Fejlesztéspolitikai vitával zárul az EU-latin-amerikai csúcstalálkozó
Fejlesztéspolitikai kérdéseket tekintenek át kétnapos brüsszeli tanácskozásuk csütörtöki zárónapján az európai uniós és a latin-amerikai országok csúcsvezetői.
Az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) közös csúcstalálkozóján 61 ország vesz részt, közülük 42 a legmagasabb, állam- illetve kormányfői szinten képviselteti magát. A magyar delegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti.
Európa és Latin-Amerika kereskedelmi-gazdasági együttműködésének fejlesztése mellett szó esik a rendezvényen a klímaváltozással kapcsolatos teendőkről, illetve a terrorizmussal szembeni fellépésről.
Szerda este diplomácia források szerint brit-argentin szóváltás volt a tanácskozáson a Falkland-szigetek hovatartozása ügyében. Hector Timerman argentin külügyminiszter felvetette országa igényét a Tűzföld közelében fekvő szigetcsoportra, amely 1833 óta brit ellenőrzés alatt áll, Argentína 1982-ben rövid időre katonai erővel elfoglalta, de ezután a britek gyors vereséget mértek a dél-amerikai országra, és visszafoglalták a szigeteket.
2013-ban a mintegy háromezer lakos többsége népszavazáson a Nagy-Britanniához tartozás mellett foglalt állást, az argentinok azonban nem fogadják el a referendum eredményét.
A brüsszeli találkozón Timerman gyarmatosítóként jellemezte a britek magatartását, mire David Cameron brit miniszterelnök brit források szerint visszautasította, fenyegető jellegűnek minősítette az argentin külügyminiszter kijelentését. Argentin körökben ugyanakkor modortalannak nevezték Cameron hangütését.
A Falkland-szigetek jelentőségét növeli, hogy partjai közelében olajat találtak a tengerfenék alatt.
Az EU-latin-amerikai csúcson Brüsszelben tartózkodó vezetők felhasználják a személyes jelenlétet más kérdések megtárgyalására is. Így például Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia köztársasági elnök szerda este mintegy két órán át tárgyalt Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel a görög hitelválságról. E megbeszélés eredményei egyelőre nem ismeretesek.
MTI
Az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) közös csúcstalálkozóján 61 ország vesz részt, közülük 42 a legmagasabb, állam- illetve kormányfői szinten képviselteti magát. A magyar delegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti.
Európa és Latin-Amerika kereskedelmi-gazdasági együttműködésének fejlesztése mellett szó esik a rendezvényen a klímaváltozással kapcsolatos teendőkről, illetve a terrorizmussal szembeni fellépésről.
Szerda este diplomácia források szerint brit-argentin szóváltás volt a tanácskozáson a Falkland-szigetek hovatartozása ügyében. Hector Timerman argentin külügyminiszter felvetette országa igényét a Tűzföld közelében fekvő szigetcsoportra, amely 1833 óta brit ellenőrzés alatt áll, Argentína 1982-ben rövid időre katonai erővel elfoglalta, de ezután a britek gyors vereséget mértek a dél-amerikai országra, és visszafoglalták a szigeteket.
2013-ban a mintegy háromezer lakos többsége népszavazáson a Nagy-Britanniához tartozás mellett foglalt állást, az argentinok azonban nem fogadják el a referendum eredményét.
A brüsszeli találkozón Timerman gyarmatosítóként jellemezte a britek magatartását, mire David Cameron brit miniszterelnök brit források szerint visszautasította, fenyegető jellegűnek minősítette az argentin külügyminiszter kijelentését. Argentin körökben ugyanakkor modortalannak nevezték Cameron hangütését.
A Falkland-szigetek jelentőségét növeli, hogy partjai közelében olajat találtak a tengerfenék alatt.
Az EU-latin-amerikai csúcson Brüsszelben tartózkodó vezetők felhasználják a személyes jelenlétet más kérdések megtárgyalására is. Így például Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia köztársasági elnök szerda este mintegy két órán át tárgyalt Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel a görög hitelválságról. E megbeszélés eredményei egyelőre nem ismeretesek.
MTI
Hozzászólások