125 éves a forgóajtó
1888. augusztus 7-én Theophilus Van Kannel megkapta az USA szabadalmi hivatalától a 387.571. számú szabadalmat a "Vihar-ajtó szerkezetre" a forgóajtó kifejezés nem is szerepelt benne.
Hét évvel korábban Berlinben egy H. Bockacker nevű feltaláló szabadalmaztatta a "Huzat nélküli ajtót".
Az amerikai feltaláló forgóajtója terjedt el világszerte. A szerkezete lényege a védelem. Elsősorban a "kémény-hatástól", vagyis ajtónyitáskor a levegő hirtelen beáramlása akár ablakokat is ki tud törni. Ezen kívül fűtő-, és hűtőenergiát lehet így megtakarítani, ami a fenntarthatóság egyik eleme.
Megalkotásakor abban is hittek, hogy a fertőző betegségektől is megóv.
Az első forgóajtó New Yorkban szerelték fel a Broadwayn, a Times Squaren Rector nevű éttermén 1899-ben. Feltalálója abban hitt, hogy magánházak is fogják az új találmányt alkalmazni. Szállodákban, irodaházakban, bevásárlóközpontokban, repülőtereken, felhőkarcolókban és más közintézményekben gyakran alkalmazzák, magánházakban nem honosodott meg. Eredetileg faszerkezetű, három vagy négy szárnnyal működik egy függőleges tengely mentén. A kereten belül üvegen keresztül lehet látni a többi ki- vagy betérőt. Általában az ajtó mindkét irányban mozgatható, de vannak olyan változatok, amikor csak egy irányban, ilyenek a beléptető rendszerek, például repülőtereken, illetve, olyan épületeken, ahol külön épült a bejárat és a kijárat.
Energiamegtakarítás céljából kérjük, használja a forgóajtót, amikor csak lehetséges
Jobb oldali közlekedésű országokban a forgóajtók az óramutató járásával ellentétes irányban, míg bal oldali közlekedési rendű országokban az óramutató járásával megegyező országban forognak az ajtók, például Ausztráliában és Új-Zélandon, ám Nagy-Britanniában mindkét irányú forgás megtalálható.
A kézi erővel működtetett ajtókon kívül már elektromos árammal működő, illetve automata ajtók is találhatók. Japánban egy rosszul működő automata forgóajtó okozta egy gyermek halálát.
Szintén a forgóajtó egy tragikus jelent színhelye a Keresztapa című film lövöldözős jelentében is.
Baleset régebben is előfordultak, például egy tűz esetén több százan lelték egy szórakozóhely belsejében, mert nem tudtak az ajtón kimenekülni. Ezt követően csak olyan forgóajtó építését engedélyezték, amelynek szárnyait vészhelyzetben össze lehet csukni. Az épületek többségében - még a századfordulón épített budapesti forgóajtós épületeken is - a forgóajtó mellett hagyományos ajtót is beállítottak. Eredetileg jellemzően egyszerre egy ember lép be a forgóajtóba, de nagy áruházak, bevásárlóközpontok olyan forgóajtókat terveznek manapság, amelyet több ember egyszerre történő belépésére tervezték.
Ma a legnagyobb forgóajtó egy szállodáé, a Novotel Citygate Hong Kongé: az ajtó 4,8 méter magas, négy szárnya egyenként 3,2 méter széles.
A feltaláló Van Kannel által alapított, forgóajtókat gyártó cég ma is létezik és működik.
Hét évvel korábban Berlinben egy H. Bockacker nevű feltaláló szabadalmaztatta a "Huzat nélküli ajtót".Az amerikai feltaláló forgóajtója terjedt el világszerte. A szerkezete lényege a védelem. Elsősorban a "kémény-hatástól", vagyis ajtónyitáskor a levegő hirtelen beáramlása akár ablakokat is ki tud törni. Ezen kívül fűtő-, és hűtőenergiát lehet így megtakarítani, ami a fenntarthatóság egyik eleme.
Megalkotásakor abban is hittek, hogy a fertőző betegségektől is megóv.
Az első forgóajtó New Yorkban szerelték fel a Broadwayn, a Times Squaren Rector nevű éttermén 1899-ben. Feltalálója abban hitt, hogy magánházak is fogják az új találmányt alkalmazni. Szállodákban, irodaházakban, bevásárlóközpontokban, repülőtereken, felhőkarcolókban és más közintézményekben gyakran alkalmazzák, magánházakban nem honosodott meg. Eredetileg faszerkezetű, három vagy négy szárnnyal működik egy függőleges tengely mentén. A kereten belül üvegen keresztül lehet látni a többi ki- vagy betérőt. Általában az ajtó mindkét irányban mozgatható, de vannak olyan változatok, amikor csak egy irányban, ilyenek a beléptető rendszerek, például repülőtereken, illetve, olyan épületeken, ahol külön épült a bejárat és a kijárat.
Energiamegtakarítás céljából kérjük, használja a forgóajtót, amikor csak lehetségesJobb oldali közlekedésű országokban a forgóajtók az óramutató járásával ellentétes irányban, míg bal oldali közlekedési rendű országokban az óramutató járásával megegyező országban forognak az ajtók, például Ausztráliában és Új-Zélandon, ám Nagy-Britanniában mindkét irányú forgás megtalálható.
A kézi erővel működtetett ajtókon kívül már elektromos árammal működő, illetve automata ajtók is találhatók. Japánban egy rosszul működő automata forgóajtó okozta egy gyermek halálát.
Szintén a forgóajtó egy tragikus jelent színhelye a Keresztapa című film lövöldözős jelentében is.
Baleset régebben is előfordultak, például egy tűz esetén több százan lelték egy szórakozóhely belsejében, mert nem tudtak az ajtón kimenekülni. Ezt követően csak olyan forgóajtó építését engedélyezték, amelynek szárnyait vészhelyzetben össze lehet csukni. Az épületek többségében - még a századfordulón épített budapesti forgóajtós épületeken is - a forgóajtó mellett hagyományos ajtót is beállítottak. Eredetileg jellemzően egyszerre egy ember lép be a forgóajtóba, de nagy áruházak, bevásárlóközpontok olyan forgóajtókat terveznek manapság, amelyet több ember egyszerre történő belépésére tervezték.
Ma a legnagyobb forgóajtó egy szállodáé, a Novotel Citygate Hong Kongé: az ajtó 4,8 méter magas, négy szárnya egyenként 3,2 méter széles.
A feltaláló Van Kannel által alapított, forgóajtókat gyártó cég ma is létezik és működik.
Hozzászólások