Völner: a kormány üdvözli az EJEB döntését a fellebbezés ügyében (2.rész)
Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy kezdetektől elutasították az EJEB elsőfokú ítéletét, miszerint az ügyben Magyarország több ponton is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és ezért fejenként mintegy 5,8 millió forint kártérítést és perköltséget kell fizetnie a felpereseknek.
"Látható, hogy a kormány minden eszközzel harcol a Soros-szervezetek migránsbiznisze ellen, Strasbourgban is ezért fordultunk a (másodfokú tanácsként működő) nagykamarához" - mondta Völner, aki szerint "erkölcsileg is felháborító, hogy azért akarnak megbüntetni bennünket, mert betartottuk a schengeni szabályokat". Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a bíróság belátja, az elsőfokú ítélet a panaszosokat képviselő Helsinki Bizottság "közrehatása folytán, részben az általuk szállított szakvélemények és információk alapján, talán nem teljesen pontos tények ismeretében született meg".
Völner kiemelte, a következetesség hiánya ezekben az ügyekben milliárdokba kerülne Magyarországnak, de kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy jelenleg nem folyik hasonló per a magyar bíróságokon, bár a Helsinki Bizottság részéről lehetnek ilyen beadványok. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha a nagykamara megerősíti az ítéletet, az államtitkár leszögezte: Magyarország tiszteletben tartja a nemzetközi jogi fórumok által hozott döntéseket, de ez nem jelenti azt, hogy a kormány ne kezdeményezne esetleg olyan jogi változtatásokat a nemzetközi szervezeteknél, amelyek a "valósághoz igazítanák" ezek tevékenységét, lehetővé téve Európa védelmét. A két férfi 2015. szeptember 15-én nyújtott be menedékkérelmet Magyarország déli határán.
A hatóságok több mint három héten keresztül a röszkei tranzitzónában tartották őket úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába. Az EJEB márciusban elsőfokon kimondta, hogy ezzel az eljárással Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a kínzás tilalma és a hatékony jogorvoslat tekintetében is.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.
MTI
"Látható, hogy a kormány minden eszközzel harcol a Soros-szervezetek migránsbiznisze ellen, Strasbourgban is ezért fordultunk a (másodfokú tanácsként működő) nagykamarához" - mondta Völner, aki szerint "erkölcsileg is felháborító, hogy azért akarnak megbüntetni bennünket, mert betartottuk a schengeni szabályokat". Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a bíróság belátja, az elsőfokú ítélet a panaszosokat képviselő Helsinki Bizottság "közrehatása folytán, részben az általuk szállított szakvélemények és információk alapján, talán nem teljesen pontos tények ismeretében született meg".
Völner kiemelte, a következetesség hiánya ezekben az ügyekben milliárdokba kerülne Magyarországnak, de kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy jelenleg nem folyik hasonló per a magyar bíróságokon, bár a Helsinki Bizottság részéről lehetnek ilyen beadványok. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha a nagykamara megerősíti az ítéletet, az államtitkár leszögezte: Magyarország tiszteletben tartja a nemzetközi jogi fórumok által hozott döntéseket, de ez nem jelenti azt, hogy a kormány ne kezdeményezne esetleg olyan jogi változtatásokat a nemzetközi szervezeteknél, amelyek a "valósághoz igazítanák" ezek tevékenységét, lehetővé téve Európa védelmét. A két férfi 2015. szeptember 15-én nyújtott be menedékkérelmet Magyarország déli határán.
A hatóságok több mint három héten keresztül a röszkei tranzitzónában tartották őket úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába. Az EJEB márciusban elsőfokon kimondta, hogy ezzel az eljárással Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a kínzás tilalma és a hatékony jogorvoslat tekintetében is.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.
MTI
Hozzászólások