Görögök, akik antik isteneiket tisztelik
Június 21-e a nyári napforduló számos ősi vallásban kiemelkedő napnak számít, számított. Így a görögök számára is, akik a kereszténység előtti isteneiket imádják.
A szentnek tartott Olimposz hegyének oldalában vernek sátrat, s úgy tartják, a hely tele van energiával.
Közéjük tartozik Exszekiasz Trivoulidesz szobrász, aki művészettörténetet és antik klasszikusokat tanult, s ma is ez a szenvedélye. Több ezer társával együtt a Prometheia fesztiválon vesz részt, amit az antik görög isten, Prometheusz tiszteletére rendeznek. Prometheusz segített az embereknek ellopni a tüzet az istenektől.
Ez a legfontosabb évről évre megrendezett fesztiválja a "Vissza a hellénekhez" mozgalom követői számára. A mozgalom célja, hogy a több mint 1600 évvel a kereszténység bevezetése előtti időszakhoz visszatérjenek a vallásban, az értékrendben, a filozófiában és az életmódban. Szerintük Görögország jelenleg a kereszténység megszállása alatt áll.
"Az emberek a múlttal akarnak azonosulni, ahonnan származnak, hogy tudják, merre tartanak. Aki nem ismeri a múltját, annak nincs jövője" - magyarázza a szobrász.
A fesztivál kezdetén hat teljes görög fegyverzetet viselő futó 10 kilométeres távot tesz meg az Olümposz hegyén, az istenek lakhelye felé.
Prometheusz
Görögországban a lakosság 98%-a ortodox keresztény. Néhány évvel ezelőtt az ortodox görög egyház egyik vezetője a mozgalom résztvevőit szánalomra méltó erőlködőknek nevezte, akik egy elkorcsosult, halott vallást akarnak életre kelteni.
Mára már a kapcsolat javult az egyház és az 1996-ban alapított mozgalom között. "Megértették, hogy nem vagyunk sem veszélyesek, sem pogányok, sem sátánisták" - mondja a mozgalom egyik alapítója. "Békés emberek vagyunk, akik néhány, a társadalom számára hasznos ötlettel állnak elő."
A gazdasági válság Görögországban jelzést ad azokról az értékekről, amelyek alapján kellene a társadalmat kormányozni.
A mozgalom a 12 antik főisten kultuszát, a dodecatheont állította a középpontba. Nem igazán imádkoznak sem Zeuszhoz, sem Hérához, sem a többi istenséghez. Inkább úgy tekintenek rájuk, mint a szépség, az egészség vagy a bölcsesség követendő mintaképeire.
A mozgalom tagjai vegyes hátterűek. Vannak köztük az antik hagyományok tisztelői, baloldaliak, akik az ortodox egyház hatalma ellen lépnek fel, görög nacionalisták, akik úgy tartják, hogy a kereszténység tiport el mindent, ami igazán görög volt.
A hegy lábánál ünneplők egy része modern ruhát visel, másik részük antik tunikát. Kapható CD, antik ékszerutánzat, filozófia könyv, étel. A háromnapos esemény során rendeznek közös, nyilvános imádságot, két esküvőt, egy névadó ünnepséget, természetesen olyan antik nevet választanak, mint a Calisto, a Hermész vagy az Orpheusz.
A görög állam egyetlen ilyen eseményt sem ismer el. A legtöbb vitát az váltotta ki, hogy tiltják az antik templomokban az imádkozást, és nem kapnak engedélyt új templom emelésére sem, mert Görögországban minden templomépítést a helyi ortodox egyháznak kell jóváhagynia.
Ethnikoi Hellenes
Az Ethnikoi Hellenes csoport "etnikus" vallásként kívánja elfogadtatni az antik görög vallást. Ám ezt kevés görög támogatja - vallja Victor Roudometof ciprusi szociológia professzor. Bár sok görög csak egyszer-kétszer megy el templomba egy évben, az ortodox vallás a görög identitás egyik sarokkövének számít. Az antik görög vallás követőit inkább érdekes különcöknek tartják.
Az antikvitás kutatói is inkább elutasítóak a kérdésben. Nem lehet az idő kerekét visszafelé forgatni. Nem lehet egy antik vallást egy teljesen más környezetbe átemelni - vallja Robert Parker az antik történelem professzora Oxfordból. Más történészek úgy vélik, hogy a mozgalom résztvevői idealizálják az antik vallást, nem sok közük van a morálhoz vagy az etikához.
Az isteneket tisztelni kell, hogy jóindulatukat megnyerjék az emberek. Az értékeknek és az erényeknek az antik világban nem volt jelentőségük.
Az antik világban az állatáldozatnak volt a legnagyobb szerepe. Az újjáélesztők leegyszerűsítik az áldozatot: virágot, mézet, gyümölcsöt, tejet áldoznak mindössze.
Az antik görögöknek a dráma és a tragédia is fontos volt. Mai követői fáklyás előadásokat rendeznek, amely a Prometheia fesztivál fénypontja. Klasszikus drámát ötvöznek klasszikus leckékkel.
A mozgalom tagjai tisztában vannak azzal, hogyan látják őket kívülről, de hiszik, hogy megítélésük változóban van.
"Először kinevettek minket, majd megpróbáltak nem észrevenni, most inkább érdeklődnek irántunk" - magyarázza az egyik tag. "Már túl sokan vagyunk ahhoz, hogy ne vehessenek észre minket".
A mozgalom pontos tagjainak száma nem ismeretes. De a szám növekszik, ahogy a támogatóké is. Az látszik rajtuk, hogy elemében érzik magukat az Olümposzon. Az eladás után táncolnak, bolondoznak.
www.bbc.co.uk
A szentnek tartott Olimposz hegyének oldalában vernek sátrat, s úgy tartják, a hely tele van energiával.
Közéjük tartozik Exszekiasz Trivoulidesz szobrász, aki művészettörténetet és antik klasszikusokat tanult, s ma is ez a szenvedélye. Több ezer társával együtt a Prometheia fesztiválon vesz részt, amit az antik görög isten, Prometheusz tiszteletére rendeznek. Prometheusz segített az embereknek ellopni a tüzet az istenektől.
Ez a legfontosabb évről évre megrendezett fesztiválja a "Vissza a hellénekhez" mozgalom követői számára. A mozgalom célja, hogy a több mint 1600 évvel a kereszténység bevezetése előtti időszakhoz visszatérjenek a vallásban, az értékrendben, a filozófiában és az életmódban. Szerintük Görögország jelenleg a kereszténység megszállása alatt áll.
"Az emberek a múlttal akarnak azonosulni, ahonnan származnak, hogy tudják, merre tartanak. Aki nem ismeri a múltját, annak nincs jövője" - magyarázza a szobrász.
A fesztivál kezdetén hat teljes görög fegyverzetet viselő futó 10 kilométeres távot tesz meg az Olümposz hegyén, az istenek lakhelye felé.
Prometheusz
Görögországban a lakosság 98%-a ortodox keresztény. Néhány évvel ezelőtt az ortodox görög egyház egyik vezetője a mozgalom résztvevőit szánalomra méltó erőlködőknek nevezte, akik egy elkorcsosult, halott vallást akarnak életre kelteni.
Mára már a kapcsolat javult az egyház és az 1996-ban alapított mozgalom között. "Megértették, hogy nem vagyunk sem veszélyesek, sem pogányok, sem sátánisták" - mondja a mozgalom egyik alapítója. "Békés emberek vagyunk, akik néhány, a társadalom számára hasznos ötlettel állnak elő."
A gazdasági válság Görögországban jelzést ad azokról az értékekről, amelyek alapján kellene a társadalmat kormányozni.
A mozgalom a 12 antik főisten kultuszát, a dodecatheont állította a középpontba. Nem igazán imádkoznak sem Zeuszhoz, sem Hérához, sem a többi istenséghez. Inkább úgy tekintenek rájuk, mint a szépség, az egészség vagy a bölcsesség követendő mintaképeire.
A mozgalom tagjai vegyes hátterűek. Vannak köztük az antik hagyományok tisztelői, baloldaliak, akik az ortodox egyház hatalma ellen lépnek fel, görög nacionalisták, akik úgy tartják, hogy a kereszténység tiport el mindent, ami igazán görög volt.
A hegy lábánál ünneplők egy része modern ruhát visel, másik részük antik tunikát. Kapható CD, antik ékszerutánzat, filozófia könyv, étel. A háromnapos esemény során rendeznek közös, nyilvános imádságot, két esküvőt, egy névadó ünnepséget, természetesen olyan antik nevet választanak, mint a Calisto, a Hermész vagy az Orpheusz.
A görög állam egyetlen ilyen eseményt sem ismer el. A legtöbb vitát az váltotta ki, hogy tiltják az antik templomokban az imádkozást, és nem kapnak engedélyt új templom emelésére sem, mert Görögországban minden templomépítést a helyi ortodox egyháznak kell jóváhagynia.
Ethnikoi Hellenes
Az Ethnikoi Hellenes csoport "etnikus" vallásként kívánja elfogadtatni az antik görög vallást. Ám ezt kevés görög támogatja - vallja Victor Roudometof ciprusi szociológia professzor. Bár sok görög csak egyszer-kétszer megy el templomba egy évben, az ortodox vallás a görög identitás egyik sarokkövének számít. Az antik görög vallás követőit inkább érdekes különcöknek tartják.
Az antikvitás kutatói is inkább elutasítóak a kérdésben. Nem lehet az idő kerekét visszafelé forgatni. Nem lehet egy antik vallást egy teljesen más környezetbe átemelni - vallja Robert Parker az antik történelem professzora Oxfordból. Más történészek úgy vélik, hogy a mozgalom résztvevői idealizálják az antik vallást, nem sok közük van a morálhoz vagy az etikához.
Az isteneket tisztelni kell, hogy jóindulatukat megnyerjék az emberek. Az értékeknek és az erényeknek az antik világban nem volt jelentőségük.
Az antik világban az állatáldozatnak volt a legnagyobb szerepe. Az újjáélesztők leegyszerűsítik az áldozatot: virágot, mézet, gyümölcsöt, tejet áldoznak mindössze.
Az antik görögöknek a dráma és a tragédia is fontos volt. Mai követői fáklyás előadásokat rendeznek, amely a Prometheia fesztivál fénypontja. Klasszikus drámát ötvöznek klasszikus leckékkel.
A mozgalom tagjai tisztában vannak azzal, hogyan látják őket kívülről, de hiszik, hogy megítélésük változóban van.
"Először kinevettek minket, majd megpróbáltak nem észrevenni, most inkább érdeklődnek irántunk" - magyarázza az egyik tag. "Már túl sokan vagyunk ahhoz, hogy ne vehessenek észre minket".
A mozgalom pontos tagjainak száma nem ismeretes. De a szám növekszik, ahogy a támogatóké is. Az látszik rajtuk, hogy elemében érzik magukat az Olümposzon. Az eladás után táncolnak, bolondoznak.
www.bbc.co.uk
Hozzászólások