Ukrán válság - Ashton: a feszültség csökkentésére van szükség
A feszültség csökkentésére van szükség az Ukrajnában kialakult helyzettel kapcsolatban - mindössze ennyit mondott az újságíróknak Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője Brüsszelben a külügyminiszterek rendkívüli tanácskozása előtt hétfőn.
Ashton emellett még annyit közölt, hogy a "nagyon-nagyon mély" aggodalmak miatt hívta össze a diplomáciai vezetők tanácskozását.
Laurent Fabius francia külügyminiszter a tanácskozásra érkezve arról beszélt, hogy az orosz műveletek elítélése mellett párbeszédre is szükség van, Franciaország pedig a válság megoldására irányuló tervet ismertet majd a tanácsban.
Frank-Walter Steinmeier, a német diplomácia vezetője úgy vélekedett, hogy Európa minden kétséget kizáróan a legsúlyosabb válságát éli át a berlini fal leomlása óta, és - mint mondta - 25 évvel a hidegháború után újra fennáll a kontinens kettéosztottságának valós veszélye.
A belga külügyek irányítója, Didier Reynders szerint csak egyetlen lehetőség van: nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy nyugodtabb helyzet alakulhasson ki, és beindulhasson a párbeszéd Ukrajnán belül és Oroszországgal egyaránt.
Carl Bildt svéd külügyminiszter a tanácskozásra érkezve arra az álláspontra helyezkedett, hogy nagyon keményen el kell ítélni Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, a Krím megszállását. Úgy fogalmazott: politikai megoldást kell találni a válságra, ám annak azon kell alapulnia, hogy az orosz csapatoknak vissza kell vonulniuk támaszpontjaikra, valamint meg kell szüntetni az Ukrajna többi része ellen irányuló invázió fenyegetését.
"Aligha képzelhető el politikai megoldás, ha az orosz csapatok nem hagynak fel jogellenes tevékenységükkel egy független európai állam területén" - húzta alá Bildt.
Bildt rámutatott, hogy nem derűlátó a várható fejleményeket illetően. Kijelentette, az oroszokat lenyűgözi saját katonai erejük, de idővel felismerik majd annak korlátait.
"Katonai erővel nem lehet barátokat szerezni Európában vagy a világban" - húzta alá a svéd diplomácia vezetője, aki szerint egyetlen országnak sincs joga ahhoz, hogy pusztán arra hivatkozva inváziót indítson egy másik ország ellen, hogy állampolgárai védelmében lép fel.
Az éppen Berlinben tartózkodó José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a külügyi tanács ülése előtt a Twitteren azt az üzenetet tette közzé, hogy a legkevesebb, amit az EU az ukránokért tehet az az, hogy támogatja az ország szuverenitását, és felkínálja számukra a gazdasági integráció és a politikai társulás lehetőségét, megmutatva nekik, hogy a jövő "európai kilátásokat" tartogat számukra.
A tanácskozás előtt az Európai Külügyi Szolgálat azt is tudatta, hogy Ashton magas szintű egyeztetést folytatott Barroso és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, az EU katonai bizottságának vezetője stábjának tagjaival.
MTI
Ashton emellett még annyit közölt, hogy a "nagyon-nagyon mély" aggodalmak miatt hívta össze a diplomáciai vezetők tanácskozását.Laurent Fabius francia külügyminiszter a tanácskozásra érkezve arról beszélt, hogy az orosz műveletek elítélése mellett párbeszédre is szükség van, Franciaország pedig a válság megoldására irányuló tervet ismertet majd a tanácsban.
Frank-Walter Steinmeier, a német diplomácia vezetője úgy vélekedett, hogy Európa minden kétséget kizáróan a legsúlyosabb válságát éli át a berlini fal leomlása óta, és - mint mondta - 25 évvel a hidegháború után újra fennáll a kontinens kettéosztottságának valós veszélye.
A belga külügyek irányítója, Didier Reynders szerint csak egyetlen lehetőség van: nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy nyugodtabb helyzet alakulhasson ki, és beindulhasson a párbeszéd Ukrajnán belül és Oroszországgal egyaránt.
Carl Bildt svéd külügyminiszter a tanácskozásra érkezve arra az álláspontra helyezkedett, hogy nagyon keményen el kell ítélni Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, a Krím megszállását. Úgy fogalmazott: politikai megoldást kell találni a válságra, ám annak azon kell alapulnia, hogy az orosz csapatoknak vissza kell vonulniuk támaszpontjaikra, valamint meg kell szüntetni az Ukrajna többi része ellen irányuló invázió fenyegetését.
"Aligha képzelhető el politikai megoldás, ha az orosz csapatok nem hagynak fel jogellenes tevékenységükkel egy független európai állam területén" - húzta alá Bildt.
Bildt rámutatott, hogy nem derűlátó a várható fejleményeket illetően. Kijelentette, az oroszokat lenyűgözi saját katonai erejük, de idővel felismerik majd annak korlátait.
"Katonai erővel nem lehet barátokat szerezni Európában vagy a világban" - húzta alá a svéd diplomácia vezetője, aki szerint egyetlen országnak sincs joga ahhoz, hogy pusztán arra hivatkozva inváziót indítson egy másik ország ellen, hogy állampolgárai védelmében lép fel.
Az éppen Berlinben tartózkodó José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a külügyi tanács ülése előtt a Twitteren azt az üzenetet tette közzé, hogy a legkevesebb, amit az EU az ukránokért tehet az az, hogy támogatja az ország szuverenitását, és felkínálja számukra a gazdasági integráció és a politikai társulás lehetőségét, megmutatva nekik, hogy a jövő "európai kilátásokat" tartogat számukra.
A tanácskozás előtt az Európai Külügyi Szolgálat azt is tudatta, hogy Ashton magas szintű egyeztetést folytatott Barroso és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, az EU katonai bizottságának vezetője stábjának tagjaival.
MTI
Hozzászólások