Elhunyt Albert Reynolds egykori ír miniszterelnök
Elhunyt Albert Reynolds egykori ír miniszterelnök, aki két évtizeddel ezelőtt kulcsszerepet játszott az észak-írországi rendezési folyamat útnak indításában.
A politikust 81 esztendős korában érte a halál.
Reynolds 1992-től - különböző belpolitikai botrányok miatt alig három évig - töltötte be a kormányfői tisztséget, ám ő írta alá 1993 decemberében John Major brit miniszterelnökkel a történelmi horderejű Downing Street-i deklarációt. Ez az észak-írországi szektariánus polgárháború lezárásának egyik legfontosabb dokumentuma, amely megteremtette a megosztott ír sziget mindkét felének önrendelkezéséhez szükséges alapfeltételeket.
Írországban a deklaráció aláírásának idején még érvényben volt a több mint öt évtizeddel korábban kihirdetett rendkívüli állapot, amelyet Dublin a második világháború előestéjén vezetett be, és később az "északról", vagyis Ulsterből fenyegető terrorveszély indokával tartottak fenn.
A Reynolds és Major által aláírt deklaráció volt az egyik bevezető mozzanata annak is, hogy az ír kormány 1995-ben megszüntette a rendkívüli állapotot.
Albert Reynolds legnagyobb politikai vívmányai közé tartozott London sikeres meggyőzése arról, hogy az ulsteri brit fennhatóság ellen küzdő radikális katolikus szervezettel, a Sinn Féinnel lehet tárgyalni. A Sinn Féint Londonban máig a legnagyobb katolikus észak-írországi milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai fedőszervének tartják, és vezetőit - köztük Martin McGuinnesst, Észak-Írország jelenlegi miniszterelnök-helyettesét, a Sinn Féin alelnökét - a brit elhárító szolgálatok az IRA három évtizedes terrorhadjáratának fő szervezői között tartották számon.
A Reynolds által aláírt 1993-as deklaráció azonban elvezetett az IRA első, 1994-ben meghirdetett tűzszünetéhez, amely megteremtette a precedenst a későbbi, véglegesnek deklarált fegyvernyugváshoz.
Az IRA 1969 után kezdett fegyveres harcot az általa megszálló hatalomnak tekintett Nagy-Britannia észak-írországi fennhatósága ellen, és a több mint háromezer emberéletet kioltó hadjáratot csak a szintén történelmi jelentőségű 1998-as nagypénteki rendezési megállapodás zárta le. Ezután is még csaknem egy évtizedbe telt, mire az IRA leszerelte fegyverzetét, és bejelentette, hogy felhagy a további fegyveres harccal.
A Reynolds és Major 21 évvel ezelőtti deklarációjával elinduló megbékélési folyamat eredményeként jelenleg a Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a Sinn Féin - a protestáns britpárti, illetve az ír egyesítésért küzdő britellenes katolikus oldal két legradikálisabb politikai ereje - együtt kormányozza Észak-Írországot. Olyan koalíciót alkotnak, amely az észak-írországi válság véres merényletekkel kísért korábbi évtizedeiben teljesen elképzelhetetlen lett volna.
MTI
A politikust 81 esztendős korában érte a halál.Reynolds 1992-től - különböző belpolitikai botrányok miatt alig három évig - töltötte be a kormányfői tisztséget, ám ő írta alá 1993 decemberében John Major brit miniszterelnökkel a történelmi horderejű Downing Street-i deklarációt. Ez az észak-írországi szektariánus polgárháború lezárásának egyik legfontosabb dokumentuma, amely megteremtette a megosztott ír sziget mindkét felének önrendelkezéséhez szükséges alapfeltételeket.
Írországban a deklaráció aláírásának idején még érvényben volt a több mint öt évtizeddel korábban kihirdetett rendkívüli állapot, amelyet Dublin a második világháború előestéjén vezetett be, és később az "északról", vagyis Ulsterből fenyegető terrorveszély indokával tartottak fenn.
A Reynolds és Major által aláírt deklaráció volt az egyik bevezető mozzanata annak is, hogy az ír kormány 1995-ben megszüntette a rendkívüli állapotot.
Albert Reynolds legnagyobb politikai vívmányai közé tartozott London sikeres meggyőzése arról, hogy az ulsteri brit fennhatóság ellen küzdő radikális katolikus szervezettel, a Sinn Féinnel lehet tárgyalni. A Sinn Féint Londonban máig a legnagyobb katolikus észak-írországi milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai fedőszervének tartják, és vezetőit - köztük Martin McGuinnesst, Észak-Írország jelenlegi miniszterelnök-helyettesét, a Sinn Féin alelnökét - a brit elhárító szolgálatok az IRA három évtizedes terrorhadjáratának fő szervezői között tartották számon.
A Reynolds által aláírt 1993-as deklaráció azonban elvezetett az IRA első, 1994-ben meghirdetett tűzszünetéhez, amely megteremtette a precedenst a későbbi, véglegesnek deklarált fegyvernyugváshoz.
Az IRA 1969 után kezdett fegyveres harcot az általa megszálló hatalomnak tekintett Nagy-Britannia észak-írországi fennhatósága ellen, és a több mint háromezer emberéletet kioltó hadjáratot csak a szintén történelmi jelentőségű 1998-as nagypénteki rendezési megállapodás zárta le. Ezután is még csaknem egy évtizedbe telt, mire az IRA leszerelte fegyverzetét, és bejelentette, hogy felhagy a további fegyveres harccal.
A Reynolds és Major 21 évvel ezelőtti deklarációjával elinduló megbékélési folyamat eredményeként jelenleg a Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a Sinn Féin - a protestáns britpárti, illetve az ír egyesítésért küzdő britellenes katolikus oldal két legradikálisabb politikai ereje - együtt kormányozza Észak-Írországot. Olyan koalíciót alkotnak, amely az észak-írországi válság véres merényletekkel kísért korábbi évtizedeiben teljesen elképzelhetetlen lett volna.
MTI
Hozzászólások