14 éves rajongója készített Marilyn Monroe-ról egyedülálló filmet New Yorkban – fotók és videó
1955-ben New Yorkban találkozott egy 14 éves fiú és az akkori és mostani idők egyik legnagyobb filmsztárja: Marilyn Monroe. Egy napot töltöttek együtt.
Peter Mangone közel 50 éven át azt hitte, kidobta a filmlegendáról készült filmet, mivel a film elkészültével később azt gondolta, hogy kinőtt a Marilyn-féle sztárkultuszból - ám mégis kiállítás született az akkor 14 éves fiú akciójából. Peter Mangone viszont ezt nem érhette meg: a kiállítás előtt egy hónappal elhunyt (2012. december 11-én).
A felvételek 1955-ben készültek, a legendás színésznő ekkor 29 éves volt. Monroe 1926-ban született és a jóbarátja, Truman Capote író szerint magát szinte egész álló nap a tükörben bámuló filmcsillag 1962-ben hunyt el. (26:62 – a karma javára.) Marilyn Monroe-val a Fox filmvállalat vezetője olyannyira elégedett volt, hogy egyszer azt mondta, MM hasonló szerencse, mint egy dupla hatos dobás.
Az eltűntnek hitt fotókra Mangone testvére bukkant rá, a családi ereklyék és holmik áttekintése közben, 2002-ben. Pedig Mangone meg volt győződve róla, hogy 17 évesen, amikor kiselejtezte a moziújságjait és minden egyebet, a Marilyn Monroe-ról készült felvétel is áldozatául esett a kamaszkori nagytakarításnak. Dan Pye, Mangone későbbi élettársa elmondta, hogy a férfi minden alkalommal megjegyezte, ha New Yorkban a szállodánál jártak, hogy bárcsak ne dobta volna ki azt a felvételt.
Merthogy Mangone igencsak jó passzában kapta el Marilyn-t, aki 1955-ben úgy érezte, több kötöttség alól is felszabadult. Az akkor 14 éves Mangone is hasonlóan érezhetett, mert ellógta az iskolát, hogy találkozhasson Marilyn-nel. A New York-i Ötödik sugárúton, az 52-ik utcában, Manhattan belvárosában várakozott a színésznőre a bátyjától kölcsönkapott 8 milliméteres film készítésére alkalmas kamerával.
Ebben az időszakban Marilyn túl volt a második válásán (Joe Dimaggio-val), átmenetileg a Gladstone Hotelben lakott, Hollywood-ból is elege lett, ekkoriban Lee Strasberg-nél csiszolta színészi tehetségét. (A színésznő, bár próbálkozott, rendes otthonai nem árulkodtak a megtalált békéről, későbbi New York-i lakása bár hófehér volt szőnyegtől a plafonig, mégis művirágok voltak hivatottak egy kis életet lehelni a gyógyszerszagtól terhes luxusapartmanba. Arra is volt példa, hogy az alvászavarokkal küzdő filmsztár ablakain tűzőgéppel rögzítették a függönyt, hogy semmi fény ne szűrődhessen be.)
Mangone-nak viszont abszolút szerencséje volt. („Serendipity” – ezt az angol kifejezést használja a Huffington Post, a nehezen fordítható szó jelentéstartalma a legjobbkor a legjobb helyen lenni, amikor arra nem is számíthattunk.)
A szállodából kilépő színésznő ugyanis észrevette a szerelmes fiút és magával hívta egy délutáni sétára, fotósa és produceri cégének társa, Milton H. Greene, valamint George Nardiello divattervező társaságában – ő adta, pontosabban varrta rá Marilyn-re a flitteres ruhát, amit a filmcsillag JFK születésnapi köszöntésekor viselt.
A kisfilm hossza 5 és fél perc, egész pontosan 329 másodperc - másodpercenként 28 képkockából, összesen tehát 9212 képkockából áll. Hangot nem rögzített. A Manhattan-i Danziger Galéria találtatott alkalmasnak a ritka felvétel bemutatására. A felvételen látszik, hogy a fiatal fiú azért nem volt túl tapasztalt, később egyébként filmsztárok elismert fodrásza lett.
Érdekes, hogy a fotóira olyan nagyon kényes színésznő (előfordult, hogy kikaparta a neki nem tetsző kockákat, nehogy később felhasználásra kerülhessenek) egy 15 éves fiúnak megengedte, hogy azon a délutánon át filmezze.
Ebből is látszik, hogy az önzéséről és hisztériájáról elhíresült Marilyn szeretett szép gesztusokat gyakorolni, szíve mélyén igazából adni akart a világnak, a sors fintora, hogy utolsó, Something's Got to Give (Valamit adni kell) című filmjének főszerepét, egy kéthetes kihagyás miatt, elvették tőle - így a 36 évesen elhunyt Monroe halála évében forgatott utolsó mozija befejezetlen, mindösszesen 37 perc az egész.
Marilyn Monroe fekete kasmír ruhát visel Mangone felvételén és csak úgy süt a filmből az amerikai 50-es évek.
Rövid részlet a filmből:
http://youtu.be/ZGp9o5LaNXU
Fotóflow:
http://youtu.be/HjWYmL8e5vY
Interjú Peter Mangone-nal, itt még jobb minőségben látni részleteket a filmből:
http://youtu.be/aZHhtyampys
Forrás: danzigergallery.com, huffingtonpost.com, dailymail.co.uk, nytimes.com, nydailynews.com, imdb.com, Youtube
Peter Mangone közel 50 éven át azt hitte, kidobta a filmlegendáról készült filmet, mivel a film elkészültével később azt gondolta, hogy kinőtt a Marilyn-féle sztárkultuszból - ám mégis kiállítás született az akkor 14 éves fiú akciójából. Peter Mangone viszont ezt nem érhette meg: a kiállítás előtt egy hónappal elhunyt (2012. december 11-én).
A felvételek 1955-ben készültek, a legendás színésznő ekkor 29 éves volt. Monroe 1926-ban született és a jóbarátja, Truman Capote író szerint magát szinte egész álló nap a tükörben bámuló filmcsillag 1962-ben hunyt el. (26:62 – a karma javára.) Marilyn Monroe-val a Fox filmvállalat vezetője olyannyira elégedett volt, hogy egyszer azt mondta, MM hasonló szerencse, mint egy dupla hatos dobás.
Az eltűntnek hitt fotókra Mangone testvére bukkant rá, a családi ereklyék és holmik áttekintése közben, 2002-ben. Pedig Mangone meg volt győződve róla, hogy 17 évesen, amikor kiselejtezte a moziújságjait és minden egyebet, a Marilyn Monroe-ról készült felvétel is áldozatául esett a kamaszkori nagytakarításnak. Dan Pye, Mangone későbbi élettársa elmondta, hogy a férfi minden alkalommal megjegyezte, ha New Yorkban a szállodánál jártak, hogy bárcsak ne dobta volna ki azt a felvételt.
Merthogy Mangone igencsak jó passzában kapta el Marilyn-t, aki 1955-ben úgy érezte, több kötöttség alól is felszabadult. Az akkor 14 éves Mangone is hasonlóan érezhetett, mert ellógta az iskolát, hogy találkozhasson Marilyn-nel. A New York-i Ötödik sugárúton, az 52-ik utcában, Manhattan belvárosában várakozott a színésznőre a bátyjától kölcsönkapott 8 milliméteres film készítésére alkalmas kamerával.
Ebben az időszakban Marilyn túl volt a második válásán (Joe Dimaggio-val), átmenetileg a Gladstone Hotelben lakott, Hollywood-ból is elege lett, ekkoriban Lee Strasberg-nél csiszolta színészi tehetségét. (A színésznő, bár próbálkozott, rendes otthonai nem árulkodtak a megtalált békéről, későbbi New York-i lakása bár hófehér volt szőnyegtől a plafonig, mégis művirágok voltak hivatottak egy kis életet lehelni a gyógyszerszagtól terhes luxusapartmanba. Arra is volt példa, hogy az alvászavarokkal küzdő filmsztár ablakain tűzőgéppel rögzítették a függönyt, hogy semmi fény ne szűrődhessen be.)
Mangone-nak viszont abszolút szerencséje volt. („Serendipity” – ezt az angol kifejezést használja a Huffington Post, a nehezen fordítható szó jelentéstartalma a legjobbkor a legjobb helyen lenni, amikor arra nem is számíthattunk.)
A szállodából kilépő színésznő ugyanis észrevette a szerelmes fiút és magával hívta egy délutáni sétára, fotósa és produceri cégének társa, Milton H. Greene, valamint George Nardiello divattervező társaságában – ő adta, pontosabban varrta rá Marilyn-re a flitteres ruhát, amit a filmcsillag JFK születésnapi köszöntésekor viselt.
A kisfilm hossza 5 és fél perc, egész pontosan 329 másodperc - másodpercenként 28 képkockából, összesen tehát 9212 képkockából áll. Hangot nem rögzített. A Manhattan-i Danziger Galéria találtatott alkalmasnak a ritka felvétel bemutatására. A felvételen látszik, hogy a fiatal fiú azért nem volt túl tapasztalt, később egyébként filmsztárok elismert fodrásza lett.
Érdekes, hogy a fotóira olyan nagyon kényes színésznő (előfordult, hogy kikaparta a neki nem tetsző kockákat, nehogy később felhasználásra kerülhessenek) egy 15 éves fiúnak megengedte, hogy azon a délutánon át filmezze.
Ebből is látszik, hogy az önzéséről és hisztériájáról elhíresült Marilyn szeretett szép gesztusokat gyakorolni, szíve mélyén igazából adni akart a világnak, a sors fintora, hogy utolsó, Something's Got to Give (Valamit adni kell) című filmjének főszerepét, egy kéthetes kihagyás miatt, elvették tőle - így a 36 évesen elhunyt Monroe halála évében forgatott utolsó mozija befejezetlen, mindösszesen 37 perc az egész.
Marilyn Monroe fekete kasmír ruhát visel Mangone felvételén és csak úgy süt a filmből az amerikai 50-es évek.
Rövid részlet a filmből:
http://youtu.be/ZGp9o5LaNXU
Fotóflow:
http://youtu.be/HjWYmL8e5vY
Interjú Peter Mangone-nal, itt még jobb minőségben látni részleteket a filmből:
http://youtu.be/aZHhtyampys
Forrás: danzigergallery.com, huffingtonpost.com, dailymail.co.uk, nytimes.com, nydailynews.com, imdb.com, Youtube
Hozzászólások