Uniós diplomata: Oroszország elmarasztalása is felvetődhet az uniós külügyminiszterek tanácsülésén
A minden eddiginél véresebb aleppói akciók miatt Oroszország szankcionálása is felvetődhet az európai uniós külügyminiszterek luxembourgi tanácsülésén, amelyen egyebek között a migrációs válság és a szíriai konfliktus megoldásáról egyeztetnek hétfőn és kedden - közölte egy neve mellőzését kérő magas rangú uniós diplomata.
A diplomata kijelentette, Oroszország erőteljes, civilek halálával járó szíriai fellépésével csökkent annak a lehetősége, hogy a bombázások leálljanak, és a segélyek eljussanak az arra rászorulókhoz.
Aleppó minden eddiginél rombolóbb orosz támadása véleménye szerint fordulópont a közel-keleti helyzet rendezése tekintetében, háborús bűnök elkövetését veti fel, amely nemcsak a hidegháborús időkre emlékeztet, hanem az álláspontok minimális mértékű közeledésének elmaradásával épp afelé halad.
Az állam- és kormányfők csütörtökön és pénteken esedékes értekezletét előkészítő külügyminiszteri tárgyalásokon a tagállami politikusok egy része - brit nyomásra - várhatóan amellett érvel majd, hogy mondják ki Oroszország és Damaszkusz felelősségét, korábban, a Krím annektálása miatt bevezetett szigorú korlátozások feloldása helyett fontolják meg újabb szankciók bevezetését is.
Mások véleménye szerint Oroszország elmarasztalása esetén hosszú időre megszűnhet az unió által szorgalmazott humanitárius segélyszállítmányok eljuttatását is biztosító folyosó létrehozásának esélye - hangsúlyozta a diplomata.
A tanácsülés részleteit ismerő forrás elmondta, hogy a több irányból jelentkező bizonytalan politikai helyzet okán a megbeszélések központi témája lesz az Európai Unió globális szerepének alapjait rögzítő uniós globális stratégia decemberre elkészülő, európai védelemmel és biztonsággal foglalkozó fejezete.
A stratégiában kimondják, hogy Európának nagyobb figyelmet kell fordítania saját biztonsága megőrzésére, amelyben a tagállamok várhatóan nagyobb szerepet kapnak majd. A diplomata elmondta, a tagállamok egyetértenek abban, hogy az unió jelenleg lassúnak mondható reagáló képességét fokozni kell, ahogyan szorosabbra kell fűzni a NATO-val való együttműködést is.
Tagállami felvetésre előkerül az EU védelmi ipar erősítésének kérdése is, amelynek ütemtervét az Európai Bizottság november folyamán mutatja be. Célja - rövidtávon - nem az uniós hadsereg létrehozása, hanem a tagállami hadseregek és az európai fegyvergyártás összehangolása, szükség esetén képessé téve azokat a közös és gyors reagálásra.
A neve elhallgatását kérő diplomata arra emlékeztetett, hogy a migrációs válság belső hatásai komoly feszültséget okoztak az uniós tagállamok között, ugyanakkor külső dimenziókra kevés figyelem jutott.
Elmondta, a politikusok egyetértenek abban, hogy a problémát globálisan kell kezelni, hiszen a migráció nagyon régóta létező jelenség. A származási országokkal szomszédos államokban évtizedek óta milliók élnek menekülttáborokban, amely felveti annak a lehetőségét, hogy újabbak kelnek útnak Európa felé.
Információk szerint az uniós vezetők ki akarják terjeszteni a Libanonnal, Jordániával és öt afrikai országgal - Niger, Mali, Nigéria, Etiópia, Szenegál - korábban megkötött megállapodást, amely a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszafogadása és visszaintegrációja mellett uniós forrásokat biztosít abban az esetben, ha a visszafogadó ország menekülteket alkalmaz egy iparágban.
Az unió és tagállamai között egyetértés mutatkozik abban, hogy a probléma forrásához közel kell hatékony és gyors megoldást találni, hogy a javuló biztonsági környezet és az életminőség emelkedése miatt egyre kevesebben induljanak útnak Európa felé - tette hozzá az uniós diplomata.
MTI
A diplomata kijelentette, Oroszország erőteljes, civilek halálával járó szíriai fellépésével csökkent annak a lehetősége, hogy a bombázások leálljanak, és a segélyek eljussanak az arra rászorulókhoz.
Aleppó minden eddiginél rombolóbb orosz támadása véleménye szerint fordulópont a közel-keleti helyzet rendezése tekintetében, háborús bűnök elkövetését veti fel, amely nemcsak a hidegháborús időkre emlékeztet, hanem az álláspontok minimális mértékű közeledésének elmaradásával épp afelé halad.
Az állam- és kormányfők csütörtökön és pénteken esedékes értekezletét előkészítő külügyminiszteri tárgyalásokon a tagállami politikusok egy része - brit nyomásra - várhatóan amellett érvel majd, hogy mondják ki Oroszország és Damaszkusz felelősségét, korábban, a Krím annektálása miatt bevezetett szigorú korlátozások feloldása helyett fontolják meg újabb szankciók bevezetését is.
Mások véleménye szerint Oroszország elmarasztalása esetén hosszú időre megszűnhet az unió által szorgalmazott humanitárius segélyszállítmányok eljuttatását is biztosító folyosó létrehozásának esélye - hangsúlyozta a diplomata.
A tanácsülés részleteit ismerő forrás elmondta, hogy a több irányból jelentkező bizonytalan politikai helyzet okán a megbeszélések központi témája lesz az Európai Unió globális szerepének alapjait rögzítő uniós globális stratégia decemberre elkészülő, európai védelemmel és biztonsággal foglalkozó fejezete.
A stratégiában kimondják, hogy Európának nagyobb figyelmet kell fordítania saját biztonsága megőrzésére, amelyben a tagállamok várhatóan nagyobb szerepet kapnak majd. A diplomata elmondta, a tagállamok egyetértenek abban, hogy az unió jelenleg lassúnak mondható reagáló képességét fokozni kell, ahogyan szorosabbra kell fűzni a NATO-val való együttműködést is.
Tagállami felvetésre előkerül az EU védelmi ipar erősítésének kérdése is, amelynek ütemtervét az Európai Bizottság november folyamán mutatja be. Célja - rövidtávon - nem az uniós hadsereg létrehozása, hanem a tagállami hadseregek és az európai fegyvergyártás összehangolása, szükség esetén képessé téve azokat a közös és gyors reagálásra.
A neve elhallgatását kérő diplomata arra emlékeztetett, hogy a migrációs válság belső hatásai komoly feszültséget okoztak az uniós tagállamok között, ugyanakkor külső dimenziókra kevés figyelem jutott.
Elmondta, a politikusok egyetértenek abban, hogy a problémát globálisan kell kezelni, hiszen a migráció nagyon régóta létező jelenség. A származási országokkal szomszédos államokban évtizedek óta milliók élnek menekülttáborokban, amely felveti annak a lehetőségét, hogy újabbak kelnek útnak Európa felé.
Információk szerint az uniós vezetők ki akarják terjeszteni a Libanonnal, Jordániával és öt afrikai országgal - Niger, Mali, Nigéria, Etiópia, Szenegál - korábban megkötött megállapodást, amely a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszafogadása és visszaintegrációja mellett uniós forrásokat biztosít abban az esetben, ha a visszafogadó ország menekülteket alkalmaz egy iparágban.
Az unió és tagállamai között egyetértés mutatkozik abban, hogy a probléma forrásához közel kell hatékony és gyors megoldást találni, hogy a javuló biztonsági környezet és az életminőség emelkedése miatt egyre kevesebben induljanak útnak Európa felé - tette hozzá az uniós diplomata.
MTI
Hozzászólások