A dzsungelben 80 kilométert gyalogolt egy kislány, hogy visszakapja szeme világát
Egy kedves kongói történetet szeretnénk megosztani az olvasókkal, amely Mbedjiről a 7 éves kislányról szól.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban élő 7 éves kislány megvakult. Nem volt más lehetősége, mint családjával kemény 80 kilométert gyalogolni Nkemből Kole-be, ahol Dr. Hardi Richárd magyar származású orvos és misszionáriusnak van felállítva ideiglenes műtője. Hardi doktor misszionáriusi munka mellett azt az elhívását is betölti, hogy önkéntesen, szemészként kezeli rászorult betegeit.
Mbedjit az őserdőbe 80 kilométeren át kísérték, hogy célba érhessen és megvalósuljon az álma. Amikor a kislány elfáradt, vagy nehéz volt a terep, akkor nagymamája felvette a hátára, hogy a viszontagságos utat folytatni tudják.
A doktor úr, amikor meglátta a kislányt minden protokollt felrúgott. Mindkét szemét megműtötte, pedig ilyenkor egyszerre, csak az egyiket szokták operálni. Hardi doktor úr azért döntött így, mert látta, hogy milyen nehéz volt az út a család számára. Ki tudja mikor tudtak volna visszajönni legközelebb?
A műtét sikerült és a kislány már más napra újra látott. Azt hogy a kislány története elérkezhetett hozzánk Hajdú D. András profi sajtófotósnak is köszönhetjük, aki több hónapon át Kongóba volt és dokumentálta Hardi doktor úr munkáját. Így sikerült a 7 éves szerencsés kislány történetét megörökíteni.
A harmadik világban a szürkehályog elég gyakori szembetegség. Ez nem kíméli a fiatalokat és a gyermekeket sem. Európai szinten inkább az idős emberekre jellemző a szembetegség.
A szürkehályog viszonylag könnyen műthető. Egy hályog eltávolítása, komplikáció nélkül 15 perc. A kislánynál ez fél órát vett igénybe, mert szerencsére mindkét szemét megműtötték.
Dr. Hardi Richárd a gyermekeket díjmentesen operálja. A költségeket egy alapítvány állja. Az orvosokat az itteni klíma megviseli, hiszen a trópusi forróságban légkondicionálót nélkülözve itt helyt kell állni orvosnak és betegnek egyaránt.
Előfordul, hogy a doktor úr egy műtéti napon reggel 9 órától délután négyig folyamatosan operál teljesen ingyen. Számára az érzés rendkívüli jutalom, amikor látja, hogy az emberek vissza kapják szemük világát.
„Nem csak azt keresem, hogyan lehet az adott történetből jó képanyagot csinálni; elkezd őrülten járni az agyam, miként tudnék ezzel változtatni az ügyön, egyes emberek helyzetén, ráirányítani a figyelmet bizonyos dolgokra, jelenségekre. Ezért csinálom, olyan erővel hajt a segítő szándék és a megismerés vágya, hogy akár kapok a projektre pénzt, akár nem, belevágok.” – nyilatkozott Hajdú D. András fotóriporter.
Forrás: erdekesvilag.hu
Hozzászólások