári jogosultságok illetik meg, mint a briteket. Ez azt is jelenti, hogy nekik a Brexit után sem kell majd letelepedett státusért folyamodniuk a brit hatóságokhoz.
A Migration Observatory szerint ebben a helyzetben előfordulhat, hogy a tartózkodásra jogosult külföldi EU-állampolgárok közül több tízezren elveszítik jelenlegi nagy-britanniai jogi státusukat, ráadásul úgy, hogy ez a hivatalos adatokból ki sem derül majd. Sajid Javid brit belügyminiszter a múlt hónapban ismertette részletesen azt a rendszert, amelyet a brit kormány a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok további tartózkodásának lehetővé tételére kidolgozott.
Javid tájékoztatása szerint a brit hatóságok mindössze annyit kérnek majd, hogy azok, akik a Brexit után is Nagy-Britanniában kívánnak maradni, hitelesen igazolják személyazonosságukat, nyilatkozzanak arról, hogy a múltban született-e ellenük elmarasztaló bírósági ítélet valamely súlyosabb bűncselekmény miatt, és igazolják, hogy életvitelszerűen Nagy-Britanniában élnek.
Az állandó letelepedett státusért folyamodó külföldi uniós polgárok online felületen, akár okostelefonjukra letölthető alkalmazás segítségével is beterjeszthetik majd kérvényüket. A program még az idén elindul, de az érintetteknek három évük lesz arra, hogy benyújthassák folyamodványukat. A brit statisztikai hivatal ugyancsak hétfőn közzétett éves becslése szerint a tavaly decemberrel zárult egy évben 240 ezren érkeztek más EU-országokból tartós letelepedés céljából Nagy-Britanniába, 139 ezren viszont távoztak.
Az e mérlegből adódó nettó bevándorlás az uniós országokból tavaly 101 ezer fő volt, 2013 óta a legalacsonyabb, a távozók száma viszont éves rekordot döntött. Az ONS hétfőn ismertetett becslése szerint az Európai Unióba 2004-ben felvett nyolc közép- és kelet-európai országból, köztük Magyarországról tavaly összesen 52 ezren települtek át Nagy-Britanniába, négyezerrel többen, mint egy évvel korábban, ugyanakkor ezeknek az országoknak az állampolgárai közül 46 ezren távoztak, háromezerrel többen, mint 2016-ban.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások