9 szobor hihetetlen rejtélye

A műalkotások titokzatos történetét a mai napig nem sikerült megfejteni.

A szobrászok elképesztő munkáját világszerte megcsodálhatjuk, ám szép számmal akadnak olyan szobrok, amelyek nem csak látványukban légnyűgözőek, hanem azért is, mert valamiféle, máig megfejtetlen rejtély kapcsolódik hozzájuk.Csók, csók nélkül: 1882-ben készítette el Auguste Rodin a „Csók” című szobrát, aminek eredeti neve „Francesca da Rimini” volt. A XIII. századi olasz nemes nőt Dante „Pokla” tette halhatatlanná, a történet pedig úgy kezdődik, hogy a hölgy beleszeretett a férje öccsébe.

Amikor a férj egy napon meglátta, hogy a felesége és a fivére együtt olvasnak, akkor megölte őket. A szobor azt ábrázolja, hogy a szerető a kezében tart egy könyvet, ám a pár nem érinti egymás ajkát, ezzel azt sugallva, hogy egy olyan bűnért ölték meg őket, amit el sem követtek.A milói Vénusz karja: A párizsi Louvre-ban őrzött szoborról azt mondják, hogy egy görög paraszt talált rá 1820-ban, Milos szigetén. A szobor akkor két nagy darabra volt törve, ám ez nem akadályozta meg abban a francia haditengerészeti tiszteket, hogy ne ismerjék fel a szobor történelmi értékét.

A franciák elrendelték, hogy a szobrot el kell vinni a szigetről, ám azok, akik éppen vitték, összevesztek valamin, aminek következtében letört a szobor két karja, amit azért nem kerestek meg, mert az emberek kimerültek. A kérdés az, hogy később miért nem ment vissza senki a karokért?A márvány fátyol titka: A XIX. század közepén született meg Raffaele Monti alkotása, amelyen a szobrok arcát félig áttetsző fátyol takarja. Ez alaposan elgondolkoztatja az embert, hogy vajon tényleg egyszerű kőről van-e szó?

A szobor titka az, hogy valójában kétrétegű volt a használt márvány. Az egyik réteg átláthatóbb (vékonyabb), míg a másik vastagabb. Monti úgy munkálta meg a márványt, hogy annak megőrizte a normál felszíni textúráját, a felesleges anyagot pedig eltávolította. Ennek eredménye a fátyol hatás.A szarvas Mózes: Michelangelo Buonarotti 1513-1515 között született alkotása azért különleges, mert szarvval ábrázolja Mózest. A művészettörténészek közül többen úgy vélik, hogy ennek oka az, hogy Michelangelo félreértelmezte a Bibliát.

Az Exodus könyvben az olvasható, hogy a zsidók számára nem volt könnyű Mózes arcára nézni, amikor leereszkedett a Sínai-hegyre a 12 parancsolat kőlapjaival. A Biblia itt egy olyan héber szót használ, amit fordíthatunk „sugárzásnak” és „szarvnak” is.Halál a művészethez, a halálhoz való művészet: A barcelonai Poblenou temető található az 1930-ban készült „halál csókja” szobor, ami a sírkert legtitokzatosabb darabja, hiszen még az sem derült ki, hogy ki az alkotó. A temető egyik legszélesebb sarkában található szobor inspirációval szolgált Ingmar Bergman számára, ugyanis akkor döntött úgy, hogy elkészíti a „hetedik pecsét” című filmet, amikor először hallott a halott lovagról és a halálról.A szenvedő kis hableány: Koppenhágában a vandalizmus jelképe „A kis hableány” című szobor, amit 1913-ban alkotott Edvard Eriksen. A műalkotást már kétszer lefejezték. Először 1964-ben, majd 1998-ban.

1984-ben a szobor jobb karját vágták le, majd 2006-ban zöldre festették a művet. Ezek után a város önkormányzata úgy döntött, hogy a szobornak jobb helye lesz a kikötőben. Vajon a vandáloknak mi baja van szegény kis hableánnyal?

Színes ókor: Régi hiedelem, hogy az ókori római és görög márványszobrok mindig fehérek voltak, ám a legfrissebb tanulmányok azt állítják, hogy a szobrokat sokféle színben festették, de az időmúlásával elhalványultak.A „Szamothrakéi Niké” gyönyörű tökéletlensége: 1863-ban találták meg a II. században készült Nike szobrot. A Szamothraké szigeten, a tenger istene oltárán meglelt alkotás arany Paroszimárványból készült azért, hogy a görög flotta haditengerészeti győzelmének állítson emléket.

A probléma azonban az, hogy a szobor feje és karjai eltűntek. Voltak kísérletek arra, hogy visszaillesszék a karokat, ám ezzel csak rontottak a műalkotáson, aminek éppen a tökéletlensége adja meg az igazi értékét.A tökéletes Dávid mégsem olyan tökéletes: A férfi szépség ideáljának tekintették Michelangelo Buonarotti Dávid szobrát, ám az alkotás nem tökéletes, ugyanis lézeres technológiával kiderítették, hogy a szobor kancsal.

Ez a hiba szinte láthatatlan, köszönhetően annak, hogy magas talpazaton áll. A szakértők véleménye az, hogy Michelangelo szándékosan faragta tökéletlenre a tökéletes férfinak tartott szobrot.

(Forrás: noipotal.hu)