Előre hozott parlamenti választások Luxemburgban
Hét hónappal az esedékessége előtt előre hozott parlamenti választásokat tartanak vasárnap Luxemburgban, ahol a közel 240 ezer szavazati jogú - s egyben szavazásra kötelezett - állampolgár lényegében arról dönt, hogy továbbra is a 18 esztendeje miniszterelnökösködő Jean-Claude Juncker néppárti politikus vezesse-e a kicsiny, ám dúsgazdag nyugat-európai nagyhercegséget, vagy új összetételű koalíció vegye át az irányítást.
A Juncker vezette legutóbbi, keresztényszociális-szocialista ("fekete-vörös") koalíció annak nyomán bomlott fel júliusban, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság megállapította: a miniszterelnök az elmúlt években súlyosan elhanyagolta a titkosszolgálat felügyeletét, és a szervezet számos törvénytelenséget követett el, így például engedély nélkül hallgatott le beszélgetéseket.
A parlament plenáris vitájában Juncker - az európai integrációs politika és a pénzügyi unió egyik jelentős építőmestere - elismerte, hogy a titkosszolgálat működésének ellenőrzése nem tartozott kiemelt prioritásai közé. Miután kormányzati partnerei, a szocialisták is megvonták tőle a bizalmat, belátta, hogy az lesz a legjobb, ha a választók döntik el, kinek adnak újra bizalmat az ország irányításához.
Az 58 esztendős Junckernek sikerült újra megszereznie saját pártja támogatását, így most is ő a konzervatív Keresztényszociális Néppárt (CSV) miniszterelnök-jelöltje. Az eddigi kormányzati partner, a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt (LSAP) mellett tényezőnek számítanak még az ország politikájában a liberálisok, a zöldpártiak, valamint a jobboldali populisták.
Juncker korábban hosszú ideig az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek testületét, az úgynevezett eurócsoportot is elnökölte, de a minap világossá tette, hogy nem kíván többé uniós funkciót ellátni, vagyis teljesen visszavonul a luxemburgi belpolitikába. Azt is előre jelezte ugyanakkor, hogy ha most nem az ő pártja kapja a legtöbb mandátumot, akkor letesz minden kormányzati szerepről, és egyszerű képviselőként folytatja tovább a politizálást. Ha viszont győznek, akkor legfeljebb kétpárti kormánykoalíciót hajlandó összeállítani, mert az annál szélesebb pártközi összefogás túl ingataggá tenné a kormányt - tette hozzá.
Korántsem biztos azonban, hogy a CSV kormányzati partnere továbbra is az LSAP lenne: Juncker nem zárta ki eleve sem a liberálisokat, sem a zöldpártiakat - csupán ahhoz ragaszkodik, hogy csak az egyikük jöjjön. Etienne Schneider, az LSAP törekvő, mindössze 42 éves vezetője ugyanakkor a liberálisokkal és a zöldekkel hármas koalícióban szeretné kiütni Junckert a nyeregből.
A 238 587 szavazásra jogosult és egyben kötelezett luxemburgi polgár 628 helyen adhatja le voksát reggel nyolctól délután kettő óráig. Kilenc - a szélsőbaltól a populista jobboldalig terjedő - párt jelöltjei, szám szerint összesen 540-en indulnak a 60 képviselőházi helyért. Egyéni választókerületi mandátumok nincsenek, a választás tisztán pártlistás alapon történik.
Előzetes mérések szerint a CSV veszíthet néhányat az eddigi 26 helyéből, mindamellett az első számú párt maradhat. Az LSAP-nek szintén számítania kell némi mandátumvesztésre, míg a liberálisok és a zöldek várhatóan erősödnek valamelyest.
(forrás: MTI)
A Juncker vezette legutóbbi, keresztényszociális-szocialista ("fekete-vörös") koalíció annak nyomán bomlott fel júliusban, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság megállapította: a miniszterelnök az elmúlt években súlyosan elhanyagolta a titkosszolgálat felügyeletét, és a szervezet számos törvénytelenséget követett el, így például engedély nélkül hallgatott le beszélgetéseket.
A parlament plenáris vitájában Juncker - az európai integrációs politika és a pénzügyi unió egyik jelentős építőmestere - elismerte, hogy a titkosszolgálat működésének ellenőrzése nem tartozott kiemelt prioritásai közé. Miután kormányzati partnerei, a szocialisták is megvonták tőle a bizalmat, belátta, hogy az lesz a legjobb, ha a választók döntik el, kinek adnak újra bizalmat az ország irányításához.
Az 58 esztendős Junckernek sikerült újra megszereznie saját pártja támogatását, így most is ő a konzervatív Keresztényszociális Néppárt (CSV) miniszterelnök-jelöltje. Az eddigi kormányzati partner, a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt (LSAP) mellett tényezőnek számítanak még az ország politikájában a liberálisok, a zöldpártiak, valamint a jobboldali populisták.
Juncker korábban hosszú ideig az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek testületét, az úgynevezett eurócsoportot is elnökölte, de a minap világossá tette, hogy nem kíván többé uniós funkciót ellátni, vagyis teljesen visszavonul a luxemburgi belpolitikába. Azt is előre jelezte ugyanakkor, hogy ha most nem az ő pártja kapja a legtöbb mandátumot, akkor letesz minden kormányzati szerepről, és egyszerű képviselőként folytatja tovább a politizálást. Ha viszont győznek, akkor legfeljebb kétpárti kormánykoalíciót hajlandó összeállítani, mert az annál szélesebb pártközi összefogás túl ingataggá tenné a kormányt - tette hozzá.
Korántsem biztos azonban, hogy a CSV kormányzati partnere továbbra is az LSAP lenne: Juncker nem zárta ki eleve sem a liberálisokat, sem a zöldpártiakat - csupán ahhoz ragaszkodik, hogy csak az egyikük jöjjön. Etienne Schneider, az LSAP törekvő, mindössze 42 éves vezetője ugyanakkor a liberálisokkal és a zöldekkel hármas koalícióban szeretné kiütni Junckert a nyeregből.
A 238 587 szavazásra jogosult és egyben kötelezett luxemburgi polgár 628 helyen adhatja le voksát reggel nyolctól délután kettő óráig. Kilenc - a szélsőbaltól a populista jobboldalig terjedő - párt jelöltjei, szám szerint összesen 540-en indulnak a 60 képviselőházi helyért. Egyéni választókerületi mandátumok nincsenek, a választás tisztán pártlistás alapon történik.
Előzetes mérések szerint a CSV veszíthet néhányat az eddigi 26 helyéből, mindamellett az első számú párt maradhat. Az LSAP-nek szintén számítania kell némi mandátumvesztésre, míg a liberálisok és a zöldek várhatóan erősödnek valamelyest.
(forrás: MTI)
Hozzászólások