EP-bizottság: az Európai Unió alábecsülhette a Törökországban történtek súlyosságát
Az Európai Unió alábecsülhette a júliusi törökországi puccskísérlet súlyosságát, azonban mindenképpen folytatni kell a párbeszédet Ankarával a felek közötti migrációs egyezmény életben tartása érdekében - hangsúlyozták képviselők az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának keddi brüsszeli ülésén.
"Törökország komoly megrázkódtatáson ment keresztül. Rakétatalálatok érték a török törvényhozás épületét (...), érdemes belegondolni, hogy milyen érzés lenne, ha ez az Európai Parlamenttel történne. Képzeljék el, hogy a francia nemzetgyűlést vagy a Westminster-palotát megtámadja az ország saját hadserege" - mondta Elmar Brok, a bizottság elnöke, miután beszámolt az előző heti törökországi útjáról, amelyre Kati Piri, az EP török jelentéstevője is elkísérte.
A német politikus az EP-küldöttség nevében elítélte a hatalomátvételi kísérletet, ugyanakkor kifejtette Ankarában is, hogy Törökországban már a júliusi események előtt is olyan lépések történtek, például a véleményszabadságot illetően, amelyek elfogadhatatlanok és amelyek távolabb sodorták az országot az Európai Uniótól.
"Akármennyire is rászolgál Törökország a bírálatainkra, geostratégiai szempontból fontosabb, hogy Ankara a mi oldalunkon legyen" - közölte Brok, majd hozzátette, nem volt olyan benyomása, hogy a törökök a migrációs megállapodással próbálnák zsarolni Európát.
Kati Piri felszólalásában leszögezte, hogy nem szabadna alábecsülni a traumát, amelyet a puccskísérlet jelentett a török társadalom számára, a történteket követő tisztogatások során azonban több ezer olyan embert is őrizetbe vettek, akiknek egyértelműen nem volt közük a puccshoz.
"A puccskísérlet utáni helyzetben is tiszteletben kell tartani az emberi jogok és a jogállamiság alapelveit, köztük a tisztességes tárgyaláshoz és a védelemhez való jogot, és ez döntő próbatételt jelent majd a demokrácia számára Törökországban" - fogalmazott a jelentéstevő.
Abban politikai hovatartozástól függetlenül egyetértettek a képviselők, hogy az uniónak szorosabb figyelemmel kell követnie a törökországi fejleményeket, többen pedig azt kérték, hogy Ankara támassza alá bizonyítékokkal azokat a vádakat, amelyek szerint az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok mozgalma állt a hatalomátvételi kísérlet mögött.
Egyes képviselők azon véleményüknek adtak hangot, hogy "ez a Törökország" nem lehet tagja az Európai Uniónak, mások szerint viszont megkönnyítené a párbeszédet, ha megnyitnák az uniós csatlakozási tárgyalásoknak az emberi jogokról és az igazságszolgáltatásról szóló 23-as, valamint a jogállamiságra és a belügyekre vonatkozó 24-es fejezetét.
A török hadsereg tisztjei és katonái által végrehajtott puccskísérletet követő ankarai és isztambuli összetűzésekben, a puccsistákat nem számítva 246 ember halt meg és több mint kétezren sebesültek meg.
A történtek után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban.
MTI
"Törökország komoly megrázkódtatáson ment keresztül. Rakétatalálatok érték a török törvényhozás épületét (...), érdemes belegondolni, hogy milyen érzés lenne, ha ez az Európai Parlamenttel történne. Képzeljék el, hogy a francia nemzetgyűlést vagy a Westminster-palotát megtámadja az ország saját hadserege" - mondta Elmar Brok, a bizottság elnöke, miután beszámolt az előző heti törökországi útjáról, amelyre Kati Piri, az EP török jelentéstevője is elkísérte.
A német politikus az EP-küldöttség nevében elítélte a hatalomátvételi kísérletet, ugyanakkor kifejtette Ankarában is, hogy Törökországban már a júliusi események előtt is olyan lépések történtek, például a véleményszabadságot illetően, amelyek elfogadhatatlanok és amelyek távolabb sodorták az országot az Európai Uniótól.
"Akármennyire is rászolgál Törökország a bírálatainkra, geostratégiai szempontból fontosabb, hogy Ankara a mi oldalunkon legyen" - közölte Brok, majd hozzátette, nem volt olyan benyomása, hogy a törökök a migrációs megállapodással próbálnák zsarolni Európát.
Kati Piri felszólalásában leszögezte, hogy nem szabadna alábecsülni a traumát, amelyet a puccskísérlet jelentett a török társadalom számára, a történteket követő tisztogatások során azonban több ezer olyan embert is őrizetbe vettek, akiknek egyértelműen nem volt közük a puccshoz.
"A puccskísérlet utáni helyzetben is tiszteletben kell tartani az emberi jogok és a jogállamiság alapelveit, köztük a tisztességes tárgyaláshoz és a védelemhez való jogot, és ez döntő próbatételt jelent majd a demokrácia számára Törökországban" - fogalmazott a jelentéstevő.
Abban politikai hovatartozástól függetlenül egyetértettek a képviselők, hogy az uniónak szorosabb figyelemmel kell követnie a törökországi fejleményeket, többen pedig azt kérték, hogy Ankara támassza alá bizonyítékokkal azokat a vádakat, amelyek szerint az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok mozgalma állt a hatalomátvételi kísérlet mögött.
Egyes képviselők azon véleményüknek adtak hangot, hogy "ez a Törökország" nem lehet tagja az Európai Uniónak, mások szerint viszont megkönnyítené a párbeszédet, ha megnyitnák az uniós csatlakozási tárgyalásoknak az emberi jogokról és az igazságszolgáltatásról szóló 23-as, valamint a jogállamiságra és a belügyekre vonatkozó 24-es fejezetét.
A török hadsereg tisztjei és katonái által végrehajtott puccskísérletet követő ankarai és isztambuli összetűzésekben, a puccsistákat nem számítva 246 ember halt meg és több mint kétezren sebesültek meg.
A történtek után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban.
MTI
Hozzászólások